kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen


Uj Idők 1935. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Ábrahám Dezsőné, Ada Christen, Aldous Huxley, André Maurois, Andrea del Sarto, Antal Gábor, Aradi Eszter, Ásgúthy Erzsébet, Aszlányi Károly, Aszmann Ferenc, Aszód László, Babay József, Balla Irma, Barabás Miklós, Baskircsev Mária, Bauer Imre, Beck Ö. Fülöp, Beér Gyula, Berkes Imre, Bertalan Kornél, Bibó Lajos, Bihari Miklós, Blogh Károly, Bódás János, Bogdány Jakab, Bognár Anna, Bolgár Éva, Bónyi Adorján, Boronkay Kálmán, Boross Elemér, Borsos József, Bródy Sándor, Bruno Frank, Bús-Fekete László, Choloky Jenő, Császár Elemér, Csathó Kálmán, Csiga Kató, Csillag István, Csilléry Andorné, Csók István, Csürös Zoltán, Czakó Elemér, Dabolczi Fekete Lászlóné, Dániel Anna, Dánielné Lengyel Laura, Dankó Pista, Dénes Gizella, Desbordes-Valmore, Devecseri Gábor, Donatello, Dosso Dossi, Dr. Altay Magda, Dr. Aujeszky László, Dr. Hagyárossy Gyula, Dr. Hasenfeld Artur, Dr. Horváth Boldizsár, Dr. Jáki Gyula, Dr. Kátai Gabriella, Dr. Keöpe Viktor, Dr. Kocsis Elemér, Dr. Kocsis Kelemen, Dr. Kovrig János, Dr. Körmendy József, Dr. Kövesi Géza, Dr. Lévy Lajos, Dr. Lukács József, Dr. Máday István, Dr. Mező Ferenc, Dr. Németh Péter, Dr. Ráth Zsigmond, Dr. Simon Béla, Dr. Szabó Zoltán, Dr. Szentlőrinci Liebermann Leó, Dr. Szereday Miklósné, Dr. Tüske Jenő, Dulivits Jenő, Dulovits Jenő, E. H. Schrenzel, Ebeczki György, Ebeczky György, Edouard Manet, Eke Mihály, Emmet Lavery, Emőd Tamás, Érczy Róbert, Erkel Ferenc, F. Kincs Irma, F. T., Falu Tamás, Farkas Ferenc, Farkas Imre, Farkas Pál, Fazekas Anna, Fehér Jenő, Fejérné Kovács Erzsébet, Feleki Sándor, Félyérné Kovács Erzsébet, Fendrik Ferenc, Fenyő László, Fertsek Ferenc, Fischer Andor, Fodor Béla, Fodor Gyula, Fóthy János, Frangóné Kincs Irma, G. Takács Erzsébet, Gácser János, Gárdonyi Géza, Gárdos Miklós, Gébert Ilona, Gerard Terborch, Glass Imre, Gosztonyi Ádám, Greco, Grenze, Gróf Szirmay Sándor, Gulácsy Irén, Gyökössy Endre, György Oszkár, Győri-Juhász Jenő, Győry Aranka, Gyula diák, H. Gy., H. L., H. S., Hámos György, Hanka Lajos, Haraszthy Lajos, Harmatzyné Mayerffy Katinka, Harsányi Zsolt, Havas István, Hegedűs Gyula, Hegedűs Lóránt, Hegedűs Loránt, Heltai Jenő, Hennyeyné Márkus Erzsi, Hevesi Sándor, Hódi László, Holló Ernő, Horatius, Horváth Géza, Horváth György, Hunyady Sándor, Huray István, Ifj. Bókay János, Ifj. Hegedűs Sándor, ifjabb Szász Károly, Illés Józsefné, Indig Ottó, Istókovits Kálmán, Istokovits Kálmán, Jacob van Ruisdael, Jáki Gyula, Jan Steen, Jan Vermeer van Delft, Jászai Mari, K. I., Kállay Miklós, Kallós Ede, Kászonyi László, Kátay Jusztin Tibor, Katherine Mansfield, Képes Géza, Kertész Mihály, Kibédy Albert, Kincs Irma, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond, Kiss Tamás, Kocsis Elemér, Komáromi János, Kompolti Rudolf, Konkoly Kálmán, Kosáryné Réz Lola, Kosztolányi Dezső, Kovács Erzsébet, Kőszegi Imre, Kriehuber, Kuthy Sándor, Lányi Viktor, László Endre, Lázár István, Linek Lajos, Lovik Károly, Lőrinczy György, Luca Della Robbia, Lyka Károly, M. Marczali Erzsi, Majthényi György, Makai Emil, Marczali Póli, Máriássy Szemere Katinka, Mariay Ödön, Marie Under, Markó Károly, Matolcsy Andor, Miklós Jenő, Mikszáth Kálmán, Milotay István, Molnár Ákos, Molnár Éva, Molnár Ferenc, Moór Mária, Móra Ferenc, Munkácsy Mihály, Nadányi Zoltán, Nagy Sándor, Nagyidai Kendefi Ferenc, Nechanszky Lajos, Németh Kató, Nyilas Jenő, Nyisztor Zoltán, O. Henry, O. L., Ormándlaky-Waisbecker Antal, Országhné Luttor Terézia, Oszlay Verona, Ottlik Pálma, Ölbery Irén, Ölbey Irén, P. Bokor Malvin, Pajzs Elemér, Paul Géraldy, Péczely József, Pekár Gyula, Petrovics Elek, Pieter Grueghel, Pintér Pál, Puskin, R. M., Rákosi Jenő, Recht Márta, Rembrandt, Ridly Irén, Ripszám Henrik, Roger van der Weiden, Rubens, Rumi Erzsébet, Ruzitska Mária, S. Bokor Malvin, Saád Béla, Segesváry Pál, Seiden Gusztáv, Shakespeare, Simonfay Margit, Somlyó Zoltán, Stein Márton, Stella Adorján, Surányi Miklós, Szabolcs Ferenc, Szabolcsi Bence, Szabolcska Mihály, Szánthó Dénes, Szász Géza, Szathmáry István, Székely Bertalan, Székely Tibor, Szentiványi Gábor, Szentmihályiné Szabó Mária, Szép Ernő, Szijj Etelka, Szilágyi István, Szilágyi Tibor, Szilassy Nadine, Szili Leontin, Szitnyai Zoltán, Szontágh Aranka, Szőke Sándor, Szőllősi Zsigmond, Szöllőssy Kálmán, Szőllősy Kálmán, Szuly Elemér, Szücsi Mária, Tábori Kornél, Tábori Pál, Temesváry Kriszta, Terescsényi György, Ternay István, Thán Mór, Tóth János, Tóth Lenke, Tömörkényi István, Törzsök Károly, Ujjné M. Ilona, Vadas Ernő, Vágó Pál, Vajda, Vajda János, Vajda Pál, Vályi Nagy Géza, Varga Lajos, Varságh János, Vastagh György, Vaszary Piroska, Vavrik Román, Vecsényi István, vitéz Békey Béláné, Vitéz Somogyváry Gyula, Vörösváry István, Walacher László, Wallacker László, Walleshausen Éva, Walter Crane, Zalatnay Géza, Zányi László, Zichy Mihály, Zilahy Lajos, Zsigray Julianna

 
Részlet: "A legfontosabb dolog most, hogy összeszedje magát, talpraugorjék és megtalálja nyugalmát, ítélőképességét és biztonságát. Ez szinte megrendítő, ahogy most a férfi néz rá. Felállt, íróasztalához ment, a fiókból cigarettás dobozt vett elő, odavitte a másik asztalhoz, megkínálta Kázmért, maga is rágyújtott. Szórakozottan, üresen fújta ki a füstöt. Nem ült le, ide-oda járt a a szobában. A férfi tekintete követte a mozgását. Valéria a felindultságtól kapkodva szedte a lélegzetet és...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
8480 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet: "A legfontosabb dolog most, hogy összeszedje magát, talpraugorjék és megtalálja nyugalmát, ítélőképességét és biztonságát. Ez szinte megrendítő, ahogy most a férfi néz rá. Felállt, íróasztalához ment, a fiókból cigarettás dobozt vett elő, odavitte a másik asztalhoz, megkínálta Kázmért, maga is rágyújtott. Szórakozottan, üresen fújta ki a füstöt. Nem ült le, ide-oda járt a a szobában. A férfi tekintete követte a mozgását. Valéria a felindultságtól kapkodva szedte a lélegzetet és ez megtépkedte a szavait: — Én ... komolyan indultam neki a pályámnak... és nem hiszem, hogy már betöltöttem volna a hivatást, amit Isten rámmért... nem gondolom, hogy nehem ... már mennem kellene innét. A képviselő megszólalt: — Kedvesem, ezt egy kívülálló sokkal jobban láthatja. Figyeltem mindent, ami magával történt, mindent, amit csinált. Pompás volt, gratulálok. Az árvaház, a gyermekotthon, a szegénynegyedek miszsziós akciói, a járványkórház, a téli tüzelősegély, az ingyen ebédakció: ez mind maga, ezt derekasan csinálta. De én ismerem a város anyagi ügyeit is teljesen, minden lehetőséget ismerek itt, maga most már tovább nem mehet. Mindent megtett, amit ezért a városért megtehetett. — Ó, még nem, még nem — tiltakozott Valéria. De a férfi még nem végezte be: — Lehet, hogy még vannak tervei, lehet, hogy még nagyobb erőfeszítésekre is képesnek érzi magát, de én teljes biztossággal tudom, itt nagyobb erőfeszítésekről már nem lehet szó, minden, ami az eddigi munkáját meghaladja, már kudarccal járna. És maga különösen nehéz helyzetben van, egyetlen nagyhatalmú nő ennyi férfi közt. .."

Termékadatok

Cím: Uj Idők 1935. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
Szerző: Ábrahám Dezsőné , Ada Christen , Aldous Huxley , André Maurois , Andrea del Sarto , Antal Gábor , Aradi Eszter , Ásgúthy Erzsébet , Aszlányi Károly , Aszmann Ferenc , Aszód László , Babay József , Balla Irma , Barabás Miklós , Baskircsev Mária , Bauer Imre , Beck Ö. Fülöp , Beér Gyula , Berkes Imre , Bertalan Kornél , Bibó Lajos , Bihari Miklós , Blogh Károly , Bódás János , Bogdány Jakab , Bognár Anna , Bolgár Éva , Bónyi Adorján , Boronkay Kálmán , Boross Elemér , Borsos József , Bródy Sándor , Bruno Frank , Bús-Fekete László , Choloky Jenő , Császár Elemér , Csathó Kálmán , Csiga Kató , Csillag István , Csilléry Andorné , Csók István , Csürös Zoltán , Czakó Elemér , Dabolczi Fekete Lászlóné , Dániel Anna , Dánielné Lengyel Laura , Dankó Pista , Dénes Gizella , Desbordes-Valmore , Devecseri Gábor , Donatello , Dosso Dossi , Dr. Altay Magda , Dr. Aujeszky László , Dr. Hagyárossy Gyula , Dr. Hasenfeld Artur , Dr. Horváth Boldizsár , Dr. Jáki Gyula , Dr. Kátai Gabriella , Dr. Keöpe Viktor , Dr. Kocsis Elemér , Dr. Kocsis Kelemen , Dr. Kovrig János , Dr. Körmendy József , Dr. Kövesi Géza , Dr. Lévy Lajos , Dr. Lukács József , Dr. Máday István , Dr. Mező Ferenc , Dr. Németh Péter , Dr. Ráth Zsigmond , Dr. Simon Béla , Dr. Szabó Zoltán , Dr. Szentlőrinci Liebermann Leó , Dr. Szereday Miklósné , Dr. Tüske Jenő , Dulivits Jenő , Dulovits Jenő , E. H. Schrenzel , Ebeczki György , Ebeczky György , Edouard Manet , Eke Mihály , Emmet Lavery , Emőd Tamás , Érczy Róbert , Erkel Ferenc , F. Kincs Irma , F. T. , Falu Tamás , Farkas Ferenc , Farkas Imre , Farkas Pál , Fazekas Anna , Fehér Jenő , Fejérné Kovács Erzsébet , Feleki Sándor , Félyérné Kovács Erzsébet , Fendrik Ferenc , Fenyő László , Fertsek Ferenc , Fischer Andor , Fodor Béla , Fodor Gyula , Fóthy János , Frangóné Kincs Irma , G. Takács Erzsébet , Gácser János , Gárdonyi Géza , Gárdos Miklós , Gébert Ilona , Gerard Terborch , Glass Imre , Gosztonyi Ádám , Greco , Grenze , Gróf Szirmay Sándor , Gulácsy Irén , Gyökössy Endre , György Oszkár , Győri-Juhász Jenő , Győry Aranka , Gyula diák , H. Gy. , H. L. , H. S. , Hámos György , Hanka Lajos , Haraszthy Lajos , Harmatzyné Mayerffy Katinka , Harsányi Zsolt , Havas István , Hegedűs Gyula , Hegedűs Lóránt , Hegedűs Loránt , Heltai Jenő , Hennyeyné Márkus Erzsi , Hevesi Sándor , Hódi László , Holló Ernő , Horatius , Horváth Géza , Horváth György , Hunyady Sándor , Huray István , Ifj. Bókay János , Ifj. Hegedűs Sándor , ifjabb Szász Károly , Illés Józsefné , Indig Ottó , Istókovits Kálmán , Istokovits Kálmán , Jacob van Ruisdael , Jáki Gyula , Jan Steen , Jan Vermeer van Delft , Jászai Mari , K. I. , Kállay Miklós , Kallós Ede , Kászonyi László , Kátay Jusztin Tibor , Katherine Mansfield , Képes Géza , Kertész Mihály , Kibédy Albert , Kincs Irma , Kisfaludy-Stróbl Zsigmond , Kiss Tamás , Kocsis Elemér , Komáromi János , Kompolti Rudolf , Konkoly Kálmán , Kosáryné Réz Lola , Kosztolányi Dezső , Kovács Erzsébet , Kőszegi Imre , Kriehuber , Kuthy Sándor , Lányi Viktor , László Endre , Lázár István , Linek Lajos , Lovik Károly , Lőrinczy György , Luca Della Robbia , Lyka Károly , M. Marczali Erzsi , Majthényi György , Makai Emil , Marczali Póli , Máriássy Szemere Katinka , Mariay Ödön , Marie Under , Markó Károly , Matolcsy Andor , Miklós Jenő , Mikszáth Kálmán , Milotay István , Molnár Ákos , Molnár Éva , Molnár Ferenc , Moór Mária , Móra Ferenc , Munkácsy Mihály , Nadányi Zoltán , Nagy Sándor , Nagyidai Kendefi Ferenc , Nechanszky Lajos , Németh Kató , Nyilas Jenő , Nyisztor Zoltán , O. Henry , O. L. , Ormándlaky-Waisbecker Antal , Országhné Luttor Terézia , Oszlay Verona , Ottlik Pálma , Ölbery Irén , Ölbey Irén , P. Bokor Malvin , Pajzs Elemér , Paul Géraldy , Péczely József , Pekár Gyula , Petrovics Elek , Pieter Grueghel , Pintér Pál , Puskin , R. M. , Rákosi Jenő , Recht Márta , Rembrandt , Ridly Irén , Ripszám Henrik , Roger van der Weiden , Rubens , Rumi Erzsébet , Ruzitska Mária , S. Bokor Malvin , Saád Béla , Segesváry Pál , Seiden Gusztáv , Shakespeare , Simonfay Margit , Somlyó Zoltán , Stein Márton , Stella Adorján , Surányi Miklós , Szabolcs Ferenc , Szabolcsi Bence , Szabolcska Mihály , Szánthó Dénes , Szász Géza , Szathmáry István , Székely Bertalan , Székely Tibor , Szentiványi Gábor , Szentmihályiné Szabó Mária , Szép Ernő , Szijj Etelka , Szilágyi István , Szilágyi Tibor , Szilassy Nadine , Szili Leontin , Szitnyai Zoltán , Szontágh Aranka , Szőke Sándor , Szőllősi Zsigmond , Szöllőssy Kálmán , Szőllősy Kálmán , Szuly Elemér , Szücsi Mária , Tábori Kornél , Tábori Pál , Temesváry Kriszta , Terescsényi György , Ternay István , Thán Mór , Tóth János , Tóth Lenke , Tömörkényi István , Törzsök Károly , Ujjné M. Ilona , Vadas Ernő , Vágó Pál , Vajda , Vajda János , Vajda Pál , Vályi Nagy Géza , Varga Lajos , Varságh János , Vastagh György , Vaszary Piroska , Vavrik Román , Vecsényi István , vitéz Békey Béláné , Vitéz Somogyváry Gyula , Vörösváry István , Walacher László , Wallacker László , Walleshausen Éva , Walter Crane , Zalatnay Géza , Zányi László , Zichy Mihály , Zilahy Lajos Zsigray Julianna
Kiadó: Singer és Wolfner Kiadása
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 230 mm x 310 mm
Ábrahám Dezsőné művei
Ada Christen művei
A szerzőről
Aldous Huxley művei
Aldous Leonard Huxley brit író, költő és filozófus. Az 1937-től az Egyesült Államokban élt író legismertebb műve a Szép új világ című disztópia, mely 1931-ben íródott majd egy évvel később jelent meg először nyomtatásban.
Andrea del Sarto művei
Antal Gábor művei
Aradi Eszter művei
Ásgúthy Erzsébet művei
Aszlányi Károly művei
Aszmann Ferenc művei
Aszód László művei
Babay József művei
Balla Irma művei
Barabás Miklós művei
Baskircsev Mária művei
Bauer Imre művei
Beck Ö. Fülöp művei
Beér Gyula művei
Berkes Imre művei
Bertalan Kornél művei
Bibó Lajos művei
Bihari Miklós művei
Blogh Károly művei
Bódás János művei
Bogdány Jakab művei
Bognár Anna művei
Bolgár Éva művei
Bónyi Adorján művei
Boronkay Kálmán művei
Boross Elemér művei
Borsos József művei
Bródy Sándor művei
Bruno Frank művei
Bús-Fekete László művei
Choloky Jenő művei
Császár Elemér művei
Csathó Kálmán művei
Csiga Kató művei
Csilléry Andorné művei
Csók István művei
Csürös Zoltán művei
Czakó Elemér művei
Dabolczi Fekete Lászlóné művei
Dániel Anna művei
Dánielné Lengyel Laura művei
Dankó Pista művei
Dénes Gizella művei
Desbordes-Valmore művei
Donatello művei
Dosso Dossi művei
Dr. Altay Magda művei
Dr. Aujeszky László művei
Dr. Hagyárossy Gyula művei
Dr. Hasenfeld Artur művei
Dr. Horváth Boldizsár művei
Dr. Jáki Gyula művei
Dr. Kátai Gabriella művei
Dr. Keöpe Viktor művei
Dr. Kocsis Elemér művei
Dr. Kocsis Kelemen művei
Dr. Kovrig János művei
Dr. Körmendy József művei
Dr. Kövesi Géza művei
Dr. Lévy Lajos művei
Dr. Lukács József művei
Dr. Máday István művei
Dr. Mező Ferenc művei
Dr. Németh Péter művei
Dr. Ráth Zsigmond művei
Dr. Simon Béla művei
Dr. Szabó Zoltán művei
Dr. Szentlőrinci Liebermann Leó művei
Dr. Szereday Miklósné művei
Dr. Tüske Jenő művei
Dulivits Jenő művei
Dulovits Jenő művei
E. H. Schrenzel művei
Ebeczki György művei
Ebeczky György művei
Edouard Manet művei
Eke Mihály művei
Emmet Lavery művei
Emőd Tamás művei
Érczy Róbert művei
F. Kincs Irma művei
F. T. művei
Falu Tamás művei
Farkas Ferenc művei
Farkas Imre művei
Farkas Pál művei
A szerzőről
Fazekas Anna művei
Fazekas Anna (Budapest, 1905. november 15. – Budapest, 1973. január 2.) magyar író, szerkesztő, tanár. Fazekas Erzsébet történész húga, Gerő Ernő sógornője.

Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd gyógytornász oklevelet szerzett. Magánúton foglalkozott gyógyítással. Versei jelentek meg az Esti Kurírban, a Pesti Hírlapban és önálló kötetekben is. 1924-ben a munkásmozgalom tagja lett. 1944-ben deportálták. 1949-ben lektora lett az Athenaeum kiadónak. 1950–1951 között az MDP Központi Vezetőségének politikai munkatársa volt. 1952–1963 között az Ifjúsági, illetve a Móra Ferenc Könyvkiadó igazgatója volt. 1950-től jelentek meg részben önálló kötetekben, részben gyűjteményes kiadványokban óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló verses meséi, leporellókba, kifestőkönyvekbe írt versikéi. Öreg néne őzikéje című meséjét lefordították német, cseh, orosz és kínai nyelvre is. Gyermekverseket fordított, illetve átdolgozott az Európa Kiadó és a Zeneműkiadónak. Válogatást állított össze Fáy András meséiből.
Fejérné Kovács Erzsébet művei
Feleki Sándor művei
Félyérné Kovács Erzsébet művei
Fendrik Ferenc művei
Fenyő László művei
Fertsek Ferenc művei
Fischer Andor művei
Fodor Béla művei
Fodor Gyula művei
Fóthy János művei
Frangóné Kincs Irma művei
G. Takács Erzsébet művei
Gácser János művei
A szerzőről
Gárdonyi Géza művei
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.

Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.

Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.

Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.

1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.

Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.

Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.

Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gárdos Miklós művei
Gébert Ilona művei
Gerard Terborch művei
Glass Imre művei
Gosztonyi Ádám művei
Greco művei
Grenze művei
Gróf Szirmay Sándor művei
Gyökössy Endre művei
György Oszkár művei
Győri-Juhász Jenő művei
Győry Aranka művei
Gyula diák művei
H. Gy. művei
H. L. művei
H. S. művei
Hámos György művei
Hanka Lajos művei
Haraszthy Lajos művei
Harmatzyné Mayerffy Katinka művei
Havas István művei
Hegedűs Gyula művei
Hegedűs Lóránt művei
Hegedűs Loránt művei
Heltai Jenő művei
Hennyeyné Márkus Erzsi művei
Hevesi Sándor művei
Hódi László művei
Holló Ernő művei
Horatius művei
Horváth Géza művei
Huray István művei
Ifj. Bókay János művei
Ifj. Hegedűs Sándor művei
ifjabb Szász Károly művei
Illés Józsefné művei
Indig Ottó művei
Istókovits Kálmán művei
Istokovits Kálmán művei
Jacob van Ruisdael művei
Jáki Gyula művei
Jan Steen művei
Jan Vermeer van Delft művei
Jászai Mari művei
K. I. művei
Kászonyi László művei
Kátay Jusztin Tibor művei
Képes Géza művei
Kertész Mihály művei
Kibédy Albert művei
Kincs Irma művei
Kisfaludy-Stróbl Zsigmond művei
Kocsis Elemér művei
Komáromi János művei
Kompolti Rudolf művei
Konkoly Kálmán művei
A szerzőről
Kosztolányi Dezső művei
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.

Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).

Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.

1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.

1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.

1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kovács Erzsébet művei
Kőszegi Imre művei
Kriehuber művei
Kuthy Sándor művei
Lányi Viktor művei
László Endre művei
Lázár István művei
Linek Lajos művei
Lovik Károly művei
Lőrinczy György művei
Luca Della Robbia művei
Lyka Károly művei
M. Marczali Erzsi művei
Majthényi György művei
Makai Emil művei
Marczali Póli művei
Máriássy Szemere Katinka művei
Mariay Ödön művei
Marie Under művei
Markó Károly művei
Matolcsy Andor művei
Miklós Jenő művei
A szerzőről
Mikszáth Kálmán művei
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.

Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.

1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.

Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.

Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.

1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.

1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.

1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.

1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.

Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Milotay István művei
Molnár Ákos művei
Molnár Éva művei
Molnár Ferenc művei
Moór Mária művei
A szerzőről
Móra Ferenc művei
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)

Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.

Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.

Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.

Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).

Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.

Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Munkácsy Mihály művei
Nadányi Zoltán művei
Nagyidai Kendefi Ferenc művei
Nechanszky Lajos művei
Németh Kató művei
Nyilas Jenő művei
Nyisztor Zoltán művei
O. Henry művei
O. L. művei
Ormándlaky-Waisbecker Antal művei
Országhné Luttor Terézia művei
Oszlay Verona művei
Ottlik Pálma művei
Ölbery Irén művei
Ölbey Irén művei
P. Bokor Malvin művei
Pajzs Elemér művei
Péczely József művei
Pekár Gyula művei
Petrovics Elek művei
Pieter Grueghel művei
Pintér Pál művei
R. M. művei
Recht Márta művei
Rembrandt művei
Ridly Irén művei
Ripszám Henrik művei
Roger van der Weiden művei
Rubens művei
Rumi Erzsébet művei
Ruzitska Mária művei
S. Bokor Malvin művei
Saád Béla művei
Segesváry Pál művei
Seiden Gusztáv művei
A szerzőről
Shakespeare művei
William Shakespeare (1564. április 26. (keresztelő) – 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.

Az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja. Shakespeare világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik („Bard of Avon”, vagy egyszerűen „The Bard” vagy „az avoni hattyú”). Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak.

A Shakespeare életét igazoló adatok meglehetősen hiányosak, emiatt később a személyisége, de főleg a műveinek szerzői hitele is megkérdőjeleződött, ezektől a véleményektől függetlenül azonban a művelődéstörténet valós önálló személynek és szerzőnek tekinti.

Nem ismert világra jövetelének pontos dátuma, mivel a gyermekeket csak pár nappal születésük után keresztelték meg. Shakespeare-t 1564. április 26-án keresztelték (a Juliánus-naptár szerint), és többen is úgy gondolják, hogy három nappal azelőtt született. Édesapja John Shakespeare, egy gazdag kereskedő, édesanyja pedig Mary Arden, egy birtokos lánya. Két bátyja meghalt, ezáltal ő volt szüleinek legidősebb fia, aki megélte a felnőttkort.

Stratford-upon-Avon-ban, születési helyén járt iskolába. Abban a korban előtérbe helyezték a latin nyelv és az irodalom tanítását. Időközben az iskola minden adata elveszett, ennek következtében nem tudhatjuk, hogy Shakespeare mikor járt iskolába és milyen eredményekkel végzett.

18 éves korában, 1582. november 28-án nőül vette a három hónapos várandós Anne Hathaway-t. A nő nyolc évvel volt idősebb nála. Az ez után fellelhető legkorábbi adat lányának keresztelője 1583. május 26-án. Első lánya Susanna, majd két évvel később, februárjában adott életet Anne egy ikerpárnak: Hamnetnek és Judithnak, azonban Hamnet elhunyt 11 esztendősen.

A gyerekek születésétől 1592-ig nem volt jelentősebb fordulat Shakespeare életében. Az irodalomszakértők egyhangúan meg vannak róla győződve, hogy ez az időszak elveszett a költő életében. Minden életrajzírója különböző mesével próbálja magyarázni a kiesett időszakot: állítólag szülőfalujából Londonba menekült az ellene indított per elől, egy másik teória szerint pedig lovak ellátásával kezdte karrierjét a színház világában. Ebben az időben kezdett bele a színházi, írói életbe. Ezután részben tulajdonjogot kapott a „Lordkancellár Társulata” nevű színi társulatban. Ezt a társulatot később „Királyi Társulat”-nak nevezték, mivel I. Erzsébetet I. Jakab követte a trónon, aki nagy pénzösszegeket fordított a színészi világra.

Shakespeare életének többi részletéről nem maradtak fenn még csak nyomok sem, tehát magánéletét homály fedi.

Shakespeare hitelességét sok ember támadja, mivel több másik szerző felé mutatnak a művei. Szerzői hitelességét sokan vitatják, különösen Oxford városában.

A költő utolsó heteiben fiatalabbik lányának, Judithnak a kérője belekeveredett egy igen csúfos ügybe, melynek kapcsán megvádolták egy asszony becsületének befeketítésével és halálával. Quiney, a kérő becsületét elveszítette, ezáltal Shakespeare gondoskodott róla, hogy kizárólag lánya kaphassa meg örökségét még a házasságkötés után is. Feleségét alig említi végrendeletében, de minden bizonnyal megkapta a neki járó részt az örökségből.

A híres költőnek nincs élő leszármazottja, mivel Judith lánya három gyereket szült, de egyik sem házasodott meg, Susanna egyetlen gyermeke kétszeri házasságból sem szült gyermeket.
Simonfay Margit művei
Stein Márton művei
Stella Adorján művei
Surányi Miklós művei
Szabolcs Ferenc művei
Szabolcska Mihály művei
Szánthó Dénes művei
Szász Géza művei
Szathmáry István művei
Székely Bertalan művei
Székely Tibor művei
Szentiványi Gábor művei
Szentmihályiné Szabó Mária művei
Szijj Etelka művei
A szerzőről
Szilágyi István művei
1938-ban született Kolozsváron. 1958 és 1962 között a kolozsvári jogi kar hallgatója. 1963-tól munkatársként, majd 1968-tól főszerkesztő-helyettesként dolgozott az Utunknál 1989-ig. 1990-től a kolozsvári Helikon főszerkesztője.

Legelső novelláskötete Sorskovács címmel Bukarestben jelent meg 1964-ben. Ezt követték az Ezen a csillagon (1966), az Üllő, dobszó, harang (1969) és a Jámbor vadak (1971). A novelláskötetek után regényeket írt: Kő hull apadó kútba (1975), Agancsbozót (1990), Hollóidő (2001).

A Magvető Kiadó az író hetvenedik születésnapjára – 2008 őszén – újra megjelentette Szilágyi István Kő hull apadó kútba, valamint Hollóidő című regényeit, egy esztendővel később pedig novelláinak, elbeszéléseinek legjavát gyűjtötte kötetbe.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kő hull apadó kútba (1980, 2008), Hollóidő (2001, 2008), Bolygó tüzek (2009)

Díjai
A romániai KISZ irodalmi díja (1972), a Román Írószövetség díja (1975), Pezsgő-díj (1975), József Attila-díj (1990), Ady Endre-díj (1992), Déry Tibor-jutalom (1995), Getz Corporation-díj (1998), Kossuth-díj (2000), Magyar Irodalmi Díj (Szilágyi a díjat visszautasította – 2002), Márai Sándor-díj (2003), Székelyföld-díj (2008), Arany János-díj (2008), Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány-díj (2008)
Szilágyi Tibor művei
Szilassy Nadine művei
Szili Leontin művei
Szitnyai Zoltán művei
Szontágh Aranka művei
Szőke Sándor művei
Szőllősi Zsigmond művei
Szöllőssy Kálmán művei
Szőllősy Kálmán művei
Szuly Elemér művei
Szücsi Mária művei
Tábori Kornél művei
Tábori Pál művei
Temesváry Kriszta művei
Terescsényi György művei
Ternay István művei
Thán Mór művei
Tóth János művei
Tóth Lenke művei
Tömörkényi István művei
Törzsök Károly művei
Ujjné M. Ilona művei
Vadas Ernő művei
Vágó Pál művei
Vajda művei
Vajda János művei
Vajda Pál művei
Vályi Nagy Géza művei
Varga Lajos művei
Varságh János művei
Vastagh György művei
Vaszary Piroska művei
Vavrik Román művei
Vecsényi István művei
vitéz Békey Béláné művei
Vitéz Somogyváry Gyula művei
Vörösváry István művei
Walacher László művei
Wallacker László művei
Walleshausen Éva művei
Walter Crane művei
Zalatnay Géza művei
Zányi László művei
Zichy Mihály művei
Zilahy Lajos művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet