Blanco Posnet elárultatása/A sors embere [antikvár]

Részlet a könyvből:"Bernard Shaw Magyarországon is nem annyira az ismert, mint inkább a félreismert írók közé tartozik. Sokat beszélnek róla, de nincs sok köszönet benne. Inkább hallomásból tudnak róla, mint olvasásból. Épen a minap, egy belvárosi könyvesboltban egy nagyon finom úrihölgy Shawnak Don Juan című drámáját kereste, - mint ő maga mondta, egyik barátnője számára, mert hiszen ő már régen olvasta - s a segéd izgatottan kutatta a kérdéses könyvet, amely persze seholsem volt, se a polcon, se a katalógusban, mert Shaw-féle Don Juan nem egyéb, mint a Man and Superman pokolbeli felvonása s az illető úrihölgy valószínűleg csak egy zavaros tárcacikket olvasott róla. A nagy írók végzete, - s ezt már Lenning megírta, - hogy szorgalmasan szidják és magasztalják, de nagyon lustán és hanyagul olvassák őket. A másod- és harmadkézből való információk pedig nem sokat érnek. A legjobb esay vagy kritika az, amely a legnagyobb érdeklődést tudja kelteni az író vagy talán még inkább az essayista iránt, de a legjobb essay sem pótolhatja magát az írót, amint hogy Goethe vagy Stendhal útinaplója nem pótólhatja Itáliát.Az ilyen divatos, de mégsem eléggé olvasott íróval esik meg azután az a kikerülhetetlen és bosszantó malheur, hogy olyan jelszavak kerülnek róla forgalomba, amelyek igazán tökéletlenül utalnak egyéniségére vagy értékére, sőt néha egyenesen hamis és ferde világításba helyezik. Még azok között is, akik soha egy sort nem olvastak Bernard Shawtól, szinte közmondásossá vált, hogy nagyon elmés, de nagyon paradox író, hogy semmit sem vesz komolyan, tehát őt sem kell komolyan venni, az pedig már nálunk is szállóige, hogy Bernard Shaw érthetetlen."