kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bakos Ákos - Az Est hármaskönyve 1935 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/432/4794432.jpg "Bakos Ákos - Az Est hármaskönyve 1935 [antikvár]")
Az Est hármaskönyve 1935 [antikvár]
Bakos Ákos, Bálint György, Bodó Béla, Bozzay Margit, Csánk Endre, Dr. Tápay-Szabó László, Földi Mihály, Gróf Bethlen Margit, Horatius, Kemény Simon, Laczkó Géza, Móricz Zsigmond, Pálmai Jenő, Stella Adorján, Szép Ernő, Szomory Dezső
Uj függöny lebben, új színpad tárul, hogy megkezdődjék rajta a régi játék. De vajjon játék-e s nem új-e akkor is, ha régi? Január ködei sűrűn gomolyognak s alakot ölt bennük, ami kezdetben volt és végezetül is lesz, az ábránd. A fiatal fiú szűzi lelkének fehér lapjára ismeretlen kéz rajzol: boldogságra nyíló leányszemek hosszú pillái csukódnak, piros ajak nyílik szét fehér fogak előtt, puha tagok körvonalai omolnak szédületbe...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Uj függöny lebben, új színpad tárul, hogy megkezdődjék rajta a régi játék. De vajjon játék-e s nem új-e akkor is, ha régi? Január ködei sűrűn gomolyognak s alakot ölt bennük, ami kezdetben volt és végezetül is lesz, az ábránd. A fiatal fiú szűzi lelkének fehér lapjára ismeretlen kéz rajzol: boldogságra nyíló leányszemek hosszú pillái csukódnak, piros ajak nyílik szét fehér fogak előtt, puha tagok körvonalai omolnak szédületbe...
Termékadatok
Cím: Az Est hármaskönyve 1935 [antikvár]
Szerző:
Bakos Ákos
,
Bálint György
,
Bodó Béla
,
Bozzay Margit
,
Csánk Endre
,
Dr. Tápay-Szabó László
,
Földi Mihály
,
Gróf Bethlen Margit
,
Horatius
,
Kemény Simon
,
Laczkó Géza
,
Móricz Zsigmond
,
Pálmai Jenő
,
Stella Adorján
,
Szép Ernő
Szomory Dezső
Kötés: Félvászon
Méret: 190 mm x 250 mm
Bodó Béla Blum Arnold (1865–1940) pálinkamérő és Mittelmann Magdolna (1881–1964) fia. 1921-ben Budapesten érettségizett. Pályáját 1926-ban a Pesti Naplónál kezdte. Színes, mozgalmas riportjai és tárcái 1939-ig jelentek meg a lapban. A zsidótörvények következtében elbocsátották a laptól, ezért könyvkereskedésekben eladóként dolgozott. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt.
1945–48-ban a Szabad Népnél és a Népbírósági Közlönynél (1946-tól Ítélet) dolgozott, és heti rendszerességgel írt tárcáiban védelmébe vette a népbíróságok kíméletlen gyakorlatát. Később a Dolgozók Világlapja, majd a Magyar Nap szerkesztője. 1950–53-ban a Népszava nyomdai szerkesztője volt.
1953-ban több hónapra bebörtönözték, amiért a Sztálin súlyos betegségéről szóló cikk szövegében a „mélységes megrendülést”-t véletlenül „mélységes megrendelés”-nek szedte. 1953-tól a Nők Lapjánál dolgozott, 1957-től 1963-ig, nyugdíjazásáig az Esti Hírlap szerkesztője volt, ahol Lapzárta után címmel volt rovata.
1945–48-ban a Szabad Népnél és a Népbírósági Közlönynél (1946-tól Ítélet) dolgozott, és heti rendszerességgel írt tárcáiban védelmébe vette a népbíróságok kíméletlen gyakorlatát. Később a Dolgozók Világlapja, majd a Magyar Nap szerkesztője. 1950–53-ban a Népszava nyomdai szerkesztője volt.
1953-ban több hónapra bebörtönözték, amiért a Sztálin súlyos betegségéről szóló cikk szövegében a „mélységes megrendülést”-t véletlenül „mélységes megrendelés”-nek szedte. 1953-tól a Nők Lapjánál dolgozott, 1957-től 1963-ig, nyugdíjazásáig az Esti Hírlap szerkesztője volt, ahol Lapzárta után címmel volt rovata.
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............