kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Ady Endre - A magyar valóság versei I-II. [antikvár]

A magyar valóság versei I-II. [antikvár]

Ady Endre, Alistáli Márton, Amadé László, Ányos Pál, Apáti Ferenc, Áprily Lajos, Arany János, Arany László, Babits Mihály, Bajza József, Balassi Bálint, Balázs Béla, Balla Károly, Baranyai Pál, Barcsay Ábrahám, Baróti Szabó Dávid, Batizi András, Batízi András, Batsányi János, Bellitz Jónás, Beniczky Péter, Benjámin László, Berda József, Beregszászi Pál, Beretzky Márton, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bogáti Fazekas Miklós, Bornemissza Péter, Bozzai Pál, CS. I., Császári Császári Lósi Pál, Csizmadia Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Czóbel Minka, Czuczor Gergely, Dányádi János, Dayka Gábor, Debreceni Szappanos János, Dézsi András, Dukai Takáts Judit, Dutka Ákos, Édes Gergely, Edvi Illyés Pál, Endrődi Sándor, Enyedi György, Erdélyi János, Erdélyi József, Faludi Ferenc, Farkas András, Fáy András, Fazekas Mihály, Fekete János, Fenyő László, Fodor József, Forgács Antal, Földi János, Gaál József, Gábor Andor, Garay János, Gárdonyi Géza, Greguss Agost, Gulyás Pál, Gvadányi József, Gyóni Géza, Gyöngyösi István, Gyöngyössi János, Gyulai Pál, Heltai Jenő, Homonnay Imre, Illyés Gyula, Ilosvai Selymes Péter, Inczédi László, Istvánfi Pál, Jakab István, Jankovich Ferenc, Jékely Zoltán, József Attila, Juhász Gyula, Juhász Máté, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kazinczy Ferenc, Képes Géza, Kerekes Ferenc, Keresztury Dezső, Kis Ferenc, Kis János, Kisfaludy Mihály, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Kiss Sándor, Koháry István, Komlós Aladár, Kónya Lajos, Kósa György, Kosztolányi Dezső, Kovács Sámuel, Kozma Andor, Ködi Farkas János, Kőröspataki János, Kőszeghy Pál, Kriza János, Kunoss Endre, Lakatos Péter, Lányi Sarolta, Látzai József, Latzkovits János, Lázár János, Lengyel József, Lévay József, Lisznyai Damó Kálmán, Liszti László, Losonczi Hányoki István, Madách Imre, Magyarósi Szőke József, Mátyási József, Miháltz István, Mikes Kelemen, Misztótfalusi Kis Miklós, Moldovai Mihály, Molnár Borbála, Nadányi Zoltán, Nagy Imre, Nagy János, Nagy László, Nagy Péter, Nagy Zoltán, Névtelen, Nyéki Vörös Mátyás, Oláh Gábor, Orczy Lőrinc, Ormándy István, Palágyi Lajos, Pálóci Horváth Ádám, Pálóczi Horváth Ádám, Pázmándi Horváth Endre, Péchi Lukács, Pesti György, Péteri Takáts József, Petki János, Petőfi Sándor, Petrőczy Kata Szidónia, Pétzeli József, Pilinszky János, Poóts András, Radnóti Miklós, Rájnis József, Révai Miklós, Reviczky Gyula, Rimay János, Rudnyánszky Gyula, Sándorffi József, Sárközi Máté, Sárosi Gyula, Simaházi Lőrinc, Sinka István, Somlyó Zoltán, Szabadkai Mihály, Szabó Endre, Szabó Lőrinc, Szabolcska Mihály, Szászi János, Szávay Gyula, Szegedi Kis István, Szentessy Gyula, Szentjóbi Szabó László, Szentmári Mihály, Szentsei György, Szép Ernő, Szilágyi Géza, Szkhárosi Horvát András, Sztárai Mihály, Sztrokai Antal, Takáts Gyula, Tar Benedek, Telekes Béla, Teleki József, Tinódi Sebestyén, Tompa Mihály, Tóth Árpád, Tóth Lőrinc, Török Károly, Újfalvi Kristina, Vachott Sándor, Vajda János, Vajda Péter, Vajtai Márton, Vályi Klára, Vályi-Nagy Ferenc, Vargha Gyula, Vas István, Verseghy Ferenc, Vértessy Gyula, Vesmás Márton, Vikár Béla, Virág Benedek, Vitkovits Mihály, Vörösmarty Mihály, Wathay Ferenc, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Zrínyi Miklós, Zsigmond Ede, Zsoldos János

 
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2780 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről

Termékadatok

Cím: A magyar valóság versei I-II. [antikvár]
Szerző: Ady Endre , Alistáli Márton , Amadé László , Ányos Pál , Apáti Ferenc , Áprily Lajos , Arany János , Arany László , Babits Mihály , Bajza József , Balassi Bálint , Balázs Béla , Balla Károly , Baranyai Pál , Barcsay Ábrahám , Baróti Szabó Dávid , Batizi András , Batízi András , Batsányi János , Bellitz Jónás , Beniczky Péter , Benjámin László , Berda József , Beregszászi Pál , Beretzky Márton , Berzsenyi Dániel , Bessenyei György , Bogáti Fazekas Miklós , Bornemissza Péter , Bozzai Pál , CS. I. , Császári Császári Lósi Pál , Csizmadia Sándor , Csokonai Vitéz Mihály , Czóbel Minka , Czuczor Gergely , Dányádi János , Dayka Gábor , Debreceni Szappanos János , Dézsi András , Dukai Takáts Judit , Dutka Ákos , Édes Gergely , Edvi Illyés Pál , Endrődi Sándor , Enyedi György , Erdélyi János , Erdélyi József , Faludi Ferenc , Farkas András , Fáy András , Fazekas Mihály , Fekete János , Fenyő László , Fodor József , Forgács Antal , Földi János , Gaál József , Gábor Andor , Garay János , Gárdonyi Géza , Greguss Agost , Gulyás Pál , Gvadányi József , Gyóni Géza , Gyöngyösi István , Gyöngyössi János , Gyulai Pál , Heltai Jenő , Homonnay Imre , Illyés Gyula , Ilosvai Selymes Péter , Inczédi László , Istvánfi Pál , Jakab István , Jankovich Ferenc , Jékely Zoltán , József Attila , Juhász Gyula , Juhász Máté , Karinthy Frigyes , Kassák Lajos , Kazinczy Ferenc , Képes Géza , Kerekes Ferenc , Keresztury Dezső , Kis Ferenc , Kis János , Kisfaludy Mihály , Kisfaludy Sándor , Kiss József , Kiss Sándor , Koháry István , Komlós Aladár , Kónya Lajos , Kósa György , Kosztolányi Dezső , Kovács Sámuel , Kozma Andor , Ködi Farkas János , Kőröspataki János , Kőszeghy Pál , Kriza János , Kunoss Endre , Lakatos Péter , Lányi Sarolta , Látzai József , Latzkovits János , Lázár János , Lengyel József , Lévay József , Lisznyai Damó Kálmán , Liszti László , Losonczi Hányoki István , Madách Imre , Magyarósi Szőke József , Mátyási József , Miháltz István , Mikes Kelemen , Misztótfalusi Kis Miklós , Moldovai Mihály , Molnár Borbála , Nadányi Zoltán , Nagy Imre , Nagy János , Nagy László , Nagy Péter , Nagy Zoltán , Névtelen , Nyéki Vörös Mátyás , Oláh Gábor , Orczy Lőrinc , Ormándy István , Palágyi Lajos , Pálóci Horváth Ádám , Pálóczi Horváth Ádám , Pázmándi Horváth Endre , Péchi Lukács , Pesti György , Péteri Takáts József , Petki János , Petőfi Sándor , Petrőczy Kata Szidónia , Pétzeli József , Pilinszky János , Poóts András , Radnóti Miklós , Rájnis József , Révai Miklós , Reviczky Gyula , Rimay János , Rudnyánszky Gyula , Sándorffi József , Sárközi Máté , Sárosi Gyula , Simaházi Lőrinc , Sinka István , Somlyó Zoltán , Szabadkai Mihály , Szabó Endre , Szabó Lőrinc , Szabolcska Mihály , Szászi János , Szávay Gyula , Szegedi Kis István , Szentessy Gyula , Szentjóbi Szabó László , Szentmári Mihály , Szentsei György , Szép Ernő , Szilágyi Géza , Szkhárosi Horvát András , Sztárai Mihály , Sztrokai Antal , Takáts Gyula , Tar Benedek , Telekes Béla , Teleki József , Tinódi Sebestyén , Tompa Mihály , Tóth Árpád , Tóth Lőrinc , Török Károly , Újfalvi Kristina , Vachott Sándor , Vajda János , Vajda Péter , Vajtai Márton , Vályi Klára , Vályi-Nagy Ferenc , Vargha Gyula , Vas István , Verseghy Ferenc , Vértessy Gyula , Vesmás Márton , Vikár Béla , Virág Benedek , Vitkovits Mihály , Vörösmarty Mihály , Wathay Ferenc , Weöres Sándor , Zelk Zoltán , Zrínyi Miklós , Zsigmond Ede Zsoldos János
Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Kötés: Vászon
Méret: 170 mm x 240 mm
A szerzőről
Ady Endre művei
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Alistáli Márton művei
Apáti Ferenc művei
Áprily Lajos művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
A szerzőről
Arany László művei
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.

1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.

Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.

Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.

Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.

Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).

1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.

Neje Szalay Gizella volt.
A szerzőről
Babits Mihály művei
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Balassi Bálint művei
Balla Károly művei
Baranyai Pál művei
Baróti Szabó Dávid művei
Batizi András művei
Batízi András művei
Bellitz Jónás művei
Beniczky Péter művei
Benjámin László művei
Berda József művei
Beregszászi Pál művei
Beretzky Márton művei
Berzsenyi Dániel művei
Bogáti Fazekas Miklós művei
Bozzai Pál művei
CS. I. művei
Császári Császári Lósi Pál művei
Csizmadia Sándor művei
Czóbel Minka művei
Czuczor Gergely művei
Dányádi János művei
Debreceni Szappanos János művei
Dézsi András művei
Dukai Takáts Judit művei
Dutka Ákos művei
Édes Gergely művei
Edvi Illyés Pál művei
Endrődi Sándor művei
Enyedi György művei
Erdélyi József művei
Farkas András művei
Fekete János művei
Fenyő László művei
Fodor József művei
Forgács Antal művei
Földi János művei
Gaál József művei
Garay János művei
A szerzőről
Gárdonyi Géza művei
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.

Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.

Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.

Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.

1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.

Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.

Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.

Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Greguss Agost művei
Gulyás Pál művei
Gvadányi József művei
Gyöngyösi István művei
Gyöngyössi János művei
Heltai Jenő művei
Homonnay Imre művei
Illyés Gyula művei
Ilosvai Selymes Péter művei
Inczédi László művei
Istvánfi Pál művei
Jakab István művei
Jankovich Ferenc művei
Jékely Zoltán művei
A szerzőről
József Attila művei
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)

Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Juhász Gyula művei
Juhász Máté művei
A szerzőről
Karinthy Frigyes művei
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)

Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Kassák Lajos művei
Képes Géza művei
Kerekes Ferenc művei
Keresztury Dezső művei
Kis Ferenc művei
Kis János művei
Kisfaludy Mihály művei
Kisfaludy Sándor művei
Kiss József művei
Koháry István művei
Komlós Aladár művei
Kónya Lajos művei
Kósa György művei
A szerzőről
Kosztolányi Dezső művei
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.

Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).

Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.

1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.

1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.

1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kovács Sámuel művei
Kozma Andor művei
Ködi Farkas János művei
Kőröspataki János művei
Kőszeghy Pál művei
Kriza János művei
Kunoss Endre művei
A szerzőről
Lakatos Péter művei
LAKATOS PÉTER StrongFirst Master-oktató, Carlson Gracie Jiu Jitsu fekete öves gyakorló. Harminc éve oktat fitnesszel, légzéssel és mozgással kapcsolatos szakmai programok keretében itthon és külföldön egyaránt. A Ground Force Method megalkotója, krav maga mester, számos kiváló szakkönyv szerzője.
Lányi Sarolta művei
Látzai József művei
Latzkovits János művei
Lázár János művei
Lengyel József művei
Lévay József művei
Lisznyai Damó Kálmán művei
Liszti László művei
Losonczi Hányoki István művei
Madách Imre művei
Magyarósi Szőke József művei
Mátyási József művei
Miháltz István művei
Misztótfalusi Kis Miklós művei
Moldovai Mihály művei
Molnár Borbála művei
Nadányi Zoltán művei
Nagy János művei
Nagy Péter művei
Névtelen művei
Nyéki Vörös Mátyás művei
Oláh Gábor művei
Orczy Lőrinc művei
Ormándy István művei
Palágyi Lajos művei
Pálóci Horváth Ádám művei
Pálóczi Horváth Ádám művei
Pázmándi Horváth Endre művei
Péchi Lukács művei
Pesti György művei
Péteri Takáts József művei
Petki János művei
A szerzőről
Petőfi Sándor művei
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Petrőczy Kata Szidónia művei
Pétzeli József művei
A szerzőről
Pilinszky János művei
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Poóts András művei
A szerzőről
Radnóti Miklós művei
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Rájnis József művei
Révai Miklós művei
Rimay János művei
Rudnyánszky Gyula művei
Sándorffi József művei
Sárközi Máté művei
Sárosi Gyula művei
Simaházi Lőrinc művei
Sinka István művei
Szabadkai Mihály művei
Szabó Endre művei
Szabó Lőrinc művei
Szabolcska Mihály művei
Szászi János művei
Szávay Gyula művei
Szegedi Kis István művei
Szentessy Gyula művei
Szentjóbi Szabó László művei
Szentmári Mihály művei
Szentsei György művei
Szép Ernő művei
Szilágyi Géza művei
Szkhárosi Horvát András művei
Sztárai Mihály művei
Sztrokai Antal művei
Tar Benedek művei
Telekes Béla művei
Teleki József művei
Tinódi Sebestyén művei
Tóth Árpád művei
Tóth Lőrinc művei
Török Károly művei
Újfalvi Kristina művei
Vachott Sándor művei
Vajda János művei
Vajda Péter művei
Vajtai Márton művei
Vályi Klára művei
Vályi-Nagy Ferenc művei
Vargha Gyula művei
Vas István művei
Verseghy Ferenc művei
Vértessy Gyula művei
Vesmás Márton művei
Vikár Béla művei
Vitkovits Mihály művei
Wathay Ferenc művei
Weöres Sándor művei
Zelk Zoltán művei
Zsigmond Ede művei
Zsoldos János művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet