kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Andai Ernő - Uj Idők 1928. I. (fél évfolyam) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/238/2274238.jpg "Andai Ernő - Uj Idők 1928. I. (fél évfolyam) [antikvár]")
Uj Idők 1928. I. (fél évfolyam) [antikvár]
Andai Ernő, Angyal Emil, Bársony István, Beczássy Judit, Benyovszky László, Bethlen Margit grófnő, Bónyi Adorján, Boutet Frédéric, Cholnoky Jenő, Császár Elemér, Csathó Kálmán, Czobel Minka, Dánielné Lengyel Laura, Dracontius, Drascho-Lázár Alfréd, Edmond Jaloux, Erdélyi József, Erdősi Károly, Falu Tamás, Farkas Imre, Forbáth Sándor, Francesco Petrarca, Franz Karl Ginzkey, Goethe, H. W. Westbrook, Hangay Sándor, Haraszthy Lajos, Harsányi Zsolt, Hegedün Lóránt, Henrik Ibsen, Herczeg Ferenc, Illés Endre, Illy János, Izsákné Székely Erzsi, Jakab Ödön, Jászay-Horváth Elemér, Jean Bameau, Jean Mauclere, Johannes Jörgensen, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Karl Ernst Knodt, Kesztyűsné Balogh Margit, Kosáryné Réz Lola, Kosztolányi Dezső, Kőszegi István, Krónikás, Lakos Eta, Lampérth Géza, Lenau, Lőrinczy György, Ludwig Wolff, Lyka Károly, M. C. Varanne, Majthényi György, Marconnay Tibor, Nagy Endre, Nagy Zsigmond, Nagytoronyay György, O. Henry, Oláh Gábor, Ovidius, Pásztor József, Paulay Erzsi, Pékár Gyula, Radnai Miklós, Rády Dénes, Rákosi Jenő, Rilke, Roger Régis, Római Pál, Ruzitska Mária, Sebestyén Károly, Siklóssy László, Somlyó Zoltán, Sully-Prudhomme, Surányi Miklós, Szacsvai Károly, Telekes Béla, Terescsényi György, Thomas Hood, Vályi Nagy Géza, Vértessy Iván, Voinovich Géza, Wilde Oszkár, Zech Aglája, Zigary Julianna, Zilahy Lajos
Részlet a kötetből:
A boldog halász
Irta: Zilahy Lajos
A korán sötétedő őszi este ráfeküdt az óriás folyamra. A minoriták tornyában esti vecsernyére harangoztak. A harangszó elenyészett a szélben.
Az Úr ...-ik esztendeje volt ez, november vége felé.
Az szél egyre esősebb lett. Szinte sodorta magával a város felől a sötétséget.
Túl a nagy folyón, a másik parton, ahol az ős tölgyfaerdő még feketén vált el a barnuló alkony fakó aranyszinétől, láthatatlan kezek ostromoltak egy hatalmas...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a kötetből:
A boldog halász
Irta: Zilahy Lajos
A korán sötétedő őszi este ráfeküdt az óriás folyamra. A minoriták tornyában esti vecsernyére harangoztak. A harangszó elenyészett a szélben.
Az Úr ...-ik esztendeje volt ez, november vége felé.
Az szél egyre esősebb lett. Szinte sodorta magával a város felől a sötétséget.
Túl a nagy folyón, a másik parton, ahol az ős tölgyfaerdő még feketén vált el a barnuló alkony fakó aranyszinétől, láthatatlan kezek ostromoltak egy hatalmas tölgyfát. A fejszecsapások hangjai ráhullottak a folyó sodrára, amely lerázta magáról e hangokat és a szakadt partoldal üresen visszhangzott.
Aztán hallani lehetett, hogy a nagy tölgyfa rettentő sóhajjal összerogy. Dőltében még sokáig ropogva ágyúzott, miközben a favágók össze-vissza kiabáltak.
Itt, ezen az oldalon a magas, szakadékos part olyan volt, mintha a hatalmas folyó egyszer vak dühében marcangolta volna össze. Elaggott fűzfák gyökere csüngött ki a letépett partoldalból, karvastangságu, tekervényes gyökerek, mint a felszakított has belei. Odébb egy kettétört nyárfa mutatta fehér csontjait.
Termékadatok
Cím: Uj Idők 1928. I. (fél évfolyam) [antikvár]
Szerző:
Andai Ernő
,
Angyal Emil
,
Bársony István
,
Beczássy Judit
,
Benyovszky László
,
Bethlen Margit grófnő
,
Bónyi Adorján
,
Boutet Frédéric
,
Cholnoky Jenő
,
Császár Elemér
,
Csathó Kálmán
,
Czobel Minka
,
Dánielné Lengyel Laura
,
Dracontius
,
Drascho-Lázár Alfréd
,
Edmond Jaloux
,
Erdélyi József
,
Erdősi Károly
,
Falu Tamás
,
Farkas Imre
,
Forbáth Sándor
,
Francesco Petrarca
,
Franz Karl Ginzkey
,
Goethe
,
H. W. Westbrook
,
Hangay Sándor
,
Haraszthy Lajos
,
Harsányi Zsolt
,
Hegedün Lóránt
,
Henrik Ibsen
,
Herczeg Ferenc
,
Illés Endre
,
Illy János
,
Izsákné Székely Erzsi
,
Jakab Ödön
,
Jászay-Horváth Elemér
,
Jean Bameau
,
Jean Mauclere
,
Johannes Jörgensen
,
Juhász Gyula
,
Karinthy Frigyes
,
Karl Ernst Knodt
,
Kesztyűsné Balogh Margit
,
Kosáryné Réz Lola
,
Kosztolányi Dezső
,
Kőszegi István
,
Krónikás
,
Lakos Eta
,
Lampérth Géza
,
Lenau
,
Lőrinczy György
,
Ludwig Wolff
,
Lyka Károly
,
M. C. Varanne
,
Majthényi György
,
Marconnay Tibor
,
Nagy Endre
,
Nagy Zsigmond
,
Nagytoronyay György
,
O. Henry
,
Oláh Gábor
,
Ovidius
,
Pásztor József
,
Paulay Erzsi
,
Pékár Gyula
,
Radnai Miklós
,
Rády Dénes
,
Rákosi Jenő
,
Rilke
,
Roger Régis
,
Római Pál
,
Ruzitska Mária
,
Sebestyén Károly
,
Siklóssy László
,
Somlyó Zoltán
,
Sully-Prudhomme
,
Surányi Miklós
,
Szacsvai Károly
,
Telekes Béla
,
Terescsényi György
,
Thomas Hood
,
Vályi Nagy Géza
,
Vértessy Iván
,
Voinovich Géza
,
Wilde Oszkár
,
Zech Aglája
,
Zigary Julianna
Zilahy Lajos
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 230 mm x 310 mm
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)
Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............