Boltjaink

  | 

Fizetés és szállítás

  | 

Segítség

  | 

Hírlevél

  |  Help
 
kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Könyv
Film
Zene
Kotta
Hangoskönyv
eKönyv
Antikvár
Játék
Ajándék
Akciók
Újdonságok
Előrendelhető

Főoldal   >   Antikvár   >   Szépirodalom   >  

Versek, eposzok

x
Abet Ádám - Fegyvert s bátor szívet [antikvár]

Fegyvert s bátor szívet [antikvár]

Abet Ádám, Ábrányi Emil, Ady Endre, Amade László, Ányos Pál, Áprily Lajos, Aranka György, Arany János, Arany László, Babits Mihály, Bajza József, Balassi Bálint, Balázs Béla, Bálint György, Bányai Kornél, Barcsay Ábrahám, Bárd Miklós, Baróti Szabó Dávid, Bartók Lajos, Batsányi János, Benedek Elek, Beniczky Péter, Bérczy Károly, Berda József, Berkó Sándor, Berniczky Péter, Berzsenyi Dániel, Bogáti Fazakas Miklós, Brassai Viktor, Csanádi Imre, Csokonai Vitéz Mihály, Czóbel Minka, Czuczor Gergely, Dr. Nagy Zoltán, Dsida Jenő, Dudás Kálmán, Édes Gergely, Emőd Tamás, Endrődi Sándor, Endrődy János, Eötvös József, Erdélyi János, Erdélyi József, Faludi Ferenc, Farkas Antal, Fazekas Mihály, Fekete János, Fenyő László, Fodor József, Forbáth Imre, Forgács Antal, Földes Sándor, Füst Milán, Gábor Andor, Garay János, Gárdonyi Géza, Gáspár Imre, Gelencei Szőke Ambrus, Gellért Oszkár, Gellért Sándor, Gereblyés László, Gréda József, Gulyás Pál, Gvadányi József, Gyagyovszky Emil, Gyóni Géza, Gyöngyösi István, Győry Dezső, Gyulai Pál, Hamburger Jenő, Heltai Jenő, Hernádi György, Hidas Antal, Hollós Korvin Lajos, Horváth Imre, Illyés Gyula, Ilosvai Selymes Péter, Jankovich Ferenc, Jékely Zoltán, Jókai Mór, Józsa Béla, József Attila, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Karinthy Gábor, Kassák Lajos, Kazinczy Ferenc, Kemény Simon, Képes Géza, Kerényi Frigyes, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Komját Aladár, Komjáthy Jenő, Komor András, Kónya Lajos, Kosztolányi Dezső, Kozma Andor, Ködi Farkas János, Kölcsey Ferenc, Kriza János, Kunszery Gyula, Lányi Sarolta, Lauka Gusztáv, Lázár János, Lévay József, Ligeti Károly, Listi László, Lukács László, Madách Imre, Madarász Emil, Mata János, Mátyás Ferenc, Medgyes Lajos, Méliusz József, Murányi-Kovács Endre, Nadányi Zoltán, Nagy Imre, Nagybáncsai Mátyás, Németh János, Oláh Gábor, Orczy Lőrinc, Pakocs Károly, Palágyi Lajos, Pálóczi Horváth Ádám, Pásztor Béla, Peterdi Andor, Péteri Takáts József, Petkó Zsigmond, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Reményik Sándor, Reviczky Gyula, Rimay János, Rónay György, Rudnyánszky Gyula, Sárosi Gyula, Somlyó Zoltán, Szabatkai Mihály, Szabédi László, Szabó Endre, Szabó Lőrinc, Szemere Bertalan, Szemlér Ferenc, Szentessy Gyula, Szentirmay Elemér, Szentjóbi Szabó László, Szép Ernő, Takáts Gyula, Telekes Béla, Temesvári István, Thaly Kálmán, Tinódi Sebestyén, Tompa Mihály, Tóth Árpád, Tóth Kálmán, Újváry Tamás, Vachott Sándor, Vajda János, Vajda Péter, Vargha Gyula, Várnai Zseni, Vas István, Vásárhelyi Pákozdy Ferenc, Végh György, Verseghy Ferenc, Vető Miklós, Vihar Béla, Virág Benedek, Vitkovics Mihály, Vozári Dezső, Vörösmarty Mihály, Wathay Ferenc, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Zrínyi Miklós, Zsigmond Ede

 
Termékadatok  |  A szerzőről  |  Bolti készlet  |  Vélemények
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1940 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Bolti készlet  
Részletesen erről a termékről
Termékadatok A szerzőről Bolti készlet Vélemények

Termékadatok

Cím: Fegyvert s bátor szívet [antikvár]
Szerző: Abet Ádám , Ábrányi Emil , Ady Endre , Amade László , Ányos Pál , Áprily Lajos , Aranka György , Arany János , Arany László , Babits Mihály , Bajza József , Balassi Bálint , Balázs Béla , Bálint György , Bányai Kornél , Barcsay Ábrahám , Bárd Miklós , Baróti Szabó Dávid , Bartók Lajos , Batsányi János , Benedek Elek , Beniczky Péter , Bérczy Károly , Berda József , Berkó Sándor , Berniczky Péter , Berzsenyi Dániel , Bogáti Fazakas Miklós , Brassai Viktor , Csanádi Imre , Csokonai Vitéz Mihály , Czóbel Minka , Czuczor Gergely , Dr. Nagy Zoltán , Dsida Jenő , Dudás Kálmán , Édes Gergely , Emőd Tamás , Endrődi Sándor , Endrődy János , Eötvös József , Erdélyi János , Erdélyi József , Faludi Ferenc , Farkas Antal , Fazekas Mihály , Fekete János , Fenyő László , Fodor József , Forbáth Imre , Forgács Antal , Földes Sándor , Füst Milán , Gábor Andor , Garay János , Gárdonyi Géza , Gáspár Imre , Gelencei Szőke Ambrus , Gellért Oszkár , Gellért Sándor , Gereblyés László , Gréda József , Gulyás Pál , Gvadányi József , Gyagyovszky Emil , Gyóni Géza , Gyöngyösi István , Győry Dezső , Gyulai Pál , Hamburger Jenő , Heltai Jenő , Hernádi György , Hidas Antal , Hollós Korvin Lajos , Horváth Imre , Illyés Gyula , Ilosvai Selymes Péter , Jankovich Ferenc , Jékely Zoltán , Jókai Mór , Józsa Béla , József Attila , Juhász Gyula , Kaffka Margit , Karinthy Gábor , Kassák Lajos , Kazinczy Ferenc , Kemény Simon , Képes Géza , Kerényi Frigyes , Kisfaludy Károly , Kisfaludy Sándor , Kiss József , Komját Aladár , Komjáthy Jenő , Komor András , Kónya Lajos , Kosztolányi Dezső , Kozma Andor , Ködi Farkas János , Kölcsey Ferenc , Kriza János , Kunszery Gyula , Lányi Sarolta , Lauka Gusztáv , Lázár János , Lévay József , Ligeti Károly , Listi László , Lukács László , Madách Imre , Madarász Emil , Mata János , Mátyás Ferenc , Medgyes Lajos , Méliusz József , Murányi-Kovács Endre , Nadányi Zoltán , Nagy Imre , Nagybáncsai Mátyás , Németh János , Oláh Gábor , Orczy Lőrinc , Pakocs Károly , Palágyi Lajos , Pálóczi Horváth Ádám , Pásztor Béla , Peterdi Andor , Péteri Takáts József , Petkó Zsigmond , Petőfi Sándor , Radnóti Miklós , Reményik Sándor , Reviczky Gyula , Rimay János , Rónay György , Rudnyánszky Gyula , Sárosi Gyula , Somlyó Zoltán , Szabatkai Mihály , Szabédi László , Szabó Endre , Szabó Lőrinc , Szemere Bertalan , Szemlér Ferenc , Szentessy Gyula , Szentirmay Elemér , Szentjóbi Szabó László , Szép Ernő , Takáts Gyula , Telekes Béla , Temesvári István , Thaly Kálmán , Tinódi Sebestyén , Tompa Mihály , Tóth Árpád , Tóth Kálmán , Újváry Tamás , Vachott Sándor , Vajda János , Vajda Péter , Vargha Gyula , Várnai Zseni , Vas István , Vásárhelyi Pákozdy Ferenc , Végh György , Verseghy Ferenc , Vető Miklós , Vihar Béla , Virág Benedek , Vitkovics Mihály , Vozári Dezső , Vörösmarty Mihály , Wathay Ferenc , Weöres Sándor , Zelk Zoltán , Zrínyi Miklós Zsigmond Ede
Kiadó: Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó
Kötés: Fűzött keménykötés
ISBN: 9633261457
Méret: 150 mm x 230 mm
Abet Ádám művei
Ábrányi Emil művei
A szerzőről
Ady Endre művei
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Amade László művei
Ányos Pál művei
Áprily Lajos művei
Aranka György művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
A szerzőről
Arany László művei
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.

1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.

Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.

Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.

Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.

Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).

1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.

Neje Szalay Gizella volt.
A szerzőről
Babits Mihály művei
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Bajza József művei
Balassi Bálint művei
Balázs Béla művei
Bálint György művei
Bányai Kornél művei
Barcsay Ábrahám művei
Bárd Miklós művei
Baróti Szabó Dávid művei
Bartók Lajos művei
Batsányi János művei
A szerzőről
Benedek Elek művei
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.

Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.

1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.

1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Beniczky Péter művei
Bérczy Károly művei
Berda József művei
Berkó Sándor művei
Berniczky Péter művei
Berzsenyi Dániel művei
Bogáti Fazakas Miklós művei
Brassai Viktor művei
Csanádi Imre művei
Csokonai Vitéz Mihály művei
Czóbel Minka művei
Czuczor Gergely művei
Dr. Nagy Zoltán művei
Dsida Jenő művei
Dudás Kálmán művei
Édes Gergely művei
Emőd Tamás művei
Endrődi Sándor művei
Endrődy János művei
Eötvös József művei
Erdélyi János művei
Erdélyi József művei
Faludi Ferenc művei
Farkas Antal művei
Fazekas Mihály művei
Fekete János művei
Fenyő László művei
Fodor József művei
Forbáth Imre művei
Forgács Antal művei
Földes Sándor művei
Füst Milán művei
Gábor Andor művei
Garay János művei
A szerzőről
Gárdonyi Géza művei
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.

Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.

Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.

Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.

1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.

Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.

Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.

Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gáspár Imre művei
Gelencei Szőke Ambrus művei
Gellért Oszkár művei
Gellért Sándor művei
Gereblyés László művei
Gréda József művei
Gulyás Pál művei
Gvadányi József művei
Gyagyovszky Emil művei
Gyóni Géza művei
Gyöngyösi István művei
Győry Dezső művei
Gyulai Pál művei
Hamburger Jenő művei
Heltai Jenő művei
Hernádi György művei
Hidas Antal művei
Hollós Korvin Lajos művei
Horváth Imre művei
Illyés Gyula művei
Ilosvai Selymes Péter művei
Jankovich Ferenc művei
Jékely Zoltán művei
Jókai Mór művei
Józsa Béla művei
A szerzőről
József Attila művei
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)

Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Juhász Gyula művei
Kaffka Margit művei
Karinthy Gábor művei
Kassák Lajos művei
Kazinczy Ferenc művei
Kemény Simon művei
Képes Géza művei
Kerényi Frigyes művei
Kisfaludy Károly művei
Kisfaludy Sándor művei
Kiss József művei
Komját Aladár művei
Komjáthy Jenő művei
Komor András művei
Kónya Lajos művei
A szerzőről
Kosztolányi Dezső művei
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.

Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).

Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.

1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.

1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.

1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kozma Andor művei
Ködi Farkas János művei
Kölcsey Ferenc művei
Kriza János művei
Kunszery Gyula művei
Lányi Sarolta művei
Lauka Gusztáv művei
Lázár János művei
Lévay József művei
Ligeti Károly művei
Listi László művei
Lukács László művei
Madách Imre művei
Madarász Emil művei
Mata János művei
Mátyás Ferenc művei
Medgyes Lajos művei
Méliusz József művei
Murányi-Kovács Endre művei
Nadányi Zoltán művei
Nagy Imre művei
Nagybáncsai Mátyás művei
Németh János művei
Oláh Gábor művei
Orczy Lőrinc művei
Pakocs Károly művei
Palágyi Lajos művei
Pálóczi Horváth Ádám művei
Pásztor Béla művei
Peterdi Andor művei
Péteri Takáts József művei
Petkó Zsigmond művei
A szerzőről
Petőfi Sándor művei
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
A szerzőről
Radnóti Miklós művei
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Reményik Sándor művei
Reviczky Gyula művei
Rimay János művei
Rónay György művei
Rudnyánszky Gyula művei
Sárosi Gyula művei
Somlyó Zoltán művei
Szabatkai Mihály művei
Szabédi László művei
Szabó Endre művei
Szabó Lőrinc művei
Szemere Bertalan művei
Szemlér Ferenc művei
Szentessy Gyula művei
Szentirmay Elemér művei
Szentjóbi Szabó László művei
Szép Ernő művei
Takáts Gyula művei
Telekes Béla művei
Temesvári István művei
Thaly Kálmán művei
Tinódi Sebestyén művei
Tompa Mihály művei
Tóth Árpád művei
Tóth Kálmán művei
Újváry Tamás művei
Vachott Sándor művei
Vajda János művei
Vajda Péter művei
Vargha Gyula művei
Várnai Zseni művei
Vas István művei
Vásárhelyi Pákozdy Ferenc művei
Végh György művei
Verseghy Ferenc művei
Vető Miklós művei
Vihar Béla művei
Virág Benedek művei
Vitkovics Mihály művei
Vozári Dezső művei
Vörösmarty Mihály művei
Wathay Ferenc művei
Weöres Sándor művei
Zelk Zoltán művei
Zrínyi Miklós művei
Zsigmond Ede művei
Bolti készlet  
Vélemény:
ÜZLETI PARTNEREINK
Líra Nagykereskedés
Kiadó Kereskedelmi rendszer
LÍRA CSOPORT KIADÓI
Athenaeum Kiadó
Corvina Kiadó
General Press Könyvkiadó
Magvető Kiadó
Manó Könyvek Kiadó
Menő Könyvek Kiadó
Partvonal Kiadó
Rózsavölgyi és Társa Kiadó
Szépmíves Könyvek Kiadó
LÍRA KÖNYV
Magunkról
Karrier
Líra bolthálózat
Líra Könyvklub
Törzsvásárlói rendszer
Líra nagykereskedelem
Hirdetési lehetőségek
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet   
Belépek a fiókomba!
Elfelejtett jelszó
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............
x