kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen


Uj Idők 1940. január-június (fél évfolyam) [antikvár]

A. Balogh Pál, Ada Negri, Alexander Cortesius, Anette von Droste-Hülshoff, Angyal Emil, Antonius Bonfinius, Antonius Thebaldeus, Babay József, Bajkó Ferenc, Balázs Sándor, Balla Ignác, Barabás Gyula, Barangó János, Barényi Ferenc, Begovics Milán, Bende János, Benedek András, Benedek Marcell, Berda József, Bihari Miklós, Bódás János, Bónyi Ádám, Bónyi Adorján, Ch. Baudelaire, Cs. E., Cs. Szabó László, Csathó Kálmán, Csatkai Endre, D. L. L., Dabolczi Fekete Lászlóné, Demjén Julianna, Dénes Gizella, Deval, Domner Kornél, Dr. Dobák Ferenc, Dr. F. L., Dr. Grusz Frigyes, Dr. M. S., Dragorits Eugénia, Dutka Ákos, E. S., Ebeczki György, Édes István, Edward Mörike, Égly Antal, Emőd Tamás, F. Gy., F. T., Falu Tamás, Farnady Ilonka, Fekete István, Feleki Sándor, Feliczián Vilmos, Fendrik Ferenc, Fodor Gyula, Fóthy János, G. Pellérdy Nelly, Gál Anna, Galamb Sándor, Galambos Ferenc, Gőbel Emil, Gulácsy Irén, Guttray Béláné, Gyarmathy Irén, Gyimesi Ferenc, H. E., H. Fekete Péter, H. G. I., H. K. G., Hajdu Ernőné, Hajós Elemér, Hankiss János, Harsányi Gréte, Harsányi Zsolt, Haszan Kamil, Havas István, Hegyaljai Kiss Géza, Hesz Ferenc, Holló Ernő, Hollós Éva, Hungarus Viator, Huszár Miklós, Ifj. Ambrózy Ágoston, Ifj. Hegedüs Sándor, Innocent Vince Ernő, Jajczay János, József Ferenc királyi herceg, K. Tóth Lenke, Kallós Ede, Kálmán László, Kapuvári Zelma, Kapuváry Zelma, Karafiáth Jenő, Kassay Solt, Keblovszky Lajos, Királyhegyi Pál, Komjáthy Aladár, Kondor László, Koroda Miklós, Kosáryné Réz Lola, Kőváry Margit, Kőváry Zsigmond, Kunszentmártoni Molnár István, L. M., Ladányi László, Laky József, Lányi Viktor, Lazzari Pióné, Lehel Mária, Lukinich Imre, Lyka Károly, M. Corday, Majthényi Gyögy, Márai Sándor, Marék Antal, Máriássyné Szemere Katinka, Matolcsy Andor, Mátyás Ferenc, Megay-Meissner Ernő, Meinloh von Sevelingen, Móra László, N. S. I., Nagy Lajos, Nagy Miklós, nemes Suhay Imre, Nevelős Gyula, O. P., Orbók Attila, Ormay Imre, Ormos Gerő, Oroszi Bálványi Endre, Oszley Verona, Ottrubay Melinda, Ölbey Irén, Pados Pál, Pajzs Elemér, Paul Verlaine, Pekár Gyula, Pély Zia, Petri Mór, Pier Emilio Bosi, Pósa Lajosné, Raabe Béla, Rab Gusztáv, Rudyard Kipling, Rulf Ida, Rumi Erzsébet, Ruzitska Mária, S. D., Sárospataky Mihály, Sárvári Dezső, Sásdi Sándor, Schiller, Shakespeare, Siklósi János, Simonfay Margit, Sipos Károly, Supka Ferenc, Sz. Mándy Sándor, Szabó József, Szabó Lőrinc, Szabolcsi Bence, Számadó Ernő, Szamosi Béla, Szathmáry István, Szegedi István, Székely Tibor, Szentgyörgyi Istvánné, Szentmihályiné Szabó Mária, Szerb Antal, Szombathy Viktor, Tabi László, Théophile Gautler, Tiszaváry Ervin, Traeger Ernő, Ugolinus Verinus, Ujlaky Sári, Vajay József, Vajda Marietta, Váry Albert, Váry Frigyes, Verebély Tibor, Verő György, Vető József, vitéz Bodor Aladár, Vitéz Somogyváry Gyula, vitéz Szarka Géza, Vöröss István, Walleshausen Éva, Zagyva Mária, Zs. J., Zsámboki Lajos, Zsigray Julianna

 
Részlet a kötetből: Éjfélkor Az óra elütötte az éjfélt. A poharak összecsendülnek, a lámpa kialszik. A jókedvnek most kellene a forrponthoz érkeznie, de mikor meggyúllad a villany, sápadtabbak vagyunk, mint az előbb; izgatottak, majdnem ijedtek. Tudjuk, hogy történt valami. Nem körülöttünk: bennünk. Egy pillanatra megéreztük az Időt, amelyről egy éven át megfeledkeztünk. Új év! Úgy mondjuk, olyan izgatottan és rekedten, mintha azt mondanánk: új élet. Lázasak leszünk a mámortól és a...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
7480 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a kötetből: Éjfélkor Az óra elütötte az éjfélt. A poharak összecsendülnek, a lámpa kialszik. A jókedvnek most kellene a forrponthoz érkeznie, de mikor meggyúllad a villany, sápadtabbak vagyunk, mint az előbb; izgatottak, majdnem ijedtek. Tudjuk, hogy történt valami. Nem körülöttünk: bennünk. Egy pillanatra megéreztük az Időt, amelyről egy éven át megfeledkeztünk. Új év! Úgy mondjuk, olyan izgatottan és rekedten, mintha azt mondanánk: új élet. Lázasak leszünk a mámortól és a reménykedéstől. Miben reménykedünk. Nem is tudnók hirtelen megmondani. Hiszen az élet olyan gazdag és annyival tartozik még nekünk. Az új esztendő biztosan hoz valamit ebből a gazdagságból. A könnyű éjféli mámorban hajlandók vagyunk megszemélyesíteni az évet. A valóság elveszti körvonalait ezen a különös éjszakán s a reménységtől részeg és bódult emberek farsangi menete járja az utcát. Valaki letép a falról egy plakátot, melyen az elmúlt év számjegyei sötétlenek: 1939. A tömeg vidám dühvel tapos rája. Azután krétával felírják a helyére: 1940 - és megéljenezik lelkesen, mint egy új uralkodót...

Termékadatok

Cím: Uj Idők 1940. január-június (fél évfolyam) [antikvár]
Szerző: A. Balogh Pál , Ada Negri , Alexander Cortesius , Anette von Droste-Hülshoff , Angyal Emil , Antonius Bonfinius , Antonius Thebaldeus , Babay József , Bajkó Ferenc , Balázs Sándor , Balla Ignác , Barabás Gyula , Barangó János , Barényi Ferenc , Begovics Milán , Bende János , Benedek András , Benedek Marcell , Berda József , Bihari Miklós , Bódás János , Bónyi Ádám , Bónyi Adorján , Ch. Baudelaire , Cs. E. , Cs. Szabó László , Csathó Kálmán , Csatkai Endre , D. L. L. , Dabolczi Fekete Lászlóné , Demjén Julianna , Dénes Gizella , Deval , Domner Kornél , Dr. Dobák Ferenc , Dr. F. L. , Dr. Grusz Frigyes , Dr. M. S. , Dragorits Eugénia , Dutka Ákos , E. S. , Ebeczki György , Édes István , Edward Mörike , Égly Antal , Emőd Tamás , F. Gy. , F. T. , Falu Tamás , Farnady Ilonka , Fekete István , Feleki Sándor , Feliczián Vilmos , Fendrik Ferenc , Fodor Gyula , Fóthy János , G. Pellérdy Nelly , Gál Anna , Galamb Sándor , Galambos Ferenc , Gőbel Emil , Gulácsy Irén , Guttray Béláné , Gyarmathy Irén , Gyimesi Ferenc , H. E. , H. Fekete Péter , H. G. I. , H. K. G. , Hajdu Ernőné , Hajós Elemér , Hankiss János , Harsányi Gréte , Harsányi Zsolt , Haszan Kamil , Havas István , Hegyaljai Kiss Géza , Hesz Ferenc , Holló Ernő , Hollós Éva , Hungarus Viator , Huszár Miklós , Ifj. Ambrózy Ágoston , Ifj. Hegedüs Sándor , Innocent Vince Ernő , Jajczay János , József Ferenc királyi herceg , K. Tóth Lenke , Kallós Ede , Kálmán László , Kapuvári Zelma , Kapuváry Zelma , Karafiáth Jenő , Kassay Solt , Keblovszky Lajos , Királyhegyi Pál , Komjáthy Aladár , Kondor László , Koroda Miklós , Kosáryné Réz Lola , Kőváry Margit , Kőváry Zsigmond , Kunszentmártoni Molnár István , L. M. , Ladányi László , Laky József , Lányi Viktor , Lazzari Pióné , Lehel Mária , Lukinich Imre , Lyka Károly , M. Corday , Majthényi Gyögy , Márai Sándor , Marék Antal , Máriássyné Szemere Katinka , Matolcsy Andor , Mátyás Ferenc , Megay-Meissner Ernő , Meinloh von Sevelingen , Móra László , N. S. I. , Nagy Lajos , Nagy Miklós , nemes Suhay Imre , Nevelős Gyula , O. P. , Orbók Attila , Ormay Imre , Ormos Gerő , Oroszi Bálványi Endre , Oszley Verona , Ottrubay Melinda , Ölbey Irén , Pados Pál , Pajzs Elemér , Paul Verlaine , Pekár Gyula , Pély Zia , Petri Mór , Pier Emilio Bosi , Pósa Lajosné , Raabe Béla , Rab Gusztáv , Rudyard Kipling , Rulf Ida , Rumi Erzsébet , Ruzitska Mária , S. D. , Sárospataky Mihály , Sárvári Dezső , Sásdi Sándor , Schiller , Shakespeare , Siklósi János , Simonfay Margit , Sipos Károly , Supka Ferenc , Sz. Mándy Sándor , Szabó József , Szabó Lőrinc , Szabolcsi Bence , Számadó Ernő , Szamosi Béla , Szathmáry István , Szegedi István , Székely Tibor , Szentgyörgyi Istvánné , Szentmihályiné Szabó Mária , Szerb Antal , Szombathy Viktor , Tabi László , Théophile Gautler , Tiszaváry Ervin , Traeger Ernő , Ugolinus Verinus , Ujlaky Sári , Vajay József , Vajda Marietta , Váry Albert , Váry Frigyes , Verebély Tibor , Verő György , Vető József , vitéz Bodor Aladár , Vitéz Somogyváry Gyula , vitéz Szarka Géza , Vöröss István , Walleshausen Éva , Zagyva Mária , Zs. J. , Zsámboki Lajos Zsigray Julianna
Kiadó: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt.
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 230 mm x 310 mm
A. Balogh Pál művei
Ada Negri művei
Alexander Cortesius művei
Anette von Droste-Hülshoff művei
Angyal Emil művei
Antonius Bonfinius művei
Antonius Thebaldeus művei
Babay József művei
Bajkó Ferenc művei
Balázs Sándor művei
Balla Ignác művei
Barabás Gyula művei
Barangó János művei
Barényi Ferenc művei
Begovics Milán művei
Bende János művei
Benedek András művei
Benedek Marcell művei
Berda József művei
Bihari Miklós művei
Bódás János művei
Bónyi Ádám művei
Bónyi Adorján művei
Ch. Baudelaire művei
Cs. E. művei
Csathó Kálmán művei
Csatkai Endre művei
D. L. L. művei
Dabolczi Fekete Lászlóné művei
Demjén Julianna művei
Dénes Gizella művei
Deval művei
Domner Kornél művei
Dr. Dobák Ferenc művei
Dr. F. L. művei
Dr. Grusz Frigyes művei
Dr. M. S. művei
Dragorits Eugénia művei
Dutka Ákos művei
E. S. művei
Ebeczki György művei
Édes István művei
Edward Mörike művei
Égly Antal művei
Emőd Tamás művei
F. Gy. művei
F. T. művei
Falu Tamás művei
Farnady Ilonka művei
Feleki Sándor művei
Feliczián Vilmos művei
Fendrik Ferenc művei
Fodor Gyula művei
Fóthy János művei
G. Pellérdy Nelly művei
Gál Anna művei
Galamb Sándor művei
Galambos Ferenc művei
Gőbel Emil művei
Guttray Béláné művei
Gyarmathy Irén művei
Gyimesi Ferenc művei
H. E. művei
H. Fekete Péter művei
H. G. I. művei
H. K. G. művei
Hajdu Ernőné művei
Hajós Elemér művei
Harsányi Gréte művei
Haszan Kamil művei
Havas István művei
Hegyaljai Kiss Géza művei
Hesz Ferenc művei
Holló Ernő művei
Hollós Éva művei
Hungarus Viator művei
Huszár Miklós művei
Ifj. Ambrózy Ágoston művei
Ifj. Hegedüs Sándor művei
Innocent Vince Ernő művei
Jajczay János művei
József Ferenc királyi herceg művei
K. Tóth Lenke művei
Kálmán László művei
Kapuvári Zelma művei
Kapuváry Zelma művei
Karafiáth Jenő művei
Kassay Solt művei
Keblovszky Lajos művei
Királyhegyi Pál művei
Komjáthy Aladár művei
Kondor László művei
Koroda Miklós művei
Kőváry Margit művei
Kőváry Zsigmond művei
Kunszentmártoni Molnár István művei
L. M. művei
Ladányi László művei
Laky József művei
Lányi Viktor művei
Lazzari Pióné művei
Lehel Mária művei
Lukinich Imre művei
Lyka Károly művei
M. Corday művei
Majthényi Gyögy művei
A szerzőről
Márai Sándor művei
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.

Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.

Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.

Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.

A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.

1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.

Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.

1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.

1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.

1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Marék Antal művei
Máriássyné Szemere Katinka művei
Matolcsy Andor művei
Mátyás Ferenc művei
Megay-Meissner Ernő művei
Meinloh von Sevelingen művei
Móra László művei
N. S. I. művei
Nagy Miklós művei
nemes Suhay Imre művei
Nevelős Gyula művei
O. P. művei
Orbók Attila művei
Ormay Imre művei
Ormos Gerő művei
Oroszi Bálványi Endre művei
Oszley Verona művei
Ottrubay Melinda művei
Ölbey Irén művei
Pados Pál művei
Pajzs Elemér művei
Paul Verlaine művei
Pekár Gyula művei
Pély Zia művei
Petri Mór művei
Pier Emilio Bosi művei
Pósa Lajosné művei
Raabe Béla művei
A szerzőről
Rudyard Kipling művei
Joseph Rudyard Kipling (Bombay, 1865. december 30. – London, 1936. január 18.) irodalmi Nobel-díjas angol író és költő. Napjainkban leginkább gyermekeknek szóló műveiről ismert, melyek között leghíresebb A dzsungel könyve (1894).

Édesapja John Lockwood Kipling (1837–1911) metodista lelkész, képzőművészeti iskolai tanár, illusztrátor, szobrász és festő volt, édesanyja Alice Macdonald (1837–1910). 6 éves koráig szüleivel Indiában élt. Tanulmányait Angliában folytatta, majd Indiában lett újságíró.

Bejárta szinte az egész világot. Amerikában 4 évet élt, Európában politikai szerepet is vállalt: lelkes híve volt az angol gyarmatbirodalomnak. Híres regénye továbbá a Kim (1901) is, melynek cselekménye Indiában játszódik, és meg is filmesítették. Mesegyűjteménye Az elefántkölyök címen jelent meg. Ha... (1895) című versét több magyar költő lefordította (Kosztolányi Dezső, Devecseri Gábor, Szabó Lőrinc).

A novella művészetének egyik legnagyobb újítójaként tartják számon; gyermekeknek szóló művei a gyermekirodalom örökzöld klasszikusai; legjobb írásai kifinomult, sokoldalú és ragyogó elbeszélő tehetségét mutatják.

A 19. század végén és a 20. század elején Kipling az egyik legnépszerűbb angol próza- és versíró volt. Henry James is csodálattal nyilatkozott zsenialitásáról. 1907-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, az angol nyelven alkotó írók közül elsőként, és máig a legfiatalabbként. Többször felajánlották neki a lovagi címet, amit azonban ő mindig visszautasított.

Később George Orwell a „brit imperializmus prófétájaként” emlegette Kiplinget. Sokan előítéletesként és militaristaként értelmezték munkáit, Douglas Kerr mai kritikus szerint Kipling még ma is indulatos vitákat kavar, és máig tisztázatlan, hová helyezzük el az irodalom- és kultúrtörténetben. Azonban mindenképp figyelemre méltó nemcsak kivételes elbeszélőtehetségének köszönhetően, hanem amiatt is, hogy műveiből hű képet kaphatunk arról, milyen lehetett a Brit Birodalomban élni.
Rulf Ida művei
Rumi Erzsébet művei
Ruzitska Mária művei
S. D. művei
Sárospataky Mihály művei
Sárvári Dezső művei
Sásdi Sándor művei
Schiller művei
A szerzőről
Shakespeare művei
William Shakespeare (1564. április 26. (keresztelő) – 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.

Az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja. Shakespeare világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik („Bard of Avon”, vagy egyszerűen „The Bard” vagy „az avoni hattyú”). Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak.

A Shakespeare életét igazoló adatok meglehetősen hiányosak, emiatt később a személyisége, de főleg a műveinek szerzői hitele is megkérdőjeleződött, ezektől a véleményektől függetlenül azonban a művelődéstörténet valós önálló személynek és szerzőnek tekinti.

Nem ismert világra jövetelének pontos dátuma, mivel a gyermekeket csak pár nappal születésük után keresztelték meg. Shakespeare-t 1564. április 26-án keresztelték (a Juliánus-naptár szerint), és többen is úgy gondolják, hogy három nappal azelőtt született. Édesapja John Shakespeare, egy gazdag kereskedő, édesanyja pedig Mary Arden, egy birtokos lánya. Két bátyja meghalt, ezáltal ő volt szüleinek legidősebb fia, aki megélte a felnőttkort.

Stratford-upon-Avon-ban, születési helyén járt iskolába. Abban a korban előtérbe helyezték a latin nyelv és az irodalom tanítását. Időközben az iskola minden adata elveszett, ennek következtében nem tudhatjuk, hogy Shakespeare mikor járt iskolába és milyen eredményekkel végzett.

18 éves korában, 1582. november 28-án nőül vette a három hónapos várandós Anne Hathaway-t. A nő nyolc évvel volt idősebb nála. Az ez után fellelhető legkorábbi adat lányának keresztelője 1583. május 26-án. Első lánya Susanna, majd két évvel később, februárjában adott életet Anne egy ikerpárnak: Hamnetnek és Judithnak, azonban Hamnet elhunyt 11 esztendősen.

A gyerekek születésétől 1592-ig nem volt jelentősebb fordulat Shakespeare életében. Az irodalomszakértők egyhangúan meg vannak róla győződve, hogy ez az időszak elveszett a költő életében. Minden életrajzírója különböző mesével próbálja magyarázni a kiesett időszakot: állítólag szülőfalujából Londonba menekült az ellene indított per elől, egy másik teória szerint pedig lovak ellátásával kezdte karrierjét a színház világában. Ebben az időben kezdett bele a színházi, írói életbe. Ezután részben tulajdonjogot kapott a „Lordkancellár Társulata” nevű színi társulatban. Ezt a társulatot később „Királyi Társulat”-nak nevezték, mivel I. Erzsébetet I. Jakab követte a trónon, aki nagy pénzösszegeket fordított a színészi világra.

Shakespeare életének többi részletéről nem maradtak fenn még csak nyomok sem, tehát magánéletét homály fedi.

Shakespeare hitelességét sok ember támadja, mivel több másik szerző felé mutatnak a művei. Szerzői hitelességét sokan vitatják, különösen Oxford városában.

A költő utolsó heteiben fiatalabbik lányának, Judithnak a kérője belekeveredett egy igen csúfos ügybe, melynek kapcsán megvádolták egy asszony becsületének befeketítésével és halálával. Quiney, a kérő becsületét elveszítette, ezáltal Shakespeare gondoskodott róla, hogy kizárólag lánya kaphassa meg örökségét még a házasságkötés után is. Feleségét alig említi végrendeletében, de minden bizonnyal megkapta a neki járó részt az örökségből.

A híres költőnek nincs élő leszármazottja, mivel Judith lánya három gyereket szült, de egyik sem házasodott meg, Susanna egyetlen gyermeke kétszeri házasságból sem szült gyermeket.
Siklósi János művei
Simonfay Margit művei
Sipos Károly művei
Supka Ferenc művei
Sz. Mándy Sándor művei
Szabó Lőrinc művei
Számadó Ernő művei
Szamosi Béla művei
Szathmáry István művei
Szegedi István művei
Székely Tibor művei
Szentgyörgyi Istvánné művei
Szentmihályiné Szabó Mária művei
A szerzőről
Szerb Antal művei
Író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Budapesten született 1901-ben. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a bölcsészkaron szerzett magyar-német-angol szakos tanári diplomát.

1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)

Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)
Szombathy Viktor művei
Tabi László művei
Théophile Gautler művei
Tiszaváry Ervin művei
Traeger Ernő művei
Ugolinus Verinus művei
Ujlaky Sári művei
Vajay József művei
Vajda Marietta művei
Váry Albert művei
Váry Frigyes művei
Verebély Tibor művei
Verő György művei
Vető József művei
vitéz Bodor Aladár művei
Vitéz Somogyváry Gyula művei
vitéz Szarka Géza művei
Vöröss István művei
Walleshausen Éva művei
Zagyva Mária művei
Zs. J. művei
Zsámboki Lajos művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet