kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Mikszáth Kálmán - Akli Miklós [eHangoskönyv]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/904/4554904.jpg "Mikszáth Kálmán - Akli Miklós [eHangoskönyv]")
Az online hangoskönyv meghallgatása az interneten, a lira.hu webáruház felületén keresztül történik. A termék nem letölthető és nem adathordozón küldjük.
A regény 1903-ban jelent meg, és az 1810 körüli években játszódik I. Ferenc magyar király (II. Ferenc német-római császár) környezetében. A valóságon alapuló történet szereplői többnyire létező személyek, több közülük történelmi személyiség. Mikszáth iróniából,...
eredeti ár:
A termék ára Líra Könyv Zrt.-nél, ami nem tartalmaz online kedvezményt.
4990 Ft
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4740 Ft
Sikeres rendelés után azonnal hallgatható.
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még
Semmi művészet [eHangoskönyv]
Esterházy Péter
![Esterházy Péter - Semmi művészet [eHangoskönyv]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/844/2786844_1.jpg "Esterházy Péter - Semmi művészet [eHangoskönyv]")
eredeti ár:
A termék ára Líra Könyv Zrt.-nél, ami nem tartalmaz online kedvezményt.
3499 Ft
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3324 Ft
A hipnotizőr [eHangoskönyv]
Lars Kepler
![Lars Kepler - A hipnotizőr [eHangoskönyv]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/86/4506086_1.jpg "Lars Kepler - A hipnotizőr [eHangoskönyv]")
eredeti ár:
A termék ára Líra Könyv Zrt.-nél, ami nem tartalmaz online kedvezményt.
4590 Ft
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4360 Ft
Alapítvány [eHangoskönyv]
Isaac Asimov
![Isaac Asimov - Alapítvány [eHangoskönyv]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/179/4633179_1.jpg "Isaac Asimov - Alapítvány [eHangoskönyv]")
eredeti ár:
A termék ára Líra Könyv Zrt.-nél, ami nem tartalmaz online kedvezményt.
3490 Ft
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3315 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A regény 1903-ban jelent meg, és az 1810 körüli években játszódik I. Ferenc magyar király (II. Ferenc német-római császár) környezetében. A valóságon alapuló történet szereplői többnyire létező személyek, több közülük történelmi személyiség. Mikszáth iróniából, emberismeretből, meseszövésből, frappáns megjegyzésekből és lírából kevert koktéljában megmártva ezek a karakterek társadalmi hovatartozásuk tipikus figuráivá válnak. Mint cseppben a tenger, elénk tárul a napóleoni kor osztrák-magyar miliője. Intrikák, szerelmek, a ,,hivatal" mindenhatósága, melldöngetés magyarkodás, szóval minden, ami akkor, és azóta is körülvesz minden figyelmes szemlélődőt. Végig szórakoztató, meglepő fordulatokban gazdag, mosolyt fakasztó történet. Kovács Máté remek előadása hangjukkal jellemzi a szereplőket, ezzel is teljesebbé téve a Mikszáth-élményt.
Termékadatok
Cím: Akli Miklós [eHangoskönyv]
Szerző:
Mikszáth Kálmán
Kiadó: Titis Hangosregény Kiadó
Megjelenés: 2025. március 03.
ISBN: 9786155157837
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............