Kis Pál (1890–1945)

Budapesti fényképész, portréfotós, 1917-tőla VII. Király utca 51.-ben volt napfényműterme. Fotográfiáivalnemzetközi és magyar díjakat nyert, találmányai voltak, emellettamatőr festőként és szobrászként kiállításokon szerepelt.Legnagyobb szakmai sikereit az 1920-as években aratta,1925-ben az Országos Kézművesipari Tárlaton elnyerte azezüstkoszorús mester címet. Megnősült, két lánya született.1944 nyarán a Király utcai házból csillagosház lett; október 20-án Kis Pált a nyilasok munkaszolgálatrahurcolták, ahonnan megszökött. A munkaszolgálatbanvécépapírcsíkokra naplót kezdett írni, amelyet ceruzarajzokkalillusztrált. Szökése után egy darabig testvére Erzsébetkörúti fotószaküzletének galériáján bujkált. Egy razziaalkalmával feleségével, Klein Ilonával együtt elfogták. Kis Pál1944. december 25-én érkezett Buchenwaldba; Berga/Elster altáborbandolgoztatták titkos erődépítkezésen. Itt halt meg 1945. január24-én. Felesége sorsa ismeretlen. Kis Pál ésKlein Ilona emlékére a Király utcai ház előtt 2015 júliusábanGunter Demnig német képzőművész botlatóköveket (Stolpersteine)helyezett el.

A napló gépiratát a Magyar Zsidó Levéltárőrzi; az eredeti kézírásos oldalak Kis Pál ceruzarajzaival acfáti Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumábantalálhatók.