Magyar Dekameron III. (töredék) [antikvár]

Részlet a könyvből: IVÁNYI ÖDÖN HIDEG TŰZHELY. Aradmegye északi határhegyei felől három nap óta süvölt a téli szél. Ettől a dermesztően fagyos szélfuvástól Grönlanddá vált a vidék. Csontkeményre fagyott minden. A nyulak, rókák a massziv hómező simára söprött, fényesre sikált felszínén mint valami porczellán pádimentumon nyargalásztak. És egész bizvást cziczázhattak napestig. A legkeményebb vadásznak sem jutott eszébe ily veszekedett, szélviharos, csikorgó hidegben kimenni a határba. Még az örökös erdőjárásban, elemi viharokkal való küzdésben félig-meddig medvévé durvult kerülőket is haza verte az a millió, meg millió, láthatatlan angol jégtű, a mik a szélvész szárnyain repültek s a mik a legkérgesebb arczbőrbe is belevájták aczélos végüket.