kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ada Negri - Olasz költők antológiája [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/44/4152044.jpg "Ada Negri - Olasz költők antológiája [antikvár]")
Olasz költők antológiája [antikvár]
Ada Negri, Aldo Palazzeschi, Aleardo Aleardi, Alessandro Manzoni, Alessandro Tassoni, Alfonso Gatto, Alfredo Giuliani, Andrea Zanzotto, Angelo Poliziano, Arturo Graf, Benvenuto Cellini, Cecco Angiolieri, Cesare Pavese, Cesare Rinaldi, Cielo D'alcamo, Cino da Pistoia, Dante Alighieri, Diego Valeri, Dino Campana, Domenico Burchiello, Edmondo De Amicis, Elio Pagliarini, Eugenio Montale, Filippo Tommaso Marinetti, Folgóre Da San Gimignano, Francesco Berni, Francesco D'Assisi, Francesco Petrarca, Franco Fortini, Franco Sachetti, Gabriele D'Annunzio, Gabriello Chiabrera, Gaspara Stampa, Geoffredo Mameli, Giacomino Pugliese, Giacomo Leopardi, Giambattista Guarini, Giambattista Marino, Giambattista Strozzi, Giordano Bruno, Giorgio Caproni, Giosue Carducci, Giovanni Boccaccio, Giovanni Pascoli, Giuseppe Parini, Giuseppe Ungaretti, Guido Cavalcanti, Guido Gozzano, Guido Guinizelli, Guittone D'Arrezzo, Jacopo Sannazaro, Jacopone da Todi, Lapo Gianni, Leonardo Sinisgalli, Libero de Libero, Lodovico Ariosto, Lorenzo De' Medici, Lorenzo Stecchetti, Luigi Pirandello, Luigi Pulci, Luigi Tansillo, Mario Luzi, Matteo Bandello, Michelangelo Buonarroti, Niccolo Machiavelli, Pier Dela Vigna, Pier Paolo Pasolini, Pietro Bembo, Pietro Metastasio, Raffaele Carrieri, Roberto Roversi, Rustico di Filippo, Salvator Rosa, Salvatore Quasimodo, Sandro Penna, Sergio Corazzini, Sergio Solmi, Tommaso Campanella, Torquato Tasso, Ugo Foscolo, Umberto Saba, Vincenzo Cardarelli, Vincenzo Monti, Vittoria Colonna, Vittorio Alfieri, Vittorio Sereni
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1180 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Olasz költők antológiája [antikvár]
Szerző:
Ada Negri
,
Aldo Palazzeschi
,
Aleardo Aleardi
,
Alessandro Manzoni
,
Alessandro Tassoni
,
Alfonso Gatto
,
Alfredo Giuliani
,
Andrea Zanzotto
,
Angelo Poliziano
,
Arturo Graf
,
Benvenuto Cellini
,
Cecco Angiolieri
,
Cesare Pavese
,
Cesare Rinaldi
,
Cielo D'alcamo
,
Cino da Pistoia
,
Dante Alighieri
,
Diego Valeri
,
Dino Campana
,
Domenico Burchiello
,
Edmondo De Amicis
,
Elio Pagliarini
,
Eugenio Montale
,
Filippo Tommaso Marinetti
,
Folgóre Da San Gimignano
,
Francesco Berni
,
Francesco D'Assisi
,
Francesco Petrarca
,
Franco Fortini
,
Franco Sachetti
,
Gabriele D'Annunzio
,
Gabriello Chiabrera
,
Gaspara Stampa
,
Geoffredo Mameli
,
Giacomino Pugliese
,
Giacomo Leopardi
,
Giambattista Guarini
,
Giambattista Marino
,
Giambattista Strozzi
,
Giordano Bruno
,
Giorgio Caproni
,
Giosue Carducci
,
Giovanni Boccaccio
,
Giovanni Pascoli
,
Giuseppe Parini
,
Giuseppe Ungaretti
,
Guido Cavalcanti
,
Guido Gozzano
,
Guido Guinizelli
,
Guittone D'Arrezzo
,
Jacopo Sannazaro
,
Jacopone da Todi
,
Lapo Gianni
,
Leonardo Sinisgalli
,
Libero de Libero
,
Lodovico Ariosto
,
Lorenzo De' Medici
,
Lorenzo Stecchetti
,
Luigi Pirandello
,
Luigi Pulci
,
Luigi Tansillo
,
Mario Luzi
,
Matteo Bandello
,
Michelangelo Buonarroti
,
Niccolo Machiavelli
,
Pier Dela Vigna
,
Pier Paolo Pasolini
,
Pietro Bembo
,
Pietro Metastasio
,
Raffaele Carrieri
,
Roberto Roversi
,
Rustico di Filippo
,
Salvator Rosa
,
Salvatore Quasimodo
,
Sandro Penna
,
Sergio Corazzini
,
Sergio Solmi
,
Tommaso Campanella
,
Torquato Tasso
,
Ugo Foscolo
,
Umberto Saba
,
Vincenzo Cardarelli
,
Vincenzo Monti
,
Vittoria Colonna
,
Vittorio Alfieri
Vittorio Sereni
Kiadó: Kozmosz Könyvek
Kötés: Fűzött keménykötés
Méret: 100 mm x 170 mm
Dante Alighieri, eredetileg Durante Alighieri, gyakran csak Dante (Firenze, 1265. május második fele – Ravenna, 1321. szeptember 14.)
Itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa. Főművét, az Isteni színjátékot Babits Mihály a „világirodalom legnagyobb költeményének”, Jorge Luis Borges a „valaha írt legnagyobb irodalmi műnek” nevezte. Műveiből életbölcsességek, axiómák bonthatók ki.>br>
Dante társadalmi hatása már életében is széles körű volt, köszönhető volt ez annak, hogy eltért a humanizmus nyelvétől, a latintól, s inkább a hétköznapi ember nyelvén, anyanyelvén, olaszul írta műveit, amelyek nemcsak nyelvezetileg álltak közel a hétköznapi emberekhez, de a nép gondolkodásmódját is tükrözik. Életműve rendkívüli mértékben komplex: összegzi kora tudományának, teológiájának, poétikájának, kultúrájának, hiedelmeinek és társadalmának szinte minden aspektusát.
Dante 1265. május második felében született Firenzében. Mivel szülei jómódúak voltak, így a kor szokásainak megfelelően egyaránt részesítették a gyermeküket a trivium (latin nyelvtan, logika, retorika) és quadrivium (aritmetika, geometria, asztronómia, zene) oktatásában. Főként Vergilius, Horatius, Ovidius és Statius műveit olvasta, de más költőket, írókat is szívesen tanulmányozott. Tanult Bolognában is, ahol nem a kora divatos jogi iskoláit látogatta, hanem a retorikai ismereteket nyújtó iskolákat részesítette előnyben. Itt ismerkedett meg és kötött szoros barátságot Guido Cavalcantival. Természettudományos ismereteit a Paradicsomban is emlegetett, Hippokratész-követő Taddeo di Alderatto bővítette. Ezen ismereteit használta fel Dante a Színjáték című művében, amikor némely testi jelenségeket lelki folyamatokkal párosított össze: szinte orvosi leírását adja az indulatoknak, betegségeknek, szenvedéseknek.
Dante kilencéves korában, 1274 tavaszünnepén ismerte meg a nyolcéves, bíborszínű ruhát és virágkoszorút viselő Beatricét. Hozzá fűzött szerelme azonban nem teljesült be, a lányt apja egy Simone de Bardi nevű férfihoz adta feleségül. Dante szerelmi bánatát végképp az növelte meg, hogy Beatrice huszonnégy éves korában, 1290. június 8-án meghalt. Boccaccio elmondása szerint Dante hónapokig vigasztalhatatlan volt. Dante 1291 és 1294 között harmincegy költeményt írt Beatricéhez. Ezek az édes új stílus (dolce stil nuovo) elnevezésű irodalmi irányzat legkiemelkedőbb termékei közé tartoznak. Beatrice iránt érzett szerelmének mértéke főként az Isteni színjáték című műben jut kifejezésre: a szerelmespár a Purgatórium csúcsán, Ádám és Éva egykori lakhelyén, az Édenkertben találkozik újra.
Beatrice halálát követően Dante szülei akaratának engedelmeskedvén megnősült. Felesége Manetto Donati lánya, Gemma Donati lett. A házasságot a szülők már 1277-ben elhatározták, az esküvő 1293 körül volt. Gemma több gyereket is szült, hogy pontosan hányat, azt nem tudni, csupán annyit, hogy biztosan volt két fiú, Jacopo, aki pap, és Pietro, aki vagyonos bíró lett. Utóbbi leszármazottai Seregni-Alighieri néven ma is élnek a Verona melletti Gargagnagóban.
Dante rövid ideig Firenze egyik priorja volt, a mérsékelt, de pápaellenes, Firenze önállóságáért küzdő polgári guelfpárt képviselőjeként. A guelf párt azonban hamarosan kettészakadt, a radikális irányzat segítséget kért és kapott a pápától. Firenze ezt követően a pápai állam befolyása alatt állók kezébe került. A császárpárti ghibellinek mellé álló Dantét száműzték (1302), és távollétében máglyahalálra ítélték. Száműzetéséből egyszer még visszatért szülővárosába, amikor 1310-ben III. Henrik német-római császár megpróbálta elfoglalni Észak-Itáliát, de a hadjárat kudarcba fulladt. Danténak ismét menekülnie kellett. Ettől kezdve haláláig bujdosott, száműzetésben élt, Ravennában halt meg (1321. szeptember 14.én), maláriában. Halála után már városa is megbocsátott neki, műveit megőrizték, tanították
Itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa. Főművét, az Isteni színjátékot Babits Mihály a „világirodalom legnagyobb költeményének”, Jorge Luis Borges a „valaha írt legnagyobb irodalmi műnek” nevezte. Műveiből életbölcsességek, axiómák bonthatók ki.>br>
Dante társadalmi hatása már életében is széles körű volt, köszönhető volt ez annak, hogy eltért a humanizmus nyelvétől, a latintól, s inkább a hétköznapi ember nyelvén, anyanyelvén, olaszul írta műveit, amelyek nemcsak nyelvezetileg álltak közel a hétköznapi emberekhez, de a nép gondolkodásmódját is tükrözik. Életműve rendkívüli mértékben komplex: összegzi kora tudományának, teológiájának, poétikájának, kultúrájának, hiedelmeinek és társadalmának szinte minden aspektusát.
Dante 1265. május második felében született Firenzében. Mivel szülei jómódúak voltak, így a kor szokásainak megfelelően egyaránt részesítették a gyermeküket a trivium (latin nyelvtan, logika, retorika) és quadrivium (aritmetika, geometria, asztronómia, zene) oktatásában. Főként Vergilius, Horatius, Ovidius és Statius műveit olvasta, de más költőket, írókat is szívesen tanulmányozott. Tanult Bolognában is, ahol nem a kora divatos jogi iskoláit látogatta, hanem a retorikai ismereteket nyújtó iskolákat részesítette előnyben. Itt ismerkedett meg és kötött szoros barátságot Guido Cavalcantival. Természettudományos ismereteit a Paradicsomban is emlegetett, Hippokratész-követő Taddeo di Alderatto bővítette. Ezen ismereteit használta fel Dante a Színjáték című művében, amikor némely testi jelenségeket lelki folyamatokkal párosított össze: szinte orvosi leírását adja az indulatoknak, betegségeknek, szenvedéseknek.
Dante kilencéves korában, 1274 tavaszünnepén ismerte meg a nyolcéves, bíborszínű ruhát és virágkoszorút viselő Beatricét. Hozzá fűzött szerelme azonban nem teljesült be, a lányt apja egy Simone de Bardi nevű férfihoz adta feleségül. Dante szerelmi bánatát végképp az növelte meg, hogy Beatrice huszonnégy éves korában, 1290. június 8-án meghalt. Boccaccio elmondása szerint Dante hónapokig vigasztalhatatlan volt. Dante 1291 és 1294 között harmincegy költeményt írt Beatricéhez. Ezek az édes új stílus (dolce stil nuovo) elnevezésű irodalmi irányzat legkiemelkedőbb termékei közé tartoznak. Beatrice iránt érzett szerelmének mértéke főként az Isteni színjáték című műben jut kifejezésre: a szerelmespár a Purgatórium csúcsán, Ádám és Éva egykori lakhelyén, az Édenkertben találkozik újra.
Beatrice halálát követően Dante szülei akaratának engedelmeskedvén megnősült. Felesége Manetto Donati lánya, Gemma Donati lett. A házasságot a szülők már 1277-ben elhatározták, az esküvő 1293 körül volt. Gemma több gyereket is szült, hogy pontosan hányat, azt nem tudni, csupán annyit, hogy biztosan volt két fiú, Jacopo, aki pap, és Pietro, aki vagyonos bíró lett. Utóbbi leszármazottai Seregni-Alighieri néven ma is élnek a Verona melletti Gargagnagóban.
Dante rövid ideig Firenze egyik priorja volt, a mérsékelt, de pápaellenes, Firenze önállóságáért küzdő polgári guelfpárt képviselőjeként. A guelf párt azonban hamarosan kettészakadt, a radikális irányzat segítséget kért és kapott a pápától. Firenze ezt követően a pápai állam befolyása alatt állók kezébe került. A császárpárti ghibellinek mellé álló Dantét száműzték (1302), és távollétében máglyahalálra ítélték. Száműzetéséből egyszer még visszatért szülővárosába, amikor 1310-ben III. Henrik német-római császár megpróbálta elfoglalni Észak-Itáliát, de a hadjárat kudarcba fulladt. Danténak ismét menekülnie kellett. Ettől kezdve haláláig bujdosott, száműzetésben élt, Ravennában halt meg (1321. szeptember 14.én), maláriában. Halála után már városa is megbocsátott neki, műveit megőrizték, tanították
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............