kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ambrus Zoltán - Az ördög cimborája/Lillias/Művészek feleségei/Édes otthon/Egy választás Magyarországon vagy a körtvélyesi csiny [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/968/2300968.jpg "Ambrus Zoltán - Az ördög cimborája/Lillias/Művészek feleségei/Édes otthon/Egy választás Magyarországon vagy a körtvélyesi csiny [antikvár]")
Az ördög cimborája/Lillias/Művészek feleségei/Édes otthon/Egy választás Magyarországon vagy a körtvélyesi csiny [antikvár]
Ambrus Zoltán, Bernard Shaw, Felix Salten, Henry Bernstein, Mikszáth Kálmán
Részlet Az ördög cimborája c. könyvből:1777-ben, egy sötét, télies éjszaka legkeservesebb órájában, már reggel felé, Dudgeonné, aki New-Hampshireból való, farmháza konyhájában ül, amely egyszersmind lakószoba. A ház Westerbridge városának határában van. Dudgeonné nem megnyerő külsejü nő. Nincs olyan asszony, aki jól nézne ki egy átvirrasztott éjszaka után ; de Dudgeonné arcát, mikor legjobban néz ki, akkor is mély redők barázdálják, amelyeket a keserű, gőgös lelkét nyűgöző lélek nélküli...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet Az ördög cimborája c. könyvből:1777-ben, egy sötét, télies éjszaka legkeservesebb órájában, már reggel felé, Dudgeonné, aki New-Hampshireból való, farmháza konyhájában ül, amely egyszersmind lakószoba. A ház Westerbridge városának határában van. Dudgeonné nem megnyerő külsejü nő. Nincs olyan asszony, aki jól nézne ki egy átvirrasztott éjszaka után ; de Dudgeonné arcát, mikor legjobban néz ki, akkor is mély redők barázdálják, amelyeket a keserű, gőgös lelkét nyűgöző lélek nélküli puritánizmus üres formái és szabályai szántottak rajta. Éltesebb matróna, akinek kemény munkában telt az élete ; de egyebet nem ért el vele, csak azt, hogy mocskos otthonában, ahol ő az úr, gyűlölik, szomszédjai körében pedig istenesség és tisztesség rendíthetetlen hírében áll. A szomszédok különben az iszákosságot és a dorbézolást sokkal csábítóbbnak tartják a vallásnál és a becsületességnél ; annyira, hogy a jóságot egyszerűen önmegtagadásnak fogják föl. Ez a felfogás könnyen kiterjeszthető mások megtagadására, s végül annyira általánosítható, hogy foglalatjává lesz mindennemű kellemetlen tulajdonságnak. Igy aztán Dudgeonnét, mivel módfelett kellemetlen, módfelett jó asszonynak tartják. A nyilvános istenkáromláson kívül teljes szabadsága van mindenre, eltekintve természetesen a szeretetreméltó gyarlóságoktól. Ennélfogva, szinte tudtán kívül, egyházközségének ő a legzabolátlanabb tagja, csak azért, mert a hetedik parancsolat ellen soha sem vétett, s pontosan megjelent minden vasárnap a presbyteriánusok templomában.
Termékadatok
Cím: Az ördög cimborája/Lillias/Művészek feleségei/Édes otthon/Egy választás Magyarországon vagy a körtvélyesi csiny [antikvár]
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 100 mm x 150 mm
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............