kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ambrus Tibor - Uj Idők 1932. (nem teljes évfolyam) I-II. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/754/2240754.jpg "Ambrus Tibor - Uj Idők 1932. (nem teljes évfolyam) I-II. [antikvár]")
Uj Idők 1932. (nem teljes évfolyam) I-II. [antikvár]
Ambrus Tibor, Ambrus Zoltán, Andersen György, B. Radó Lili, Babay József, Baktay Ervin, Balázs Sándor, Beke Manó, Bibó Lajos, Bódás János, Bognár Anna, Bokor Malvin, Büky György, Carducci, Cholnoky Jenő, Csathó Kálmán, Dánielné Lengyel Laura, Dénes Gizella, Donner Kornél, Dr. Johan Béla, Dr. Lambrecht Kálmán, Dr. Lobmayer Géza, Dr. Müller Vilmos, Dr. Szerb Zsigmond, Dr. Verebély Tibor, Égly Antal, Emőd Tamás, Endrődi Béla, Erdélyi József, Falu Tamás, Farkas Imre, Fáth Imre, Fehér Jenő, Fekete Lajos, Feleki Sándor, Fodor Gyula, Forbáth Sándor, Fóthy János, Gács Demeter, Gál Árpád, Goethe, Gosztonyi Ádám, Görög László, Hámos György, Harsányi Zsolt, Hegedüs Loránt, Hegyaljai Kiss Géza, Horváth Irén, Ifj. Dezsényi Béla, Ifj. Hegedűs Sándor, Ifj. Hegedüs Sándor, Indig Ottó, Juhász Gyula, Karádi Emil, Kelemen Viktor, Képes Géza, Kibédy Albert, Király Tibor, Kiss Menyhért, Komáromi János, Komlós Aladár, Kosaras István, Kosáryné Réz Lola, Kosztolányi, Kosztolányi Dezső, Kovács József, Krónikás, Kunszery Gyula, Kuti László, Lukáts József, Lyka Károly, Majthényi György, Marconnay Tibor, Maupassant, Mécs Alajos, Molnár Ákos, Molnár Jenő, Moly Tamás, Móra Ferenc, Nadányi Zoltán, Nagy Dániel, Nagy Méda, Nyilas Jenő, Oszlay Verona, Ölbey Irén, Pásztor József, Pekár Gyula, Preisich Gábor, Ricarda Huch, Rónai Pál, Rudnay Gyula, Ruzitska Mária, S. Bokor Malvin, Sebestyén Károly, Sík Sándor, Surányi Miklós, Szabó László, Szalay László, Szász Menyhért, Szathmáry István, Szegedi István, Székely Tibor, Szentesi József, Szép Ernő, Szigethy Ferenc, Szili Leontin, Szini Gyula, Szőllősi Zsigmond, Tábori Kornél, Tábori Pál, Tábori Piroska, Tartally Ilona, Telekes Béla, Temesváry Kriszta, Terescsényi György, Ternay István, Tóth Tibor, Ujj Gyula, Vályi Nagy Géza, Varga Lajos, Várkonyi László, Varságh János, Verlaine, Vértes József, Vitéz Somogyvári Gyula, Voinovich Géza, Weöres Sándor, Zilahy Lajos, Zolnay Vilmos, Zsigray Julianna
Részlet:
Reggel félhatkor a sötét szobában csilingelni kezdett az ébresztőóra, csökönyösen és bőszítően, ahogyan ez már az ébresztő órák szokása. Hosszú panaszos ásítás hallatszott, amely sárkányüvöltésnek is megjárta volna. Valaki görcsösen nyújtózkodott, hogy beleroppantak a csontjai, közben keményen beleütötte öklét a falba.
- A keservit! - mondta egy álomittas althang. Valami csámcsogott: az althang tulajdonosa a megütött ujját szopogatta.
A kapcsoló megcsattant, az árva villanykörte,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
9800 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Reggel félhatkor a sötét szobában csilingelni kezdett az ébresztőóra, csökönyösen és bőszítően, ahogyan ez már az ébresztő órák szokása. Hosszú panaszos ásítás hallatszott, amely sárkányüvöltésnek is megjárta volna. Valaki görcsösen nyújtózkodott, hogy beleroppantak a csontjai, közben keményen beleütötte öklét a falba.
- A keservit! - mondta egy álomittas althang. Valami csámcsogott: az althang tulajdonosa a megütött ujját szopogatta.
A kapcsoló megcsattant, az árva villanykörte, amely hosszú dróton lógott le a mennyezetről és amely selyempapirosból fordított ballerinaszoknyát viselt, kemény fehér fénnyel árasztotta el a szobát.
Termékadatok
Cím: Uj Idők 1932. (nem teljes évfolyam) I-II. [antikvár]
Szerző:
Ambrus Tibor
,
Ambrus Zoltán
,
Andersen György
,
B. Radó Lili
,
Babay József
,
Baktay Ervin
,
Balázs Sándor
,
Beke Manó
,
Bibó Lajos
,
Bódás János
,
Bognár Anna
,
Bokor Malvin
,
Büky György
,
Carducci
,
Cholnoky Jenő
,
Csathó Kálmán
,
Dánielné Lengyel Laura
,
Dénes Gizella
,
Donner Kornél
,
Dr. Johan Béla
,
Dr. Lambrecht Kálmán
,
Dr. Lobmayer Géza
,
Dr. Müller Vilmos
,
Dr. Szerb Zsigmond
,
Dr. Verebély Tibor
,
Égly Antal
,
Emőd Tamás
,
Endrődi Béla
,
Erdélyi József
,
Falu Tamás
,
Farkas Imre
,
Fáth Imre
,
Fehér Jenő
,
Fekete Lajos
,
Feleki Sándor
,
Fodor Gyula
,
Forbáth Sándor
,
Fóthy János
,
Gács Demeter
,
Gál Árpád
,
Goethe
,
Gosztonyi Ádám
,
Görög László
,
Hámos György
,
Harsányi Zsolt
,
Hegedüs Loránt
,
Hegyaljai Kiss Géza
,
Horváth Irén
,
Ifj. Dezsényi Béla
,
Ifj. Hegedűs Sándor
,
Ifj. Hegedüs Sándor
,
Indig Ottó
,
Juhász Gyula
,
Karádi Emil
,
Kelemen Viktor
,
Képes Géza
,
Kibédy Albert
,
Király Tibor
,
Kiss Menyhért
,
Komáromi János
,
Komlós Aladár
,
Kosaras István
,
Kosáryné Réz Lola
,
Kosztolányi
,
Kosztolányi Dezső
,
Kovács József
,
Krónikás
,
Kunszery Gyula
,
Kuti László
,
Lukáts József
,
Lyka Károly
,
Majthényi György
,
Marconnay Tibor
,
Maupassant
,
Mécs Alajos
,
Molnár Ákos
,
Molnár Jenő
,
Moly Tamás
,
Móra Ferenc
,
Nadányi Zoltán
,
Nagy Dániel
,
Nagy Méda
,
Nyilas Jenő
,
Oszlay Verona
,
Ölbey Irén
,
Pásztor József
,
Pekár Gyula
,
Preisich Gábor
,
Ricarda Huch
,
Rónai Pál
,
Rudnay Gyula
,
Ruzitska Mária
,
S. Bokor Malvin
,
Sebestyén Károly
,
Sík Sándor
,
Surányi Miklós
,
Szabó László
,
Szalay László
,
Szász Menyhért
,
Szathmáry István
,
Szegedi István
,
Székely Tibor
,
Szentesi József
,
Szép Ernő
,
Szigethy Ferenc
,
Szili Leontin
,
Szini Gyula
,
Szőllősi Zsigmond
,
Tábori Kornél
,
Tábori Pál
,
Tábori Piroska
,
Tartally Ilona
,
Telekes Béla
,
Temesváry Kriszta
,
Terescsényi György
,
Ternay István
,
Tóth Tibor
,
Ujj Gyula
,
Vályi Nagy Géza
,
Varga Lajos
,
Várkonyi László
,
Varságh János
,
Verlaine
,
Vértes József
,
Vitéz Somogyvári Gyula
,
Voinovich Géza
,
Weöres Sándor
,
Zilahy Lajos
,
Zolnay Vilmos
Zsigray Julianna
Kiadó: Singer és Wolfner Kiadása
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 230 mm x 310 mm
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............