kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![(Diószegi) Szabó Pál - Szegedtől Szegedig - Antológia 2012 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/748/4602748.jpg "(Diószegi) Szabó Pál - Szegedtől Szegedig - Antológia 2012 [antikvár]")
Szegedtől Szegedig - Antológia 2012 [antikvár]
(Diószegi) Szabó Pál, Apró Ferenc, Árpás Károly, Árva Dalma, Bálint Gyula György, Bátyi Zoltán, Békési Imre, Bene Zoltán, Benyik György, Bogoly József Ágoston, Csemer Géza, Csontos Márta, Döbör András, Erdő Erika Ida, Fehér József, Fried István, Géczi János, Gyémánt Csilla, Horváth Dezső, Horváth Péter, Illés Mária, Janáky Marianna, József Attila, Juhász Gyula, Jurkovics János, Kaiser László, Káldy Sára, Katona Judit, Kiss László, Kollár Árpád, Kovács Miklós, Latzkovits Miklós, Lázár Bence András, Lengyel András, Marton Árpád, Miklós Péter, Molnár H. Magor, Molnár János, Nagy Bandó András, Orcsik Roland, Pajor László, Pákozdy Miklós, Papp Andrea, Papp György, Pásty Júlia, Pavlovits Miklós, Péter László, Pintér Lajos, Pintér Tibor, Polner Zoltán, Rakonczai János, Sándor János, Simon Adri, Székhelyi József, Szepesi Attila, Szív Ernő, Takács Tibor, Tanács István, Tarnai László, Tóth Attila, Tóth Béla, Turi Tímea, Veress Miklós, Veszelka Attila, Zelena András
Szerencsés város
Hiszem, hogy Szegednek - bár sem a történelem, sem az elemek nem kímélték a megpróbáltatásoktól - valójában szerencséje van.
Szerencséje, mert abból adatott számára a legtöbb, ami a legfontosabb: városát szerető, ahhoz ezer szállal kötődő, példamutató személyiségekből. Akiknek sokszínű, bátor tehetsége, szabad alkotó energiája, teljesítménye, embersége összeadódva megsokszorozódik, és a Tisza partjától az Óceán partjáig hirdeti mindazt, amit úgy hívunk: szegediség.
Az a...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3930 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Szerencsés város
Hiszem, hogy Szegednek - bár sem a történelem, sem az elemek nem kímélték a megpróbáltatásoktól - valójában szerencséje van.
Szerencséje, mert abból adatott számára a legtöbb, ami a legfontosabb: városát szerető, ahhoz ezer szállal kötődő, példamutató személyiségekből. Akiknek sokszínű, bátor tehetsége, szabad alkotó energiája, teljesítménye, embersége összeadódva megsokszorozódik, és a Tisza partjától az Óceán partjáig hirdeti mindazt, amit úgy hívunk: szegediség.
Az a szegediség, amely nem kő és tégla, nem ház, út, beton - hanem szellemiség, annak a városnak a szelleme, mely olykor felemel és világgá röpít, de végül mindig visszahúz és szeretetével magához ölel.
Az a szegediség, amelyből itt és csak itt születik dal: a Tisza partján, a Széchenyi téri platánok árnyékában, a Dóm tér kockakövein. Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós léptei nyomán.
A Szegedtől-Szegedig antológia immár évről-évre újabb büszkeségünk, a most épülő valóságos mellé a virtuális agóra: tér, ahol a gondolatok találkoznak, szavak, melyek ilyformán jutnak el lélektől lélekig, seregszemle, ahol a verslábak a katonák.
És ez kötet lehetőség is. A szerzőknek a be- és újra megmutatkozásra, az olvasóknak a megismerésre, és mindannyiunknak arra, hogy az írások hídján találkozzunk és közelebb kerüljünk egymáshoz.
Igen, nekünk, szegediek, szerencsénk van. Mert mindig vannak, akik e hidat építeni segítenek és mindig lesznek, akik átkelnek rajta.
2012-ben is: köszönet érte!
Botka László polgármester
Termékadatok
Cím: Szegedtől Szegedig - Antológia 2012 [antikvár]
Szerző:
(Diószegi) Szabó Pál
,
Apró Ferenc
,
Árpás Károly
,
Árva Dalma
,
Bálint Gyula György
,
Bátyi Zoltán
,
Békési Imre
,
Bene Zoltán
,
Benyik György
,
Bogoly József Ágoston
,
Csemer Géza
,
Csontos Márta
,
Döbör András
,
Erdő Erika Ida
,
Fehér József
,
Fried István
,
Géczi János
,
Gyémánt Csilla
,
Horváth Dezső
,
Horváth Péter
,
Illés Mária
,
Janáky Marianna
,
József Attila
,
Juhász Gyula
,
Jurkovics János
,
Kaiser László
,
Káldy Sára
,
Katona Judit
,
Kiss László
,
Kollár Árpád
,
Kovács Miklós
,
Latzkovits Miklós
,
Lázár Bence András
,
Lengyel András
,
Marton Árpád
,
Miklós Péter
,
Molnár H. Magor
,
Molnár János
,
Nagy Bandó András
,
Orcsik Roland
,
Pajor László
,
Pákozdy Miklós
,
Papp Andrea
,
Papp György
,
Pásty Júlia
,
Pavlovits Miklós
,
Péter László
,
Pintér Lajos
,
Pintér Tibor
,
Polner Zoltán
,
Rakonczai János
,
Sándor János
,
Simon Adri
,
Székhelyi József
,
Szepesi Attila
,
Szív Ernő
,
Takács Tibor
,
Tanács István
,
Tarnai László
,
Tóth Attila
,
Tóth Béla
,
Turi Tímea
,
Veress Miklós
,
Veszelka Attila
Zelena András
Kiadó: Bába Kiadó
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 140 mm x 200 mm
Fried István magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa, az irodalomtudományok doktora.
Géczi János 1954-ben született Monostorpályiban. Biológuskent a Szegedi Egyetemen végzett, majd Veszprémben telepedett le. Egyetemi oktató.
Költő, akinek tobb esszékötete és regénye is megjelent. Az irodalom es a képzőművészet hatarműfajaival is foglakozik, kepverseiből, fotóiból olykor kiállításokat is rendez. Honlapja: geczijanos.eoldal
Költő, akinek tobb esszékötete és regénye is megjelent. Az irodalom es a képzőművészet hatarműfajaival is foglakozik, kepverseiből, fotóiból olykor kiállításokat is rendez. Honlapja: geczijanos.eoldal
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)
Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.
József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.
József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
1976-ban született Gyulán, jelenleg is itt él. Egykori középiskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban tanít magyart és történelmet, 2006-tól a Bárka folyóirat szerkesztője.
Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.
Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.
A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.
A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.
2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.
Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.
Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.
Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.
A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.
A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.
2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.
Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.
Latzkovits Miklós 1963-ban született Szegeden. Latin-magyar szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen, majd 1997-ben PhD fokozatot szerzett. Jelenleg ugyanott régi magyar irodalomtörténetet tanít.
Novellaírással 1989-ben kezdett kísérletezni. Első önálló kötete megjelenése előtt a Palócföld, a Pompeji, a Symposion, a Holmi és a 2000 közölte novelláit. Önálló kötete 2001-ben jelent meg Hogyan tanultam meg koptul? címmel a /JAK Füzetek/ sorozatban.
A Magvető Kiadónál megjelent műve
Laboda (2008)
Novellaírással 1989-ben kezdett kísérletezni. Első önálló kötete megjelenése előtt a Palócföld, a Pompeji, a Symposion, a Holmi és a 2000 közölte novelláit. Önálló kötete 2001-ben jelent meg Hogyan tanultam meg koptul? címmel a /JAK Füzetek/ sorozatban.
A Magvető Kiadónál megjelent műve
Laboda (2008)
Pintér Tibor zeneesztéta. Legfőképp a 18. század zenéje iránt érdeklődik.
Az ELTE BTK Esztétika Tanszékének oktatója, az MTA köztestületi tagja. Orgonán, csembalón és zongorán játszik. A Prae Kiadónál korábban regénye jelent meg, A harmónia tébolya címmel.
Az ELTE BTK Esztétika Tanszékének oktatója, az MTA köztestületi tagja. Orgonán, csembalón és zongorán játszik. A Prae Kiadónál korábban regénye jelent meg, A harmónia tébolya címmel.
Turi Tímea 1984-ben született Makón.
A szegedi bölcsészkaron végzett kommunikáció és magyar szakon, később ugyanitt a Modern Magyar Irodalom Tanszék PhD-hallgatója. Dolgozott szabadúszó újságíróként és irodalomkritikusként, a Bartók Rádió kulturális műsorainak munkatársaként. A Magvető Kiadó szerkesztője.
Díja: Király István-díj (2012), Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj (2016)
Előző kötete: Jönnek az összes férfiak (Kalligram, 2012)
A Magvető Kiadónál megjelent kötete:
A dolgok, amikről nem beszélünk (2014), Anna visszafordul (2017)
A szegedi bölcsészkaron végzett kommunikáció és magyar szakon, később ugyanitt a Modern Magyar Irodalom Tanszék PhD-hallgatója. Dolgozott szabadúszó újságíróként és irodalomkritikusként, a Bartók Rádió kulturális műsorainak munkatársaként. A Magvető Kiadó szerkesztője.
Díja: Király István-díj (2012), Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj (2016)
Előző kötete: Jönnek az összes férfiak (Kalligram, 2012)
A Magvető Kiadónál megjelent kötete:
A dolgok, amikről nem beszélünk (2014), Anna visszafordul (2017)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............