Bővebb ismertető
A Magyar Próza Könyve első kötetének berendezéséről. Némely külsőség (nyomdai kiállítás, szerkesztési beosztás stb.) már eleve felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy ez a szöveggyűjtemény Horváth János Magyar Versek Könyve (Budapest, 1937, Magyar Szemle Társaság kiadása) című művének mintájára készült. A két könyv között azonban nem pusztán alakiság tekintetében áll fenn a kapcsolat. Horváth Jánosé a gondolat, hogy oly szöveggyűjtemény készíttessék, mely az egész magyar irodalom anyagából kiválogatja mindazt, amire nemzeti műveltségünk érdekében a történelmi érdeklődésű művelt közönségnek és az ezt nevelő iskolának szüksége van. Eszméje és terve megvalósításának első lépése volt a Magyar Versek Könyve. Ennek folytatását, a magyar prózaszövegek gyűjteményének elkészítését azonban már nem vállalta el, de gyakori tanácsaival, útbaigazításaival segítette és irányította ennek létrejöttét is. Most, hogy a Magyar Próza Könyve első kötete napvilágot lát, hálásan megköszönjük neki az elindító eszmét, a kész példát s a munka folytatásában való támogatást.
A magyar prózai szöveg-gyűjtemények összeállítója jóval vékonyabb élő hagyományra építhet, mint a verses anthológiáké. Verses irodalmunk anyagából igen sok, még a régiből is valami, teljes szövegszerűséggel állandóan él. Verseink élnek, mert az iskolai irodalmi nevelés könyv nélkül megtanította, előadóművészek népszerűsítették, máskor meg egyéni irodalmi kedvtelés, ízléshajlam vagy olvasási kedv rögzítette meg őket az emlékezetben s a műveltségben. Megtartásuknak, továbbszármaztatásuknak hathatós támasza és segítője a kötött forma, nem ritkán pedig az énekszó, a dallam...