kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Abella Miklós - Fiúk Évkönyve 1960 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/913/4849913.jpg "Abella Miklós - Fiúk Évkönyve 1960 [antikvár]")
Fiúk Évkönyve 1960 [antikvár]
Abella Miklós, Ady Endre, Alekszandr Blok, Alekszandr Puskin, Antonio Bonfini, Arthur Rimbaud, Artner Tivadar, Asztalos István, Baktay Ervin, Balázs György, Balogh József, Barcsasy Ábrahám, Batsányi János, Beszteri Lajos, Bocatius János, Bogáti Péter, Charles d'Orléans, Dálnoki János, Dáloki János, Dr. Borbély Andor, Dr. Földessy János, Dr. Haraszti István, Dr. Kessler Hubert, Dr. Kindzierszky Emil, Dr. Lányi György, Dr. Székely Sándor, Dr. Szilárd Jenő, Dr. Vagács András, Dudás Gyula, Eino Leino, Erdélyi János, Fábián Ferenc, Fáy Árpád, Fazekas Mihály, Fenyves György, Ferkai Lóránd, Fjodor Tyutcsev, Francisco Goya, Friedrich von Logau, Füvesi Gyula, G. Szabó László, Garai Gábor, Gellér Endre, Gelléri András, Györe Imre, Hahn István, Halász Zoltán, Hárs György, Heinrich Heine, Heinzely Erzsébet, Id. Markó Károly, Imre István, Imre Katalin, Jávorszky László, Juhász Gyula, Kalász Márton, Keszthelyi Zoltán, Kis Tamás, Lantos Tibor, Lukács Ernőné, Mao Ce-Tung, Marton Ilona, Mészáros Ferenc, Mezei András, Mihail Lermontov, Móricz Zsigmond, Neppel Ferenc, Padisák Mihály, Pákolitz István, Pap János, Percy Bysshe Shelley, Pusztai Ferenc, Radnóti Miklós, Rafaelo Santi, Randé Jenő, Rembrandt, Robert Burns, Rudyard Kipling, Sebők Ferenc, Simon Lajos, Sinka József, Surányi László, Szabolcs Ottó, Szentjóbi Szabó László, Szepesi György, Szűcs József, Tamás György, Tasnádi Kubacska András, Teknős Péter, Tu Fu, Tubero, Tyutcsev, Unger Mátyás, V. Illes, Vécsey Zoltán, Vidor Miklós, Vitányi Iván, Vitányi János, William Harry Davies, Zsombor János
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1140 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Fiúk Évkönyve 1960 [antikvár]
Szerző:
Abella Miklós
,
Ady Endre
,
Alekszandr Blok
,
Alekszandr Puskin
,
Antonio Bonfini
,
Arthur Rimbaud
,
Artner Tivadar
,
Asztalos István
,
Baktay Ervin
,
Balázs György
,
Balogh József
,
Barcsasy Ábrahám
,
Batsányi János
,
Beszteri Lajos
,
Bocatius János
,
Bogáti Péter
,
Charles d'Orléans
,
Dálnoki János
,
Dáloki János
,
Dr. Borbély Andor
,
Dr. Földessy János
,
Dr. Haraszti István
,
Dr. Kessler Hubert
,
Dr. Kindzierszky Emil
,
Dr. Lányi György
,
Dr. Székely Sándor
,
Dr. Szilárd Jenő
,
Dr. Vagács András
,
Dudás Gyula
,
Eino Leino
,
Erdélyi János
,
Fábián Ferenc
,
Fáy Árpád
,
Fazekas Mihály
,
Fenyves György
,
Ferkai Lóránd
,
Fjodor Tyutcsev
,
Francisco Goya
,
Friedrich von Logau
,
Füvesi Gyula
,
G. Szabó László
,
Garai Gábor
,
Gellér Endre
,
Gelléri András
,
Györe Imre
,
Hahn István
,
Halász Zoltán
,
Hárs György
,
Heinrich Heine
,
Heinzely Erzsébet
,
Id. Markó Károly
,
Imre István
,
Imre Katalin
,
Jávorszky László
,
Juhász Gyula
,
Kalász Márton
,
Keszthelyi Zoltán
,
Kis Tamás
,
Lantos Tibor
,
Lukács Ernőné
,
Mao Ce-Tung
,
Marton Ilona
,
Mészáros Ferenc
,
Mezei András
,
Mihail Lermontov
,
Móricz Zsigmond
,
Neppel Ferenc
,
Padisák Mihály
,
Pákolitz István
,
Pap János
,
Percy Bysshe Shelley
,
Pusztai Ferenc
,
Radnóti Miklós
,
Rafaelo Santi
,
Randé Jenő
,
Rembrandt
,
Robert Burns
,
Rudyard Kipling
,
Sebők Ferenc
,
Simon Lajos
,
Sinka József
,
Surányi László
,
Szabolcs Ottó
,
Szentjóbi Szabó László
,
Szepesi György
,
Szűcs József
,
Tamás György
,
Tasnádi Kubacska András
,
Teknős Péter
,
Tu Fu
,
Tubero
,
Tyutcsev
,
Unger Mátyás
,
V. Illes
,
Vécsey Zoltán
,
Vidor Miklós
,
Vitányi Iván
,
Vitányi János
,
William Harry Davies
Zsombor János
Kötés: Félvászon
Méret: 170 mm x 240 mm
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Bogáti Péter magyar író, sci-fi-szerző, újságíró, műfordító, kritikus, dramaturg.
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Joseph Rudyard Kipling (Bombay, 1865. december 30. – London, 1936. január 18.) irodalmi Nobel-díjas angol író és költő. Napjainkban leginkább gyermekeknek szóló műveiről ismert, melyek között leghíresebb A dzsungel könyve (1894).
Édesapja John Lockwood Kipling (1837–1911) metodista lelkész, képzőművészeti iskolai tanár, illusztrátor, szobrász és festő volt, édesanyja Alice Macdonald (1837–1910). 6 éves koráig szüleivel Indiában élt. Tanulmányait Angliában folytatta, majd Indiában lett újságíró.
Bejárta szinte az egész világot. Amerikában 4 évet élt, Európában politikai szerepet is vállalt: lelkes híve volt az angol gyarmatbirodalomnak. Híres regénye továbbá a Kim (1901) is, melynek cselekménye Indiában játszódik, és meg is filmesítették. Mesegyűjteménye Az elefántkölyök címen jelent meg. Ha... (1895) című versét több magyar költő lefordította (Kosztolányi Dezső, Devecseri Gábor, Szabó Lőrinc).
A novella művészetének egyik legnagyobb újítójaként tartják számon; gyermekeknek szóló művei a gyermekirodalom örökzöld klasszikusai; legjobb írásai kifinomult, sokoldalú és ragyogó elbeszélő tehetségét mutatják.
A 19. század végén és a 20. század elején Kipling az egyik legnépszerűbb angol próza- és versíró volt. Henry James is csodálattal nyilatkozott zsenialitásáról. 1907-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, az angol nyelven alkotó írók közül elsőként, és máig a legfiatalabbként. Többször felajánlották neki a lovagi címet, amit azonban ő mindig visszautasított.
Később George Orwell a „brit imperializmus prófétájaként” emlegette Kiplinget. Sokan előítéletesként és militaristaként értelmezték munkáit, Douglas Kerr mai kritikus szerint Kipling még ma is indulatos vitákat kavar, és máig tisztázatlan, hová helyezzük el az irodalom- és kultúrtörténetben. Azonban mindenképp figyelemre méltó nemcsak kivételes elbeszélőtehetségének köszönhetően, hanem amiatt is, hogy műveiből hű képet kaphatunk arról, milyen lehetett a Brit Birodalomban élni.
Édesapja John Lockwood Kipling (1837–1911) metodista lelkész, képzőművészeti iskolai tanár, illusztrátor, szobrász és festő volt, édesanyja Alice Macdonald (1837–1910). 6 éves koráig szüleivel Indiában élt. Tanulmányait Angliában folytatta, majd Indiában lett újságíró.
Bejárta szinte az egész világot. Amerikában 4 évet élt, Európában politikai szerepet is vállalt: lelkes híve volt az angol gyarmatbirodalomnak. Híres regénye továbbá a Kim (1901) is, melynek cselekménye Indiában játszódik, és meg is filmesítették. Mesegyűjteménye Az elefántkölyök címen jelent meg. Ha... (1895) című versét több magyar költő lefordította (Kosztolányi Dezső, Devecseri Gábor, Szabó Lőrinc).
A novella művészetének egyik legnagyobb újítójaként tartják számon; gyermekeknek szóló művei a gyermekirodalom örökzöld klasszikusai; legjobb írásai kifinomult, sokoldalú és ragyogó elbeszélő tehetségét mutatják.
A 19. század végén és a 20. század elején Kipling az egyik legnépszerűbb angol próza- és versíró volt. Henry James is csodálattal nyilatkozott zsenialitásáról. 1907-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, az angol nyelven alkotó írók közül elsőként, és máig a legfiatalabbként. Többször felajánlották neki a lovagi címet, amit azonban ő mindig visszautasított.
Később George Orwell a „brit imperializmus prófétájaként” emlegette Kiplinget. Sokan előítéletesként és militaristaként értelmezték munkáit, Douglas Kerr mai kritikus szerint Kipling még ma is indulatos vitákat kavar, és máig tisztázatlan, hová helyezzük el az irodalom- és kultúrtörténetben. Azonban mindenképp figyelemre méltó nemcsak kivételes elbeszélőtehetségének köszönhetően, hanem amiatt is, hogy műveiből hű képet kaphatunk arról, milyen lehetett a Brit Birodalomban élni.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............