kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Angerianus - Uj Idők 1929. június-december (fél évfolyam) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/759/4798759.jpg "Angerianus - Uj Idők 1929. június-december (fél évfolyam) [antikvár]")
Uj Idők 1929. június-december (fél évfolyam) [antikvár]
Angerianus, Bakonyi László, Barabás Miklós, Bárdos Artúr, Barsy K. Irma, Beke Manó, Benedek Elek, Berend Pál, Beszédes László, Bibó Lajos, Bódás János, Bónyi Adorján, Borsai Mária, Borsos József, Brocky Károly, Bükky Mihályné, Cholnoky Jenő, Cornwall Ralph, Cs. Váry Magda, Csathó Kálmán, Csengery János, Csetényi Béla, Damkó József, Dánielné Lengyel Laura, Dohnányi Ernő, Domanovszky Endre, Dósa Géza, Dr. Bókay János, Dr. Donáth Gyula, Dr. Frey Ernő, Dr. Grósz Emil, Dr. Kelen Béla, Dr. Kövesligethy Radó, Dr. Lenhossék Mihály, Dr. Lévy Lajos, Dr. Manninger Vilmos, Dr. Pogány Béla, Dr. Stein Aurél, Dr. Szabó József, Drasclie-Lázár Alfréd, Dubufe, Eje Anders, Emőd Tamás, Endrődi Sándor, Erdélyi József, Erdey Dezső, Erdős Renée, Erwin John, Falk Henri, Falu Tamás, Farkas Imre, Fehér Jenő, Feleki Sándor, Ferenczy István, Feszty Masa, Fligl József, Fodor Erzsébet, Földes Imre, Fra Filippo Luigi, Friedler J. Henri, Fröschel Georg, Füredi Rikárd, Gács Demeter, Gárdos Miklós, Gauss László, Glatz Oszkár, Goerl István, Greenwood A. G., gróf Teleki Pál, Gróf Teleki Pál, Gyökössy Endre, Haraszthy Lajos, Hegedüs Lóránt, Hegyaljai Kiss Géza, Heine, Henri Bernstein, Herbsthoffer Károly, Hevesi Sándor, Holló Barnabás, Horváth Géza, Horváth József, Horvay János, Hüvös László, Id. Markó Károly, Ifj. Hegedűs Sándor, Illés Endre, Illy János, Iványi-Grünwald Béla, Iwans H. Ilse, Jäger O. H., Jálics Ernő, Jerome Klapka Jerome, Kallós Ede, Kálmán Jenő, Kilényi Gyula, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Kiss György, Konkoly-Thege Gyula, Kosáryné Réz Lola, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Lakatos László, Lakos Eta, Lápossy Hegedüs Géza, Larsen Oscar, Ligeti Miklós, Lőrinczy György, Lux Elek, Lyka Károly, Maghy Zoltán, Magyar Mannheimer Gusztáv, Majthényi György, Mányoki Ádám, Marczali Henrik, Massenet, Medveczky Jenő, Mejer-Csejkovits Károly, Merrick Leonard, Miklós Jenő, Molnár Ferenc, Moly Tamás, Móra István, Móricz Zsigmond, Murillo, Nagy Endre, Nechanszky Lajos, Németh Károly, Niccodemi Dario, Oszlay Verona, P. Gulácsy Irón., Pásztor János, Pásztor József, Pekár Gyula, Pilászy Mária, Pilászy-Farkas Mária, Polidoro Veneziano, R. Molnár Lajos, Rea Lorna, Révész Imre, Rónai Pál, Rudnay Gyula, Ruzitska Mária, Sebestyén Károly, Segercrants Gösta, Senyei Károly, Sidló Ferenc, Simonfay Margit, Stefani M., Stróbl Alajos, Sully Prudhomme, Surányi Miklós, Szántó Gergely, Szávay Zoltán, Székely Bertalan, Szentgyörgyi István, Szép Ernő, Szigethy Ferenc, Szili Leontin, Szöllősi Zsigmond, Tábori Kornél, Tábori Pál, Telekes Béla, Terescsényi György, Tóth István, Tury Gyula, Unger Hellmuth, Vádlay Gusztáv, Varságh János, Vastagh György, Vén diák, Verlaine, Wagner, Wildgans Anton, Winternitz Arnold, Zászlós Márta, Zilahy Lajos, Zivuska Andor, Zoltán Vilmos, Zsigray Julianna
Részlet a kötetből:
A szökevény
Fülledten és nyomasztóan meleg volt ez a júniusi délelőtt. A hegytetőn mozdulatlanul és álmosan feküdt Refrontolo olasz falucska, amelynek színes házfalai és háztetői, templomának karcsú campanilléje és a falu szélén a vén gesztenyefák lombjaiba burkolt loggiás úri kastély valamelyik távolabbi hegycsúcsról, vagy repülőgépről nézve azt a hatást keltették a szemlélőben, hogy itt Olaszországnak ezen a pontján valami pogány, latin szépségű élet álmodozik...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
8480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a kötetből:
A szökevény
Fülledten és nyomasztóan meleg volt ez a júniusi délelőtt. A hegytetőn mozdulatlanul és álmosan feküdt Refrontolo olasz falucska, amelynek színes házfalai és háztetői, templomának karcsú campanilléje és a falu szélén a vén gesztenyefák lombjaiba burkolt loggiás úri kastély valamelyik távolabbi hegycsúcsról, vagy repülőgépről nézve azt a hatást keltették a szemlélőben, hogy itt Olaszországnak ezen a pontján valami pogány, latin szépségű élet álmodozik végtelen csendben és végtelen békességben.
A faluban valóban csend volt és sem az utcán, sem a házak udvarain nem lehetett embereket látni, mintha mindenki elbújt volna a fülledt hőség elől.
Termékadatok
Cím: Uj Idők 1929. június-december (fél évfolyam) [antikvár]
Szerző:
Angerianus
,
Bakonyi László
,
Barabás Miklós
,
Bárdos Artúr
,
Barsy K. Irma
,
Beke Manó
,
Benedek Elek
,
Berend Pál
,
Beszédes László
,
Bibó Lajos
,
Bódás János
,
Bónyi Adorján
,
Borsai Mária
,
Borsos József
,
Brocky Károly
,
Bükky Mihályné
,
Cholnoky Jenő
,
Cornwall Ralph
,
Cs. Váry Magda
,
Csathó Kálmán
,
Csengery János
,
Csetényi Béla
,
Damkó József
,
Dánielné Lengyel Laura
,
Dohnányi Ernő
,
Domanovszky Endre
,
Dósa Géza
,
Dr. Bókay János
,
Dr. Donáth Gyula
,
Dr. Frey Ernő
,
Dr. Grósz Emil
,
Dr. Kelen Béla
,
Dr. Kövesligethy Radó
,
Dr. Lenhossék Mihály
,
Dr. Lévy Lajos
,
Dr. Manninger Vilmos
,
Dr. Pogány Béla
,
Dr. Stein Aurél
,
Dr. Szabó József
,
Drasclie-Lázár Alfréd
,
Dubufe
,
Eje Anders
,
Emőd Tamás
,
Endrődi Sándor
,
Erdélyi József
,
Erdey Dezső
,
Erdős Renée
,
Erwin John
,
Falk Henri
,
Falu Tamás
,
Farkas Imre
,
Fehér Jenő
,
Feleki Sándor
,
Ferenczy István
,
Feszty Masa
,
Fligl József
,
Fodor Erzsébet
,
Földes Imre
,
Fra Filippo Luigi
,
Friedler J. Henri
,
Fröschel Georg
,
Füredi Rikárd
,
Gács Demeter
,
Gárdos Miklós
,
Gauss László
,
Glatz Oszkár
,
Goerl István
,
Greenwood A. G.
,
gróf Teleki Pál
,
Gróf Teleki Pál
,
Gyökössy Endre
,
Haraszthy Lajos
,
Hegedüs Lóránt
,
Hegyaljai Kiss Géza
,
Heine
,
Henri Bernstein
,
Herbsthoffer Károly
,
Hevesi Sándor
,
Holló Barnabás
,
Horváth Géza
,
Horváth József
,
Horvay János
,
Hüvös László
,
Id. Markó Károly
,
Ifj. Hegedűs Sándor
,
Illés Endre
,
Illy János
,
Iványi-Grünwald Béla
,
Iwans H. Ilse
,
Jäger O. H.
,
Jálics Ernő
,
Jerome Klapka Jerome
,
Kallós Ede
,
Kálmán Jenő
,
Kilényi Gyula
,
Kisfaludi Stróbl Zsigmond
,
Kiss György
,
Konkoly-Thege Gyula
,
Kosáryné Réz Lola
,
Kosztolányi Dezső
,
Krúdy Gyula
,
Lakatos László
,
Lakos Eta
,
Lápossy Hegedüs Géza
,
Larsen Oscar
,
Ligeti Miklós
,
Lőrinczy György
,
Lux Elek
,
Lyka Károly
,
Maghy Zoltán
,
Magyar Mannheimer Gusztáv
,
Majthényi György
,
Mányoki Ádám
,
Marczali Henrik
,
Massenet
,
Medveczky Jenő
,
Mejer-Csejkovits Károly
,
Merrick Leonard
,
Miklós Jenő
,
Molnár Ferenc
,
Moly Tamás
,
Móra István
,
Móricz Zsigmond
,
Murillo
,
Nagy Endre
,
Nechanszky Lajos
,
Németh Károly
,
Niccodemi Dario
,
Oszlay Verona
,
P. Gulácsy Irón.
,
Pásztor János
,
Pásztor József
,
Pekár Gyula
,
Pilászy Mária
,
Pilászy-Farkas Mária
,
Polidoro Veneziano
,
R. Molnár Lajos
,
Rea Lorna
,
Révész Imre
,
Rónai Pál
,
Rudnay Gyula
,
Ruzitska Mária
,
Sebestyén Károly
,
Segercrants Gösta
,
Senyei Károly
,
Sidló Ferenc
,
Simonfay Margit
,
Stefani M.
,
Stróbl Alajos
,
Sully Prudhomme
,
Surányi Miklós
,
Szántó Gergely
,
Szávay Zoltán
,
Székely Bertalan
,
Szentgyörgyi István
,
Szép Ernő
,
Szigethy Ferenc
,
Szili Leontin
,
Szöllősi Zsigmond
,
Tábori Kornél
,
Tábori Pál
,
Telekes Béla
,
Terescsényi György
,
Tóth István
,
Tury Gyula
,
Unger Hellmuth
,
Vádlay Gusztáv
,
Varságh János
,
Vastagh György
,
Vén diák
,
Verlaine
,
Wagner
,
Wildgans Anton
,
Winternitz Arnold
,
Zászlós Márta
,
Zilahy Lajos
,
Zivuska Andor
,
Zoltán Vilmos
Zsigray Julianna
Kiadó: Singer és Wolfner Kiadása
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 220 mm x 300 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Erdős Renée, 1897-ig eredeti nevén: Ehrenthal Regina író, költő. Álnevei: Réz Bálint, Myriam, René du Bois.
Kálmán Jenő (Szakcs, 1885. december 27. – Budapest, 1968. április 12.), újságíró, humorista.
Gimnáziumi tanulmányait Kaposvárott végezte. 1905-től Budapesten élt. Pályafutását a Független Magyarság c. lapnál kezdte. Munkatársa volt Ágai Adolf Borsszem Jankó és Heltai Jenő Fidibusz c. élclapjának is. A Színházi Élet c. lapnak megindulásától (1911) munkatársa, segédszerk.-je és rovatvezetője. 1916-tól katona, 1920-ig hadifogoly Nyikolszk-Uszuriszkiben, ahol kabaré- és színjátszó társulatot szervezett, felléptek különböző szibériai táborokban. Hazatérve a Színházi Életnél folytatta tevékenységét.
1921–22-ben Nagy Endre kabaréjának titkára, maga is írt kisebb jeleneteket és kuplékat. Hadifogoly emlékeiről regényt írt. 1945 után karcolatai jelentek meg a Magyar Nemzetben és az Esti Hírlapban. – F. m. Omszki randevú; Ez a kutya eladó; A dollár kalap; Könnyeim átvizsgálása után; Sicc kalandjai (verses mese, verses képeskönyv, folytatásokban).
Gimnáziumi tanulmányait Kaposvárott végezte. 1905-től Budapesten élt. Pályafutását a Független Magyarság c. lapnál kezdte. Munkatársa volt Ágai Adolf Borsszem Jankó és Heltai Jenő Fidibusz c. élclapjának is. A Színházi Élet c. lapnak megindulásától (1911) munkatársa, segédszerk.-je és rovatvezetője. 1916-tól katona, 1920-ig hadifogoly Nyikolszk-Uszuriszkiben, ahol kabaré- és színjátszó társulatot szervezett, felléptek különböző szibériai táborokban. Hazatérve a Színházi Életnél folytatta tevékenységét.
1921–22-ben Nagy Endre kabaréjának titkára, maga is írt kisebb jeleneteket és kuplékat. Hadifogoly emlékeiről regényt írt. 1945 után karcolatai jelentek meg a Magyar Nemzetben és az Esti Hírlapban. – F. m. Omszki randevú; Ez a kutya eladó; A dollár kalap; Könnyeim átvizsgálása után; Sicc kalandjai (verses mese, verses képeskönyv, folytatásokban).
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Wilhelm Richard Wagner (Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző, karmester, esztéta.
Bár korán kapcsolatba került a színházi világgal, kezdetben az irodalom jobban érdekelte, mint a zene: gimnazista korában még tragédiákat is írt. Rendszeres zeneoktatásban sohasem részesült, a mesterségbeli felkészültség legfontosabb elemeit – néhány hónap alatt – Theodor Weinligtől, a lipcsei Tamás-templom nagyra tartott karnagyától sajátította el. Beethoven IX. szimfóniájának megismerése volt az a meghatározó zenei élmény, amelynek hatására a muzsikus pálya mellett döntött. 1833-ban karigazgatóként a würzburgi színházhoz került, majd egy évvel később a magdeburgi városi színház karmestere lett. Itt ismerte meg Minna Planert, akivel 1836-ban házasságot kötött. 1837-ben Königsbergben, majd Rigában lett karmester, azután 1839-ben Párizsba menekült hitelezői elől, és ott a legnagyobb nyomorban élt, amíg első sikeres operáját, a Rienzit Drezdában be nem mutatták. Ennek sikere segítette az ottani színház karmester állásához. Részt vett az 1848-as forradalmi megmozdulásban, emiatt menekülnie kellett német földről. Svájcban telepedett le, és ott ismerkedett meg Mathilde Wesendonckkal, egy zürichi üzletember feleségével, aki miatt elvált feleségétől. 1861-ben visszatérhetett hazájába. II. Lajos bajor király Münchenbe hívta, és ettől kezdve rendezett, sőt, fényűző körülmények között az alkotásnak szentelhette idejét. Kicsapongó és költséges életvitele felháborította a münchenieket, ezért 1865-ben távoznia kellett a bajor fővárosból. Svájcban, Luzern közelében telepedett le. Itt, Tribschenben kapcsolta össze sorsát Liszt Ferenc leányával, Cosimával, akiben nemcsak megértő élettársra, hanem eszméinek lelkes támogatójára is talált. Életének utolsó éveiben megvalósult álma, a bayreuthi operaház. Itt mutatták be legismertebb kompozícióját, a Ring-tetralógiát.
A 19. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, a német opera megreformálója volt. Zeneszerzőként operái tették halhatatlanná, bár számos más műfajban is alkotott (színpadi kísérőzenék, zenekari, kamarazenei és kórusművek, dalok, áriák, zongoradarabok, átiratok és hangszerelések). Zenéjének a Gesamtkunstwerk (összművészet: a szöveg, a zene és a színpadi cselekmény elválaszthatatlan egysége), a vezérmotívumok következetes alkalmazása, a végtelen dallam, és a Sprechensang, a deklamáló énekbeszéd a meghatározó jellemzői. Igen jelentős zeneelméleti munkássága is, bár írásainak többsége művészettörténeti, filozófiai, esztétikai jellegű. Ezek általában a német kultúrkört magasztalják, helyenként Arthur de Gobineau, helyenként Schopenhauer és Nietzsche filozófiáját tükrözve, helyenként pedig ezeken túllépő antiszemitizmussal.
Bár korán kapcsolatba került a színházi világgal, kezdetben az irodalom jobban érdekelte, mint a zene: gimnazista korában még tragédiákat is írt. Rendszeres zeneoktatásban sohasem részesült, a mesterségbeli felkészültség legfontosabb elemeit – néhány hónap alatt – Theodor Weinligtől, a lipcsei Tamás-templom nagyra tartott karnagyától sajátította el. Beethoven IX. szimfóniájának megismerése volt az a meghatározó zenei élmény, amelynek hatására a muzsikus pálya mellett döntött. 1833-ban karigazgatóként a würzburgi színházhoz került, majd egy évvel később a magdeburgi városi színház karmestere lett. Itt ismerte meg Minna Planert, akivel 1836-ban házasságot kötött. 1837-ben Königsbergben, majd Rigában lett karmester, azután 1839-ben Párizsba menekült hitelezői elől, és ott a legnagyobb nyomorban élt, amíg első sikeres operáját, a Rienzit Drezdában be nem mutatták. Ennek sikere segítette az ottani színház karmester állásához. Részt vett az 1848-as forradalmi megmozdulásban, emiatt menekülnie kellett német földről. Svájcban telepedett le, és ott ismerkedett meg Mathilde Wesendonckkal, egy zürichi üzletember feleségével, aki miatt elvált feleségétől. 1861-ben visszatérhetett hazájába. II. Lajos bajor király Münchenbe hívta, és ettől kezdve rendezett, sőt, fényűző körülmények között az alkotásnak szentelhette idejét. Kicsapongó és költséges életvitele felháborította a münchenieket, ezért 1865-ben távoznia kellett a bajor fővárosból. Svájcban, Luzern közelében telepedett le. Itt, Tribschenben kapcsolta össze sorsát Liszt Ferenc leányával, Cosimával, akiben nemcsak megértő élettársra, hanem eszméinek lelkes támogatójára is talált. Életének utolsó éveiben megvalósult álma, a bayreuthi operaház. Itt mutatták be legismertebb kompozícióját, a Ring-tetralógiát.
A 19. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, a német opera megreformálója volt. Zeneszerzőként operái tették halhatatlanná, bár számos más műfajban is alkotott (színpadi kísérőzenék, zenekari, kamarazenei és kórusművek, dalok, áriák, zongoradarabok, átiratok és hangszerelések). Zenéjének a Gesamtkunstwerk (összművészet: a szöveg, a zene és a színpadi cselekmény elválaszthatatlan egysége), a vezérmotívumok következetes alkalmazása, a végtelen dallam, és a Sprechensang, a deklamáló énekbeszéd a meghatározó jellemzői. Igen jelentős zeneelméleti munkássága is, bár írásainak többsége művészettörténeti, filozófiai, esztétikai jellegű. Ezek általában a német kultúrkört magasztalják, helyenként Arthur de Gobineau, helyenként Schopenhauer és Nietzsche filozófiáját tükrözve, helyenként pedig ezeken túllépő antiszemitizmussal.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............