Magyar Nyelvőr 1963. április-június [antikvár]

MAGYAR NYELVŐR 87. ÉVFOLYAM » 1963. ÁPRILIS—JÜNIUS * 2. SZÁM Beke Ödön nyolcvanéves Beke Ödön, a nagy nyélvészgeneráció ma is fáradhatatlanul tevékeny, kiváló képviselője, nyolcvanéves. Szinte hihetetlen, ha az ember arra a fiatalos szellemi elevenségre, frisseségre gondol, amely Beke Ödönt ma is jellemzi. Ez a dátum nagy ünnep nemcsak a magyar nyelvtudomány művelői nagy gárdájának, számos közvetlen és közvetett tanítványának, hanem elsősorban a Magyar Nyelvőrnek, amellyel Beke Ödön munkássága kora ifjúságától kezdve a mai napig a legszorosabban összefonódott. 1905 óta, amikor első munkája itt megjelent (Kertész Manó egy népnyelvi munkájának a kritikája), úgyszólván a mai napig alig van szám, amelyben kisebb-nagyobb dolgozata, cikke, tanulmánya meg ne jelennék. Nincs talán ma senki, és a múltban is legfeljebb Szarvas Oábor és Simonyi Zsigmond, aki a Nyelvőr szempontjából olyan jelentős egyéniség volna, mint Beke Ödön. Különösen Simonyi Zsigmond halála után, az ellenforradalmi korszakban, a Nyelvőr létének legszomorúbb és legválságosabb idejében, amikor Beke Ödön vált a folyóirat főmunkatársává, annyira, hogy mi, akkori fiatalok a Nyelvőri szinte Beke Ödön saját orgánumának tekintettük. Pedig nem ö volt a szerkesztője kiadója, hanem a szintén kitűnő Balassa József. Beke Ödön azonban itt publikált munkáinak nagy számával, munkáinak jellegzetes sajátságaival az egész folyóiratra rányomta a maga egyéniségének bélyegét. Beke Ödönnek a Nyelvőrrel való szoros kapcsolata következtében szinte elképzelhetetlen lett volna tehát, hogy amikor a Nyelvőr hat esztendei kényszerű szünetelés után 1946-ban újra megindult, ne Beke Ödön legyen a folyóirat új főszerkesztője. Az a néhány esztendő, amikor szerkesztő volt, a Nyelvőr újjászületésének és felvirágzásának a korszaka, és kitűnően tanúsítja, hogy Beke Ödön nemcsak kiváló tudós, élvezetes cikkek és tanulmányok szerzője, a magyar és a finnugor nyelvtudomány elsőrendű búvára és nem utolsósorban, a mugyar népnyelv roppant gazdag kincstárának tökéletes ismerője és birtokosa, hanem rendkívül tevékeny és fáradhatatlan szerkesztő is, aki a folyóirat érdekében — szerkesztői apparátus nélkül, egyedül — a kutatók egész táborát mozgósította a folyóirat köré. De amikor a szerkesztéstől visszavonult, akkor sem hagyta cserben a Nyelvőrt, mert munkáinak jelentős részét ma is iit publikálja. És mint a munkák számából is látni (a Nyelvőrön kívül a Magyar Nyelvben, a Nyelvtudományi Közleményekben és az Acta Linguisticában is), amelyek alig tesznek ki kevesebbet, és színvonaluk semmivel sem alacsonyabb, mint akár a néhány évtizeddel korábbiaké, Beke Ödön ma, 80 éves korában éppen olyan fáradhatatlanul és olyan lelkesedéssel munkálkodik a tudomány területén, mint eddig is, egész éleiében. És a magyar nyelvtudomány művelőinek ma már igen tekintélyes gárdája éppen azért néz rá nagy tisztelettel, köszönti őt most nagy szeretetlel, mert példaképének tekinti a tudomány fanatikus szeretetében és a fáradhatatlan munka- 1 Mapyar Nyelvőr