Május a miénk! [antikvár]

BEVEZETŐ Tizenötödször ünnepli szabadon a magyar nép a világ dolgozóinak nagy nemzetközi ünnepét, raájus elsejét! Még emlékszünk rá, hogyan ünnepelték az elnyomás évei alatt a dolgozók május elsejét. Rendőrszuronyok, kardlapozás, lovasrendőr-attak kísérte a felszabadulásért, a szabadságért, a legelemibb emberi jogokért tüntetők májusi felvonulásait. Már több mint egy évtizede szabadon ünneplünk. Ízelítőt belőle először 1919-ben kaptunk. Fellobogózott házak, derűs jókedv, az egész ország népének lelkesedése köszönti ma már a májusi ünnepet! Miért ünnepeljük május elsejét? Mert tudjuk, hogy a világ munkásságának ez a nagy, nemzetközi ünnepe ösz-szeköt mindnyájunkat a világ többi dolgozójával a közös célért, a szabadságért vívott harcban. Mi már szabadon, függetlenül építhetjük a saját országunkat, közös akarattal alapozhatjuk meg szocialista jövőnk útját, támogathatjuk a világ dolgozóit a magj'-ar dolgozók testvéri szolidaritásával! Május elseje egyben a dolgozók tüntetése a béke, kiállása a szocialista építés mellett. Azok a tömegek, amelyek május elsején végetnem.érő menetben vonulnak végig az utcákon, harcos kiállásukkal, öntudatos akaratukkal az országot közösen építő békevágyat hirdetik. A május elsejéknek nagy hagyományaik vannak Magyarországon. Különösképpen nagyok a hagyományai a magyar munkásság körében. Az elnyomás elleni harcban, gyakran heves összetűzésekben tört ki a munkás-