kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Abafi Lajos - Magyar Salon VII. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/28/4792028.jpg "Abafi Lajos - Magyar Salon VII. [antikvár]")
Magyar Salon VII. [antikvár]
Abafi Lajos, Abonyi Árpád, Ábrányi Kornél, Bartók Lajos, Boér Miklós, Cactus Mirliflor, Degré Alajos, Dr. ifj. Apáthy István, Dr. Kiss Mór, Dubay Miklós, Egri Gyula, Ember Károly, Endrődi Sándor, Fanghné Gyújtó Izabella, Hegedűs István, Jókai Mór, Justh Zsigmond, Karlovszky Endre, Karlovszky M. Ida, Kenedi Géza, Lauka Gusztáv, Lengyel Pál, Madách Aladár, Makó Lajos, Marczali Henrik, Mihalik József, Névy László, Nógrádi Pap Gyula, Pintér Kálmán, Pósa Lajos, Prém József, Pulszky Ferencz, Reviczky Gyula, Róna Lajos, Rudnyánszky Gyula, Scossa Dezső, Simonyi Zsigmond, Szabó Endre, Szalai Mihály, Tábori Róbert, Tompa Mihály, Torkos László, Váradi Antal, Várady Antal, Varsányi Gyula, Vitkovics Mihály
Részlet:
Aki a honvédség fejlődését figyelemmel kísérte s a nemzet életébe belefogadzott kérdések napi megoldását az érdekeltség befolyása alatt szemlélte, az bizonyosan tudni fogja, hogy az 1868-ik évi XLI. törvényczikk, mely a honvédség szervezéséről szól, mai napig mily erőssé izmosította Magyarország s ezzel az egész monarchia véderejét. Hosszú lenne egy hadsereg, mint mint ma a magyar honvédség, szervezési történetét vázolni s elmondani a fejlődés minden mozzanatát, mely úgy katonai, mint...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
15000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Aki a honvédség fejlődését figyelemmel kísérte s a nemzet életébe belefogadzott kérdések napi megoldását az érdekeltség befolyása alatt szemlélte, az bizonyosan tudni fogja, hogy az 1868-ik évi XLI. törvényczikk, mely a honvédség szervezéséről szól, mai napig mily erőssé izmosította Magyarország s ezzel az egész monarchia véderejét. Hosszú lenne egy hadsereg, mint mint ma a magyar honvédség, szervezési történetét vázolni s elmondani a fejlődés minden mozzanatát, mely úgy katonai, mint magyar nemzeti szempontból oly annyira érdekes, annyira összeforrt ennek története az általános nemzeti és politikai érdekkel, hogy ezt a közelmúlt történelem nyitott könyvét, talán mindenki könyv nélkül is ismeri.
Termékadatok
Cím: Magyar Salon VII. [antikvár]
Szerző:
Abafi Lajos
,
Abonyi Árpád
,
Ábrányi Kornél
,
Bartók Lajos
,
Boér Miklós
,
Cactus Mirliflor
,
Degré Alajos
,
Dr. ifj. Apáthy István
,
Dr. Kiss Mór
,
Dubay Miklós
,
Egri Gyula
,
Ember Károly
,
Endrődi Sándor
,
Fanghné Gyújtó Izabella
,
Hegedűs István
,
Jókai Mór
,
Justh Zsigmond
,
Karlovszky Endre
,
Karlovszky M. Ida
,
Kenedi Géza
,
Lauka Gusztáv
,
Lengyel Pál
,
Madách Aladár
,
Makó Lajos
,
Marczali Henrik
,
Mihalik József
,
Névy László
,
Nógrádi Pap Gyula
,
Pintér Kálmán
,
Pósa Lajos
,
Prém József
,
Pulszky Ferencz
,
Reviczky Gyula
,
Róna Lajos
,
Rudnyánszky Gyula
,
Scossa Dezső
,
Simonyi Zsigmond
,
Szabó Endre
,
Szalai Mihály
,
Tábori Róbert
,
Tompa Mihály
,
Torkos László
,
Váradi Antal
,
Várady Antal
,
Varsányi Gyula
Vitkovics Mihály
Kiadó: «Magyar Salon»
Kötés: Aranyozott kiadói egész vászonkötés
Méret: 180 mm x 250 mm
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.
Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............