"A regény egyrészt Trenk Ferenc báróról szól. Előbb a császári, majd a cárihadseregben szolgált. Az osztrák örökösödési háború idején ötezer főnyipandúrcsapatot szervezett, s nagy bátorságot tanúsított a harcmezőn.Ezredessé léptették elő, de két év múlva...
"A regény egyrészt Trenk Ferenc báróról szól. Előbb a császári, majd a cárihadseregben szolgált. Az osztrák örökösödési háború idején ötezer főnyipandúrcsapatot szervezett, s nagy bátorságot tanúsított a harcmezőn.Ezredessé léptették elő, de két év múlva kegyetlenkedései miatt rangjátólmegfosztották és örökös várfogságra ítélték. A másik Trenk, Ferencunokaöccse, Frigyes, aki fiatalon II. Frigyes testőrtisztje lett, de unokabátyjávalfolytatott levelezése miatt hamarosan börtönbe kerül.,,A kalandos regényt egyszerre félbeszakítá a megújult háború.A béke esztendjét, mely menyegző és parádé között folyt le, már megelőztekét véres hadjárat; II. Frigyes az 1741-i háborúban elfoglalta azosztrákoktól Sziléziát, s a visszafoglalási kísérletnél döntő ütközetetnyert meg Mollwitz körül. Ezt a diadalt ugyan tudtán kívül aratta a király,derék gránátos ezredei - ezek a mozgó bástyák - nyerték azt meg;míg ő maga összetört lovasságával futott a csatatérről, az üldöző huszároknakvisszakiáltva: Engem nem fogtok el; jobb lovam van, mint valamennyiteknek!Azután az osztrák örökösödési háború szépen kihízott európai háborúvá.II. Frigyes szövetséget kötött XV. Lajossal, német a franciával!Ausztriának pedig segélyére jött Anglia; amazokhoz csatlakozott Spanyolország,emezeknek pártjára kelt Nápoly és Szardínia; valamennyiellenség kiválasztotta Ausztria semmivé tételére a bajor királyt, KárolyAlbertet; annak szánták Mária Terézia német és cseh tartományait. Magyarországotmeghagyták a királynőnek...""
Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.)
A márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-től 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Jókai Mór (1825–1904) református középnemesi családban született Komáromban. Az anyakönyvezéskor a Jókay Móric nevet jegyezték be, de 1848-ban demokratikus érzésű lévén az y-t i-re változtatta, hogy nemesi származása ne kapjon hangsúlyt. Ekkoriban kezdte el használni hivatalos írásokban és művei aláírásakor a rövidebb Mór utónevet is.
Iskoláit Pozsonyban (ahová az akkor szokásos módon cseregyerekként, német nyelvtanulás céljából küldték el), Pápán és Kecskeméten végezte. A pápai református kollégiumban ismerte meg Petőfi Sándort és annak unokatestvérét, Orlai Petrich Somát (a későbbi festőművészt); velük együtt vett részt az iskola önképzőkörének munkájában.Kecskeméten 1842–44 között jogot tanult. Két gyakorlati év után, mint oly sok köznemesi származású magyar irodalmár, ő is ügyvédi oklevelet szerzett. Sose volt szüksége arra, hogy hivatalt vállaljon, 1846-tól haláláig meg tudott élni írásművészetéből.
A rá következő évben Jókait nevezték ki a vezető, Életképek című irodalmi folyóirat szerkesztőjének. 1848. Augusztus 29.-én vette feleségül a nagy drámai színésznőt, Laborfalvy Benke Rózát.
Az 1848-as forradalom kitörésekor a fiatal szerkesztő lelkesen felvállalta a nemzet ügyét, melyért mind tollal, mind fegyverrel is harcolt. 1849 augusztusában jelen volt a világosi fegyverletételnél is. Az elkövetkezedő 14 évet Jókai, politikai gyanúsítottként élte, de talán ez volt életének legdicsőbb korszaka, mivel a tiltott és megalázott magyar nyelv rehabilitációjának szentelte magát, megalkotva nem kevesebb, mint 30 nagyszerű romantikus művet, számtalan mesekötetet, esszéket, és kritikákat. Ezen időszak alatt születtek olyan remekművek, mint az Erdély aranykora, ennek folytatása a Török világ Magyarországon, az Egy magyar nábob, majd a folytatása: Kárpáthy Zoltán, Janicsárok végnapjai, illetve a Szomorú napok.
1867-ben az osztrák-magyar kiegyezésénél a magyar alkotmány újbóli létrehozásánál Jókai aktívan kivette részét a politikából. Mint a Tisza kormány állandó támogatója, nemcsak a parlamentben, ahol 20 éven keresztül képviselte magát, de mint a kormányszervezet szerkesztője is hatékonyan tevékenykedett. Bár ő maga sosem lépett hivatalba, gyakran segítette ki a kormányt a nehéz helyzetekből.
1886. November 20.-án halt meg első felesége. 1897-ben a király nevezte ki a felsőház tagjának. 1899-ben országos botrányt kavaró házasságra lépett Nagy Bella 20 éves színésznővel. Jókai Mór 1904. Május 5.-én halt meg, és első felesége mellé, a Kerepesi úti temetőbe temették el.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.