Alkalomadtán [antikvár]

BEVEZETŐ Azt mondják, az vagy, amit megeszel. Én a szakácskönyvem vagyok. Nemcsak ez, nemcsak az előző, hanem mindazok az összefűzött, összegemkapcsozott, ösz-szehajtogatott, kézzel írt vagy lefénymásolt lapok, olaj- vagy lekvárfoltos, összefirkált papírfecnik, amiket anyám, nagyanyám, a dadám, a nagynénéim egykoron összegyűjtögettek. Amikhez azóta hozzátevődtek a barátnőim receptjei, Mimi, George és Sandra külföldi szerzeményei, és mindazok, amiket magam kísérletez-tem-főztem össze. A tradíció és a 21. század jelen van a konyhámban, hiszen a családomban is. Szuperszonikus konyhagépek segítenek nekem, bevallani is röstellem az árukat. Sokféle munkafázist végeznek el helyettem. Ha sokat főző, egykor élt családtagjaim látnának, irigykedve azt mondanák: „Robotolnak ezek szépen, de szívük nincsen, pedig azt is bele kell tennie majd valakinek az ételbe!" Igazuk lenne. A fakanalamat a főzni tudó és kísérletező múltbéli nők sokasága fogja velem együtt, és amikor Rozival főzünk, boldogan látom, hogy az út előre is végtelen. Sokat főzök, sokszor és sokfélét. Egy csipet magyart, egy csapott kanál fran- 10 | ciát, érzéssel ázsiait, egy teáskanálnyi olaszt. Boldogan fedezek fel új ízeket, a magyar konyhakultúrának meglepő alapanyagokat, és eljátszom velük, előbb gondolatban, aztán a konyhámban. Nekem játék. Talán színház is. A konyhám nagyon is közel van a színpadhoz. Hiszen színész is azért lesz az ember, mert élvezi és éhezi a nyilvános szeretetet, amihez csak az „adás" gesztusán vezet az út. Ha főzök, akkor adok, és boldoggá tesz a siker, hiszen azonnali a visz-szajelzés és annak öröme. Ilyenkor az önkifejezésnek valami másfajta földjén járok. De ott is energiák áramlásáról van szó, és igen, sajnos, bizony kalóriákról is. Ám primer, elemi örömről is. Nemcsak az evés, hanem a készítés és a tálalás öröméről is. Ebből a lelkesedésből jól látszik, hogy nem vagyok mesterszakács. Nekem nem kell trendekhez és Michelin-csillagokhoz igazodnom, elég, ha az ösztöneimre hagyatkozom, meg az ízlésemre, a vágyaimra, az intuícióimra, a fantáziámra. Nem vagyok profi séf, de profi nő vagyok anyai, feleségi és háziasszonyi feladatokkal, és azzal hízelgek magamnak, hogy a rám háruló feladatok közül a főzésben vagyok annyira jó, hogy segítséget