kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Alekszandr Szergejevics Puskin - Új Forrás 2020/3. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/942/4115942.jpg "Alekszandr Szergejevics Puskin - Új Forrás 2020/3. [antikvár]")
Új Forrás 2020/3. [antikvár]
Alekszandr Szergejevics Puskin, Arthur Schopenhauer, Beke Ottó, Charles Simic, Salman Rushdie
Adam Zagajewski* 3
A KRAKKÓI ZSIDÓK MEGÍRATLAN ELÉGIÁJA
„Az én családom 500 éve élt itt" (M.S.)
Legszomorúbb mégis a József utca, keskeny, mintáz újhold, egyetlen fa sincs rajta, mégis van valami bája, ez a provinda sötét bája, búcsúzásé, csöndes temetéséesténként itt gyülekeznek az összes kerület árnyai, sőt még azok is, akik vonaton jönnek be a közeli városkákbóL Józsefet szerette az Úr, de utcája boldogtalan volt, nem tüntette ki fáraó, álmai szomorkásak voltak és évei mind...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
930 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Adam Zagajewski* 3
A KRAKKÓI ZSIDÓK MEGÍRATLAN ELÉGIÁJA
„Az én családom 500 éve élt itt" (M.S.)
Legszomorúbb mégis a József utca, keskeny, mintáz újhold, egyetlen fa sincs rajta, mégis van valami bája, ez a provinda sötét bája, búcsúzásé, csöndes temetéséesténként itt gyülekeznek az összes kerület árnyai, sőt még azok is, akik vonaton jönnek be a közeli városkákbóL Józsefet szerette az Úr, de utcája boldogtalan volt, nem tüntette ki fáraó, álmai szomorkásak voltak és évei mind soványak.
A Krisztus Teste templomában gyertyát gyújtok a halottaknak, akik innen messze laknak - nem tudom, merre, - és érzem, a piros lángocska őket is felmelegíti, mint a tűznél a hajléktalanokat, ha leesett az első hó. Járom Kazimierz* ösvényeit és a távollevőkre gondolok. Tudom, hogy szemük olyan, mint a víz és nem lehet látni őket - csak elsüllyedni lehet bennük.
Este lépteket hallok - de nem látni senkit.
Hosszan jár, aki jár, bár üres az utca, női lépések vassal
vert csizmában, mellette a hóhér puha, szinte gyöngéd léptei.
Mi ez? Úgy tetszik, sötét emlék vonul a város fölött,
akár egy sztratoszférából lassan távolodó üstökös.
Iá'
*Krakkó hajdani, az elmúlt évtizedben újjépftett zsidónegyede.
Termékadatok
Cím: Új Forrás 2020/3. [antikvár]
Szerző:
Alekszandr Szergejevics Puskin
,
Arthur Schopenhauer
,
Beke Ottó
,
Charles Simic
Salman Rushdie
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 140 mm x 210 mm
Sir Ahmed Salman Rushdie (Bombay, 1947. június 19. –) indiai születésű brit író, a Sátáni versek című regény szerzője.
Indiában, Bombayben született, egy sikeres muszlim üzletember fiaként. Tanulmányait szülővárosában, majd az angliai Rugbyben, és a cambridge-i King’s College-ban végezte, ahol történelemből szerzett diplomát 1968-ban. Tanulmányainak elvégzése után családjával Pakisztánban élt, majd visszatért Angliába és egy reklámügynökség szövegírójaként dolgozott.
Írói karrierje az 1975-ben kiadott Grímusz című regénnyel kezdődött. Következő regénye, az 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei nemzetközi ismertséget szerzett Rushdie-nak, és számos elismerés mellett elnyerte a Man Booker-díjat, sőt 1993-ban a legjobbnak választották a díj első 25 évének nyertesei közül. 1983-ban egy rövid regénye, a Szégyen jelent meg, melyben a pakisztáni politikai zűrzavart ábrázolja. A könyv elnyerte a Prix du Meilleur Livre Etranger díjat.
Rushdie művészete, mágikus realista regényei már ekkor megosztották a közönséget, de a Sátáni versek igen heves fogadtatására senki nem számított. 1989-es megjelenése óta a szólásszabadság jelképe. Számos kiadást ért meg, népszerűsége mindmáig töretlen, ami azt bizonyítja, hogy nem botránykönyv, és nem istenkáromló fertelem, hanem a 20. század megkerülhetetlen, rendkívüli jelentőségű irodalmi alkotása.
1989. február 14-én Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője istenkáromlás és az iszlám vallás megsértése miatt fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett az író ellen, s felszólította a világ muzulmánjait Rushdie kivégzésére. Az író a Scotland Yard védelme alatt elrejtőzött Angliában, állandóan váltogatva a lakhelyét, s hosszú évekig nem is nagyon mutatkozott a nyilvánosság előtt. Az indulatok annak ellenére sem csillapodtak, hogy Rushdie 1990-ben egy tanulmányában bocsánatot kért: a regény japán fordítóját megölték, az olasz fordító és a norvég kiadó ellen pedig merényletet kíséreltek meg. 1998-ban az iráni kormány visszavonta a fatvát, de a radikális iszlám mozgalmak továbbra is életben tartják az író elleni fenyegetést.
A 2000 óta New Yorkban élő író a kényszerű rejtezés ideje alatt sem pihent, sorra jelentek meg esszéi és kritikái, s a regényírással sem hagyott fel. A Sátáni versek után 1990-ben meseregénnyel jelentkezett, a Hárun és a mesék tengere az Ezeregyéjszaka világát idézi. 1994-ben Kelet, nyugat címmel novelláit, majd egy évre rá A mór utolsó sóhaja című regényét adta közre. Ezt 1999-ben az amerikai rockzene Indiára tett hatását feldolgozó Talpa alatt a föld című regénye követte, 2001-ben látott napvilágot a Fúriadüh című regénye, amelyben új otthona, New York nyüzsgő, tarka, lüktető élete elevenedik meg.
Indiában, Bombayben született, egy sikeres muszlim üzletember fiaként. Tanulmányait szülővárosában, majd az angliai Rugbyben, és a cambridge-i King’s College-ban végezte, ahol történelemből szerzett diplomát 1968-ban. Tanulmányainak elvégzése után családjával Pakisztánban élt, majd visszatért Angliába és egy reklámügynökség szövegírójaként dolgozott.
Írói karrierje az 1975-ben kiadott Grímusz című regénnyel kezdődött. Következő regénye, az 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei nemzetközi ismertséget szerzett Rushdie-nak, és számos elismerés mellett elnyerte a Man Booker-díjat, sőt 1993-ban a legjobbnak választották a díj első 25 évének nyertesei közül. 1983-ban egy rövid regénye, a Szégyen jelent meg, melyben a pakisztáni politikai zűrzavart ábrázolja. A könyv elnyerte a Prix du Meilleur Livre Etranger díjat.
Rushdie művészete, mágikus realista regényei már ekkor megosztották a közönséget, de a Sátáni versek igen heves fogadtatására senki nem számított. 1989-es megjelenése óta a szólásszabadság jelképe. Számos kiadást ért meg, népszerűsége mindmáig töretlen, ami azt bizonyítja, hogy nem botránykönyv, és nem istenkáromló fertelem, hanem a 20. század megkerülhetetlen, rendkívüli jelentőségű irodalmi alkotása.
1989. február 14-én Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője istenkáromlás és az iszlám vallás megsértése miatt fatvát, halálos kiközösítő ítéletet hirdetett az író ellen, s felszólította a világ muzulmánjait Rushdie kivégzésére. Az író a Scotland Yard védelme alatt elrejtőzött Angliában, állandóan váltogatva a lakhelyét, s hosszú évekig nem is nagyon mutatkozott a nyilvánosság előtt. Az indulatok annak ellenére sem csillapodtak, hogy Rushdie 1990-ben egy tanulmányában bocsánatot kért: a regény japán fordítóját megölték, az olasz fordító és a norvég kiadó ellen pedig merényletet kíséreltek meg. 1998-ban az iráni kormány visszavonta a fatvát, de a radikális iszlám mozgalmak továbbra is életben tartják az író elleni fenyegetést.
A 2000 óta New Yorkban élő író a kényszerű rejtezés ideje alatt sem pihent, sorra jelentek meg esszéi és kritikái, s a regényírással sem hagyott fel. A Sátáni versek után 1990-ben meseregénnyel jelentkezett, a Hárun és a mesék tengere az Ezeregyéjszaka világát idézi. 1994-ben Kelet, nyugat címmel novelláit, majd egy évre rá A mór utolsó sóhaja című regényét adta közre. Ezt 1999-ben az amerikai rockzene Indiára tett hatását feldolgozó Talpa alatt a föld című regénye követte, 2001-ben látott napvilágot a Fúriadüh című regénye, amelyben új otthona, New York nyüzsgő, tarka, lüktető élete elevenedik meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............