kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Ady Endre - Május a miénk! [antikvár]
 
BEVEZETŐ Tizenötödször ünnepli szabadon a magyar nép a világ dolgozóinak nagy nemzetközi ünnepét, raájus elsejét! Még emlékszünk rá, hogyan ünnepelték az elnyomás évei alatt a dolgozók május elsejét. Rendőrszuronyok, kardlapozás, lovasrendőr-attak kísérte a felszabadulásért, a szabadságért, a legelemibb emberi jogokért tüntetők májusi felvonulásait. Már több mint egy évtizede szabadon ünneplünk. Ízelítőt belőle először 1919-ben kaptunk. Fellobogózott házak, derűs jókedv, az egész...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1840 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
BEVEZETŐ Tizenötödször ünnepli szabadon a magyar nép a világ dolgozóinak nagy nemzetközi ünnepét, raájus elsejét! Még emlékszünk rá, hogyan ünnepelték az elnyomás évei alatt a dolgozók május elsejét. Rendőrszuronyok, kardlapozás, lovasrendőr-attak kísérte a felszabadulásért, a szabadságért, a legelemibb emberi jogokért tüntetők májusi felvonulásait. Már több mint egy évtizede szabadon ünneplünk. Ízelítőt belőle először 1919-ben kaptunk. Fellobogózott házak, derűs jókedv, az egész ország népének lelkesedése köszönti ma már a májusi ünnepet! Miért ünnepeljük május elsejét? Mert tudjuk, hogy a világ munkásságának ez a nagy, nemzetközi ünnepe ösz-szeköt mindnyájunkat a világ többi dolgozójával a közös célért, a szabadságért vívott harcban. Mi már szabadon, függetlenül építhetjük a saját országunkat, közös akarattal alapozhatjuk meg szocialista jövőnk útját, támogathatjuk a világ dolgozóit a magj'-ar dolgozók testvéri szolidaritásával! Május elseje egyben a dolgozók tüntetése a béke, kiállása a szocialista építés mellett. Azok a tömegek, amelyek május elsején végetnem.érő menetben vonulnak végig az utcákon, harcos kiállásukkal, öntudatos akaratukkal az országot közösen építő békevágyat hirdetik. A május elsejéknek nagy hagyományaik vannak Magyarországon. Különösképpen nagyok a hagyományai a magyar munkásság körében. Az elnyomás elleni harcban, gyakran heves összetűzésekben tört ki a munkás-
A szerzőről
Ady Endre művei
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Barát Endre művei
Bertold Brecht művei
Bródy Sándor művei
Földeák János művei
Gereblyés László művei
Gergely Sándor művei
Halasi Andor művei
Hegedűs Géza művei
Hollós Korvin Lajos művei
Johannes R. Becher művei
A szerzőről
József Attila művei
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)

Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Juhász Gyula művei
Kari Henckell művei
Kiss József művei
L művei
Louis Aragon művei
Mihai Beniuc művei
Palágyi Lajos művei
Peterdi Andor művei
A szerzőről
Petőfi Sándor művei
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Szabó Endre művei
Színi Gyula művei
Szüdi György művei
Várnai Zseni művei
Vlagyimir Majakovszkij művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet