kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett


Uj Idők 1937. január-december I-II. [antikvár]

A. Balogh Pál, Almási Balogh Pál, Ambrus Balázs, Angyal Emil, Antal Károly, Babay József, Bajnokné Unghváry Erzsébet, Baktay Ervin, Balassa József, Barabás Gyula, Barabás Pál, Baradlai Albert, Bardócz Árpád, Barsy Irma, Berecz Gyula, Bess Streeter Aldrich, Bihari Miklós, Bíró József, Biró Lajos, Bódás János, Boemm Tivadar, Bókay János, Bónyi Adorján, Boross Elemér, Botticelli, Böhm Pál, Bródy Sándor, Bús Fekete László, Caravaggio, Charles Baudelaire, Cholnoky Jenő, Constantin Meunier, Császár Elemér, Csathó Kálmán, Csatkai Endre, Csiga Kató, Csók István, Dale Carnegie, Dániel Anna, Dánielné Lengyel Laura, Dante Alighieri, Degas, Delacroix, Dénes Gizella, Dicsőfi Marianna, Doni Ervin, Doros Ferenc, Dr. Baktay Ervin, Dr. Baráth Jenő, Dr. Csontos Ernő, Dr. Csörgeő Tibor, Dr. Ducks Gábor, Dr. Fülöp Zsigmond, Dr. Hegyaljai Kiss Géza, Dr. Kocsis Elemér, Dr. Lobmayer Géza, Dr. Mező Ferenc, Dr. Pólya Jenő, Dr. Szerb Zsigmond, Dr. Török Lajos, Dr. Vargyas Jánosné, Dudás Kálmán, Dulovits Jenő, Dürer, Ebeczki György, Emőd Tamás, Erdős Jenő, Erdős Renée, Esteban Manuel de Villegas, Esti Gyula, Eszterhás István, Eugéne Carriére, Falu Tamás, Faludy György, Farkas István, Fáy János, Fazekas Anna, Fehér Jenő, Fekete Kálmán, Feleki Sándor, Fendrik Ferenc, Fényes Adolf, Ferenczy Noémi, Fet, Fischer Andor, Fodor Béla, Fodor Gyula, Forgács Antal, Fóthy János, Fra Bartolommeo, Franz Hals, Fülöp Zsigmond, Gaál Béla, Gajáry István, Galambos Gruber Ferenc, Gáspár Miklós, Gergely Gerhard, Gesztelyi Nagy Zoltán, Ghiberti, Giovanni di Paolo, Giovanni Segantini, Glass Imre, Glatz Oszkár, Gluck, Gosztonyi Ádám, Gőnyey Sándor, Gróf Bethlen Margit, Guido Reni, Gulácsy Irén, Guttray Béláné, Gyárfás Miklós, Györgyi Alajos, Győri Juhász Jenő, Győry Aranka, Gyula diák, Gyurányi László, H. Gébért Ilona, Halberg Gyula, Hámos György, Hans Holbein, Hans Memling, Haraszthy Lajos, Harmath Imre, Harold Monro, Hárs László, Harsányi Gréte, Harsányi Zsolt, Háry Emma, Havas István, Hegedűs Ádám, Heltai Jenő, Heredia, Hevesi Sándor, Holló Ernő, Hollós Lajos, Horváth Imre, Hubay Miklós, Hunyady Sándor, Huszár Károly (Puffy), Huszár Károly (Pufi), Ifj. Gyökössy Endre, Ifj. Hegedűs Sándor, Ifj. Szász Károly, Igyártó Zoltán, Ijjas Antal, Imecs Béla, János Alfréd, Jánosáné Libor Jolán, Janovics Jenő, Jens Locher, John Donne, Jules Romains, Juljan Tuwim, K. Tóth Lenke, Kádár Lajos, Kájel Endre, Kállai Ernő, Kallós Ede, Kálmán Jenő, Kálmán László, Karafiáth Jenő, Karczag István, Karinthy Frigyes, Kassay Solt, Kelemen Viktor, Kemény István, Kenedy Erzsébet, Képes Géza, Keszi Imre, Keszthelyi Zoltán, Kesztyüsné Balogh Margit, Királyhegyi Pál, Kisfaludy Károly, Kocsis Elemér, Kodolányi János, Kollár Béla, Komáromi János, Komlós György, Konkoly Kálmán, Korschelt Miklós, Kosáryné Réz Lola, Kosztolányi Dezső, Kovács Zsuzsa, Kovács Zsuzsanna, Kovácsy Margit, Kozák Lajos, Kozma Gyula, Körmendi Ferenc, Körösi Nagy Lajos, Kőváry Margit, Kreutzer Sándor, Krisztina Sztojanova, Ladányi László, Lajtha László, Lakos Eta, László Zoltán, Laurence Housman, Lázár Béla, Légrády László, Lengyel Menyhért, Lengyel Z. Jenő, Ligeti Miklós, Louise Labé, Lőrinczy György, Lövik Károly, Lyka Károly, M. C. Varanne, M. Hegyi Ilona, Madách Imre, Madarassy Erzsébet, Magyar Tibor, Majthényi György, Márai Sándor, Marastoni, Marconnay Tibor, Marczali Imre, Máriássyné Szemere Katinka, Marikovszky György, Markó Károly, Matolcsy Andor, Mátyás Ferenc, Max Liebermann, Medgyessy Ferenc, Mohácsi Lászlóné, Molnár Ferenc, Molnár Gábor, Molnár Miklós, Mouche, Mühlbeck Károly, Nadányi Zoltán, Nagy György Ferenc, Nagy István, Nagy Jenő, Nagy Lajos, Nagyidai Kendefi Ferenc, Nagyiványi Zoltán, Nechanszky Lajos, Németh Kató, Niamessnyné Manaszy Margit, Nyilas Jenő, Nyilas-Kolb Jenő, Nyiri Tibor, Nyirő József, O'Neill, Orbók Attila, Ormos Gerő, Osváth Tibor, Oszlay Verona, Ottlik Pálma, Ozorai Kántor Anna, Ölbey Irén, Pajzs Elemér, Pap Károly, Paris, Pásztor János, Pásztor Mihály, Patkó Károly, Pátzay Pál, Paul Bourget, Paul Verlaine, Pékár Gyula, Pellérdy Nelli, Pellérdy Nelly, Petrovics Elek, Pierre de Ronsard, Pinturicchio, Puccini, Raabe Béla, Rab Gusztáv, Rainer Maria Rilke, Ramon de Campoamor, Ravasz László, Recht Márta, Rembrandt, Révay Géza, Rino Alessi, Rippl-Rónai József, Rónai Pál, Rónay György, Rónay Mária, Rubens, Rubinyi Mózes, Rudnay Gyula, Rumi Erzsébet, Ruzitska Mária, S. Bokor Malvin, Saád Béla, Ságody Otmár, Salvator Rosa, Sámson Frigyes, Sárosi György, Sásdi Sándor, Seregi András, Shakespeare, Sidló Ferenc, Siklósi János, Simon Gáspár, Simonfay Margit, Sinclair Lewis, Sipos Tibor, Somogyi Tóth Józsefné, Sterio Károly, Szabolcsi Bence, Szalka Miklós, Szálkái Miklós, Számadó Ernő, Szánthó Dénes, Szász Gerő, Szász Károly, Szász Miklós, Szathmáry István, Szecsődi Gyula, Székely Júlia, Székely Tibor, Szendrey Miklós, Szentgyörgyi István, Szentmihályiné Szabó Mária, Szép Ernő, Szerb Antal, Szigethy Ferenc, Szilágyi István, Szili Leontin, Szomaházy István, Szöllősy Kálmán, Szüle Péter, Tábori Pál, Tábori Piroska, Tanka János, Temesváry Kriszta, Temple Thurston, Terescsényi György, Térey Sándor, Ternay István, Tiepolo, Tiziano, Toldy Margit, Tömörkény István, Török Sándor, Ujlaky Sári, Ultimo, Vadas Ernő, Vajda László, Vajda Pál, Vályi Nagy Géza, Van Dyck, Varga Lajos, Varga László, Vastagh György, Vaszary Gábor, Végh Piroska, Vészi Endre, Vitéz Somogyváry Gyula, Vojnovich Géza, W. Somerset Maugham, Waldbauer Henrik, Walleshausen Éva, Walthier Eliz, Weber Henrik, William Shakespeare, Z. Csukás Irén, Zagyva Mária, Zelk Zoltán, Zilahy Lajos, Zsigray Julianna, Zsoldos Benő, Zsukovszkij

Antikvár
 
Részlet: Az esztendő küszöbén Irta: Zilahy Lajos Világostul magam előtt látom a régi családi képet. A horgolt terítővel letakart asztal felett petróleumlámpa ég és apám a pesti újságot olvassa, hosszúszárú pipáját a balkarjára vetve. Aztán félreteszi az...
15000 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet: Az esztendő küszöbén Irta: Zilahy Lajos Világostul magam előtt látom a régi családi képet. A horgolt terítővel letakart asztal felett petróleumlámpa ég és apám a pesti újságot olvassa, hosszúszárú pipáját a balkarjára vetve. Aztán félreteszi az újságot és elmagyarázza a legfrissebb híreket. Bánffy Dezső miniszterelnök a királyhoz utazott, a magyar politika szelíd mennydörgése megint közjogi vihart jósol. Kínában a bokszerlázadás dul, Transvaalban pedig már mozognak a búrok. A magyar politika még eljut a családi kör asztalára, de a külföldi hírek úgy hangzanak, mintha csillagokról beszélgetnének. A földgolyó mindenki számára üres, talán csak André vakmerő léghajója száll az északi sark felé. De különben senkit se érdekel, hogy mi történik odakint a nagyvilágban. Mi, akik az Ur 1937-ik esztendejének küszöbéről tekintünk előre, olyan kicsinek érezzük és lát pk a földgolyót, mint apáink a vármegyét. A trónjáról lemondó angol király lélegzetvételét is halijuk, amikor új mondatba kezd. Madrid sorsa családi üggyé lett, Afrika térképe beleszól az életünkbe. Világpolgárok lettünk és ha a saját sorsunkra gondolunk, az egész világot át kell pillantanunk. Mit hoz ránk az új esztendő? Senkisem tudja. Kábultan állunk a hófergetegben. Tanácstalan tekintetek szegeződnek a világkép hatalmas, ködbe- vesző körvonalaira. De valahol mégis csak el keli indulnunk a gondolatainkkal. Fogadjuk el a világégés magyarázatul Stuart Chase-nek, az amerikai gondolkodónak rendkívül egyszerű megfogalmazását, amely számunkra nem sok újat mond, de legalább nem tévedünk le a főútról. E magyarázat szerint az emberiség történetében az utolsó másfél évszázad folyamán rendkívül világosan kiemelkedő két határkő: a francia ¦forradalom és a világháború. E két határkő között eltelt idő olyan, mint egy zárt medence a világtörténelemben. Ebben az idő-medencében az emberiség csodálatraméltó szellemi erőfeszítéssel egy új élőlényt tenyésztett ki, amelyet általában gépnek nevezünk. Ez az új és rendkívüli élőlény nagy gyorsasággal szaporodott és természetesen táplálékra volt szüksége. Hogy ezt a táplálékát megszerezhesse, ledöntötte azokat a falakat, amelyek mögött gőzzel szoptatva felnevelték, lassankint megjelent a szabad kereskedelmi piacokon és a nagy világtengereket körülúszva, veszedelmesen kezdett hasonlítani a grönlandi bálnához, amely óriás állkapcsait szétnyitva hasítja a vizet és milliószámra nyeli el az apróbb élőlényeket. A bálnák egyre nőttek, a táplálék egyre fogyott, végül is kitört a világháború, amelyben ezek a képzeletbeli, de mégis valóban élő óriáslények csaptak össze. Néhányat megszigonyoztak és partra vontattak. Kohók lángjai csapnak fel, amelyekben a bálnák zsírját olvasztják. A lángok fényében mozgó,kormos emberi gondolatokat különböző vidékek szerint szociálizmusnak, fasizmusnak, hitlerizmusnak vagy éppen a roosevvelti „new deal"-nek hívják. A kor, amelyben élünk, elsősorban az ember küzdelme a géppel. Munkanélküliség, gazdasági válság, nemzeti forradalmak, fajok harci riadója, mind ennek a küzdelemnek eredője. Világégés? Ezt a szót szívesen használják most mindenütt. Pedig a világ mindig égett. Az a rég! jó békevilág, amelyre a petróleumlámpák fényén és apáink pipafüstjén keresztül gondolunk vissza, épp úgy forrongott, éppen úgy tüzet és vért okádott, mint ez a mai kor, csak akkor nem vettünk ennyire tudomást róla. A földgolyó füstben, gőzben, napsütésben és csillagok fényében gurul előre az időben. Ilyen lesz az újesztendő is. A nagy mennydörgésekből és félelmetes csattanásokból szelíd és termékeny záporok lehetnek. És mi, magyarok, ahogy itt állunk az esztendő küszöbén, pillantsunk egymásra testvéri pillántással. Nekünk csak egy gondolatunk lehet: minden erőnkkel, minden életösztönünkkel a mi külön magyar feladataink felé indulni. A hófergetegen túl az emberiség szebb és boldogabb korszaka vár ránk. A megpróbáltatásokon túl a jövendő csupa igéret és vigasztalás. Boldog új esztendőt.
Termékadatok
Cím: Uj Idők 1937. január-december I-II. [antikvár]
Szerző: A. Balogh Pál , Almási Balogh Pál , Ambrus Balázs , Angyal Emil , Antal Károly , Babay József , Bajnokné Unghváry Erzsébet , Baktay Ervin , Balassa József , Barabás Gyula , Barabás Pál , Baradlai Albert , Bardócz Árpád , Barsy Irma , Berecz Gyula , Bess Streeter Aldrich , Bihari Miklós , Bíró József , Biró Lajos , Bódás János , Boemm Tivadar , Bókay János , Bónyi Adorján , Boross Elemér , Botticelli , Böhm Pál , Bródy Sándor , Bús Fekete László , Caravaggio , Charles Baudelaire , Cholnoky Jenő , Constantin Meunier , Császár Elemér , Csathó Kálmán , Csatkai Endre , Csiga Kató , Csók István , Dale Carnegie , Dániel Anna , Dánielné Lengyel Laura , Dante Alighieri , Degas , Delacroix , Dénes Gizella , Dicsőfi Marianna , Doni Ervin , Doros Ferenc , Dr. Baktay Ervin , Dr. Baráth Jenő , Dr. Csontos Ernő , Dr. Csörgeő Tibor , Dr. Ducks Gábor , Dr. Fülöp Zsigmond , Dr. Hegyaljai Kiss Géza , Dr. Kocsis Elemér , Dr. Lobmayer Géza , Dr. Mező Ferenc , Dr. Pólya Jenő , Dr. Szerb Zsigmond , Dr. Török Lajos , Dr. Vargyas Jánosné , Dudás Kálmán , Dulovits Jenő , Dürer , Ebeczki György , Emőd Tamás , Erdős Jenő , Erdős Renée , Esteban Manuel de Villegas , Esti Gyula , Eszterhás István , Eugéne Carriére , Falu Tamás , Faludy György , Farkas István , Fáy János , Fazekas Anna , Fehér Jenő , Fekete Kálmán , Feleki Sándor , Fendrik Ferenc , Fényes Adolf , Ferenczy Noémi , Fet , Fischer Andor , Fodor Béla , Fodor Gyula , Forgács Antal , Fóthy János , Fra Bartolommeo , Franz Hals , Fülöp Zsigmond , Gaál Béla , Gajáry István , Galambos Gruber Ferenc , Gáspár Miklós , Gergely Gerhard , Gesztelyi Nagy Zoltán , Ghiberti , Giovanni di Paolo , Giovanni Segantini , Glass Imre , Glatz Oszkár , Gluck , Gosztonyi Ádám , Gőnyey Sándor , Gróf Bethlen Margit , Guido Reni , Gulácsy Irén , Guttray Béláné , Gyárfás Miklós , Györgyi Alajos , Győri Juhász Jenő , Győry Aranka , Gyula diák , Gyurányi László , H. Gébért Ilona , Halberg Gyula , Hámos György , Hans Holbein , Hans Memling , Haraszthy Lajos , Harmath Imre , Harold Monro , Hárs László , Harsányi Gréte , Harsányi Zsolt , Háry Emma , Havas István , Hegedűs Ádám , Heltai Jenő , Heredia , Hevesi Sándor , Holló Ernő , Hollós Lajos , Horváth Imre , Hubay Miklós , Hunyady Sándor , Huszár Károly (Puffy) , Huszár Károly (Pufi) , Ifj. Gyökössy Endre , Ifj. Hegedűs Sándor , Ifj. Szász Károly , Igyártó Zoltán , Ijjas Antal , Imecs Béla , János Alfréd , Jánosáné Libor Jolán , Janovics Jenő , Jens Locher , John Donne , Jules Romains , Juljan Tuwim , K. Tóth Lenke , Kádár Lajos , Kájel Endre , Kállai Ernő , Kallós Ede , Kálmán Jenő , Kálmán László , Karafiáth Jenő , Karczag István , Karinthy Frigyes , Kassay Solt , Kelemen Viktor , Kemény István , Kenedy Erzsébet , Képes Géza , Keszi Imre , Keszthelyi Zoltán , Kesztyüsné Balogh Margit , Királyhegyi Pál , Kisfaludy Károly , Kocsis Elemér , Kodolányi János , Kollár Béla , Komáromi János , Komlós György , Konkoly Kálmán , Korschelt Miklós , Kosáryné Réz Lola , Kosztolányi Dezső , Kovács Zsuzsa , Kovács Zsuzsanna , Kovácsy Margit , Kozák Lajos , Kozma Gyula , Körmendi Ferenc , Körösi Nagy Lajos , Kőváry Margit , Kreutzer Sándor , Krisztina Sztojanova , Ladányi László , Lajtha László , Lakos Eta , László Zoltán , Laurence Housman , Lázár Béla , Légrády László , Lengyel Menyhért , Lengyel Z. Jenő , Ligeti Miklós , Louise Labé , Lőrinczy György , Lövik Károly , Lyka Károly , M. C. Varanne , M. Hegyi Ilona , Madách Imre , Madarassy Erzsébet , Magyar Tibor , Majthényi György , Márai Sándor , Marastoni , Marconnay Tibor , Marczali Imre , Máriássyné Szemere Katinka , Marikovszky György , Markó Károly , Matolcsy Andor , Mátyás Ferenc , Max Liebermann , Medgyessy Ferenc , Mohácsi Lászlóné , Molnár Ferenc , Molnár Gábor , Molnár Miklós , Mouche , Mühlbeck Károly , Nadányi Zoltán , Nagy György Ferenc , Nagy István , Nagy Jenő , Nagy Lajos , Nagyidai Kendefi Ferenc , Nagyiványi Zoltán , Nechanszky Lajos , Németh Kató , Niamessnyné Manaszy Margit , Nyilas Jenő , Nyilas-Kolb Jenő , Nyiri Tibor , Nyirő József , O'Neill , Orbók Attila , Ormos Gerő , Osváth Tibor , Oszlay Verona , Ottlik Pálma , Ozorai Kántor Anna , Ölbey Irén , Pajzs Elemér , Pap Károly , Paris , Pásztor János , Pásztor Mihály , Patkó Károly , Pátzay Pál , Paul Bourget , Paul Verlaine , Pékár Gyula , Pellérdy Nelli , Pellérdy Nelly , Petrovics Elek , Pierre de Ronsard , Pinturicchio , Puccini , Raabe Béla , Rab Gusztáv , Rainer Maria Rilke , Ramon de Campoamor , Ravasz László , Recht Márta , Rembrandt , Révay Géza , Rino Alessi , Rippl-Rónai József , Rónai Pál , Rónay György , Rónay Mária , Rubens , Rubinyi Mózes , Rudnay Gyula , Rumi Erzsébet , Ruzitska Mária , S. Bokor Malvin , Saád Béla , Ságody Otmár , Salvator Rosa , Sámson Frigyes , Sárosi György , Sásdi Sándor , Seregi András , Shakespeare , Sidló Ferenc , Siklósi János , Simon Gáspár , Simonfay Margit , Sinclair Lewis , Sipos Tibor , Somogyi Tóth Józsefné , Sterio Károly , Szabolcsi Bence , Szalka Miklós , Szálkái Miklós , Számadó Ernő , Szánthó Dénes , Szász Gerő , Szász Károly , Szász Miklós , Szathmáry István , Szecsődi Gyula , Székely Júlia , Székely Tibor , Szendrey Miklós , Szentgyörgyi István , Szentmihályiné Szabó Mária , Szép Ernő , Szerb Antal , Szigethy Ferenc , Szilágyi István , Szili Leontin , Szomaházy István , Szöllősy Kálmán , Szüle Péter , Tábori Pál , Tábori Piroska , Tanka János , Temesváry Kriszta , Temple Thurston , Terescsényi György , Térey Sándor , Ternay István , Tiepolo , Tiziano , Toldy Margit , Tömörkény István , Török Sándor , Ujlaky Sári , Ultimo , Vadas Ernő , Vajda László , Vajda Pál , Vályi Nagy Géza , Van Dyck , Varga Lajos , Varga László , Vastagh György , Vaszary Gábor , Végh Piroska , Vészi Endre , Vitéz Somogyváry Gyula , Vojnovich Géza , W. Somerset Maugham , Waldbauer Henrik , Walleshausen Éva , Walthier Eliz , Weber Henrik , William Shakespeare , Z. Csukás Irén , Zagyva Mária , Zelk Zoltán , Zilahy Lajos , Zsigray Julianna , Zsoldos Benő Zsukovszkij
Kiadó: Singer és Wolfner Kiadása
Kötés: Aranyozott kiadói egész vászonkötés
Méret: 230 mm x 300 mm
A. Balogh Pál művei
Almási Balogh Pál művei
Ambrus Balázs művei
Angyal Emil művei
Antal Károly művei
Babay József művei
Bajnokné Unghváry Erzsébet művei
Baktay Ervin művei
Balassa József művei
Barabás Gyula művei
Barabás Pál művei
Baradlai Albert művei
Bardócz Árpád művei
Barsy Irma művei
Berecz Gyula művei
Bess Streeter Aldrich művei
Bihari Miklós művei
Bíró József művei
Biró Lajos művei
Bódás János művei
Boemm Tivadar művei
Bókay János művei
Bónyi Adorján művei
Boross Elemér művei
Botticelli művei
Böhm Pál művei
Bús Fekete László művei
Caravaggio művei
Constantin Meunier művei
Császár Elemér művei
Csathó Kálmán művei
Csatkai Endre művei
Csiga Kató művei
Csók István művei
Dániel Anna művei
A szerzőről
Dante Alighieri művei
Dante Alighieri, eredetileg Durante Alighieri, gyakran csak Dante (Firenze, 1265. május második fele – Ravenna, 1321. szeptember 14.)

Itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa. Főművét, az Isteni színjátékot Babits Mihály a „világirodalom legnagyobb költeményének”, Jorge Luis Borges a „valaha írt legnagyobb irodalmi műnek” nevezte. Műveiből életbölcsességek, axiómák bonthatók ki.>br>
Dante társadalmi hatása már életében is széles körű volt, köszönhető volt ez annak, hogy eltért a humanizmus nyelvétől, a latintól, s inkább a hétköznapi ember nyelvén, anyanyelvén, olaszul írta műveit, amelyek nemcsak nyelvezetileg álltak közel a hétköznapi emberekhez, de a nép gondolkodásmódját is tükrözik. Életműve rendkívüli mértékben komplex: összegzi kora tudományának, teológiájának, poétikájának, kultúrájának, hiedelmeinek és társadalmának szinte minden aspektusát.

Dante 1265. május második felében született Firenzében. Mivel szülei jómódúak voltak, így a kor szokásainak megfelelően egyaránt részesítették a gyermeküket a trivium (latin nyelvtan, logika, retorika) és quadrivium (aritmetika, geometria, asztronómia, zene) oktatásában. Főként Vergilius, Horatius, Ovidius és Statius műveit olvasta, de más költőket, írókat is szívesen tanulmányozott. Tanult Bolognában is, ahol nem a kora divatos jogi iskoláit látogatta, hanem a retorikai ismereteket nyújtó iskolákat részesítette előnyben. Itt ismerkedett meg és kötött szoros barátságot Guido Cavalcantival. Természettudományos ismereteit a Paradicsomban is emlegetett, Hippokratész-követő Taddeo di Alderatto bővítette. Ezen ismereteit használta fel Dante a Színjáték című művében, amikor némely testi jelenségeket lelki folyamatokkal párosított össze: szinte orvosi leírását adja az indulatoknak, betegségeknek, szenvedéseknek.

Dante kilencéves korában, 1274 tavaszünnepén ismerte meg a nyolcéves, bíborszínű ruhát és virágkoszorút viselő Beatricét. Hozzá fűzött szerelme azonban nem teljesült be, a lányt apja egy Simone de Bardi nevű férfihoz adta feleségül. Dante szerelmi bánatát végképp az növelte meg, hogy Beatrice huszonnégy éves korában, 1290. június 8-án meghalt. Boccaccio elmondása szerint Dante hónapokig vigasztalhatatlan volt. Dante 1291 és 1294 között harmincegy költeményt írt Beatricéhez. Ezek az édes új stílus (dolce stil nuovo) elnevezésű irodalmi irányzat legkiemelkedőbb termékei közé tartoznak. Beatrice iránt érzett szerelmének mértéke főként az Isteni színjáték című műben jut kifejezésre: a szerelmespár a Purgatórium csúcsán, Ádám és Éva egykori lakhelyén, az Édenkertben találkozik újra.

Beatrice halálát követően Dante szülei akaratának engedelmeskedvén megnősült. Felesége Manetto Donati lánya, Gemma Donati lett. A házasságot a szülők már 1277-ben elhatározták, az esküvő 1293 körül volt. Gemma több gyereket is szült, hogy pontosan hányat, azt nem tudni, csupán annyit, hogy biztosan volt két fiú, Jacopo, aki pap, és Pietro, aki vagyonos bíró lett. Utóbbi leszármazottai Seregni-Alighieri néven ma is élnek a Verona melletti Gargagnagóban.

Dante rövid ideig Firenze egyik priorja volt, a mérsékelt, de pápaellenes, Firenze önállóságáért küzdő polgári guelfpárt képviselőjeként. A guelf párt azonban hamarosan kettészakadt, a radikális irányzat segítséget kért és kapott a pápától. Firenze ezt követően a pápai állam befolyása alatt állók kezébe került. A császárpárti ghibellinek mellé álló Dantét száműzték (1302), és távollétében máglyahalálra ítélték. Száműzetéséből egyszer még visszatért szülővárosába, amikor 1310-ben III. Henrik német-római császár megpróbálta elfoglalni Észak-Itáliát, de a hadjárat kudarcba fulladt. Danténak ismét menekülnie kellett. Ettől kezdve haláláig bujdosott, száműzetésben élt, Ravennában halt meg (1321. szeptember 14.én), maláriában. Halála után már városa is megbocsátott neki, műveit megőrizték, tanították
Degas művei
Delacroix művei
Dénes Gizella művei
Dicsőfi Marianna művei
Doni Ervin művei
Doros Ferenc művei
Dr. Baktay Ervin művei
Dr. Baráth Jenő művei
Dr. Csontos Ernő művei
Dr. Csörgeő Tibor művei
Dr. Ducks Gábor művei
Dr. Hegyaljai Kiss Géza művei
Dr. Kocsis Elemér művei
Dr. Lobmayer Géza művei
Dr. Mező Ferenc művei
Dr. Pólya Jenő művei
Dr. Szerb Zsigmond művei
Dr. Török Lajos művei
Dr. Vargyas Jánosné művei
Dudás Kálmán művei
Dulovits Jenő művei
Dürer művei
Ebeczki György művei
Emőd Tamás művei
Erdős Jenő művei
Esteban Manuel de Villegas művei
Esti Gyula művei
Eszterhás István művei
Eugéne Carriére művei
Falu Tamás művei
Farkas István művei
Fáy János művei
A szerzőről
Fazekas Anna művei
Fazekas Anna (Budapest, 1905. november 15. – Budapest, 1973. január 2.) magyar író, szerkesztő, tanár. Fazekas Erzsébet történész húga, Gerő Ernő sógornője.

Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd gyógytornász oklevelet szerzett. Magánúton foglalkozott gyógyítással. Versei jelentek meg az Esti Kurírban, a Pesti Hírlapban és önálló kötetekben is. 1924-ben a munkásmozgalom tagja lett. 1944-ben deportálták. 1949-ben lektora lett az Athenaeum kiadónak. 1950–1951 között az MDP Központi Vezetőségének politikai munkatársa volt. 1952–1963 között az Ifjúsági, illetve a Móra Ferenc Könyvkiadó igazgatója volt. 1950-től jelentek meg részben önálló kötetekben, részben gyűjteményes kiadványokban óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló verses meséi, leporellókba, kifestőkönyvekbe írt versikéi. Öreg néne őzikéje című meséjét lefordították német, cseh, orosz és kínai nyelvre is. Gyermekverseket fordított, illetve átdolgozott az Európa Kiadó és a Zeneműkiadónak. Válogatást állított össze Fáy András meséiből.
Fehér Jenő művei
Fekete Kálmán művei
Feleki Sándor művei
Fendrik Ferenc művei
Fényes Adolf művei
Ferenczy Noémi művei
Fet művei
Fischer Andor művei
Fodor Béla művei
Fodor Gyula művei
Forgács Antal művei
Fóthy János művei
Fra Bartolommeo művei
Franz Hals művei
Gajáry István művei
Galambos Gruber Ferenc művei
Gáspár Miklós művei
Gergely Gerhard művei
Gesztelyi Nagy Zoltán művei
Ghiberti művei
Giovanni di Paolo művei
Giovanni Segantini művei
Glass Imre művei
Glatz Oszkár művei
Gluck művei
Gosztonyi Ádám művei
Gőnyey Sándor művei
Gróf Bethlen Margit művei
Guido Reni művei
Gulácsy Irén művei
Guttray Béláné művei
Gyárfás Miklós művei
Györgyi Alajos művei
Győri Juhász Jenő művei
Győry Aranka művei
Gyula diák művei
Gyurányi László művei
H. Gébért Ilona művei
Halberg Gyula művei
Hámos György művei
Hans Holbein művei
Hans Memling művei
Haraszthy Lajos művei
Harmath Imre művei
Harold Monro művei
Hárs László művei
Harsányi Gréte művei
Háry Emma művei
Havas István művei
Hegedűs Ádám művei
Heltai Jenő művei
Heredia művei
Hevesi Sándor művei
Holló Ernő művei
Hollós Lajos művei
Hubay Miklós művei
Huszár Károly (Puffy) művei
Huszár Károly (Pufi) művei
Ifj. Gyökössy Endre művei
Ifj. Hegedűs Sándor művei
Ifj. Szász Károly művei
Igyártó Zoltán művei
Ijjas Antal művei
Imecs Béla művei
János Alfréd művei
Jánosáné Libor Jolán művei
Janovics Jenő művei
Jens Locher művei
Jules Romains művei
Juljan Tuwim művei
K. Tóth Lenke művei
Kádár Lajos művei
Kájel Endre művei
Kállai Ernő művei
Kallós Ede művei
A szerzőről
Kálmán Jenő művei
Kálmán Jenő (Szakcs, 1885. december 27. – Budapest, 1968. április 12.), újságíró, humorista.

Gimnáziumi tanulmányait Kaposvárott végezte. 1905-től Budapesten élt. Pályafutását a Független Magyarság c. lapnál kezdte. Munkatársa volt Ágai Adolf Borsszem Jankó és Heltai Jenő Fidibusz c. élclapjának is. A Színházi Élet c. lapnak megindulásától (1911) munkatársa, segédszerk.-je és rovatvezetője. 1916-tól katona, 1920-ig hadifogoly Nyikolszk-Uszuriszkiben, ahol kabaré- és színjátszó társulatot szervezett, felléptek különböző szibériai táborokban. Hazatérve a Színházi Életnél folytatta tevékenységét.
1921–22-ben Nagy Endre kabaréjának titkára, maga is írt kisebb jeleneteket és kuplékat. Hadifogoly emlékeiről regényt írt. 1945 után karcolatai jelentek meg a Magyar Nemzetben és az Esti Hírlapban. – F. m. Omszki randevú; Ez a kutya eladó; A dollár kalap; Könnyeim átvizsgálása után; Sicc kalandjai (verses mese, verses képeskönyv, folytatásokban).
Kálmán László művei
Karafiáth Jenő művei
Karczag István művei
A szerzőről
Karinthy Frigyes művei
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)

Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Kassay Solt művei
Kelemen Viktor művei
A szerzőről
Kemény István művei
1961-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakon diplomázott 1990-ben.

Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.

Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.

Fotó © Szilágyi Lenke

Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Kenedy Erzsébet művei
Képes Géza művei
Keszi Imre művei
Keszthelyi Zoltán művei
Kesztyüsné Balogh Margit művei
Királyhegyi Pál művei
Kisfaludy Károly művei
Kocsis Elemér művei
Kodolányi János művei
Kollár Béla művei
Komáromi János művei
Komlós György művei
Konkoly Kálmán művei
Korschelt Miklós művei
Kosztolányi Dezső művei
Kovács Zsuzsa művei
Kovács Zsuzsanna művei
Kovácsy Margit művei
Kozák Lajos művei
Kozma Gyula művei
Körmendi Ferenc művei
Körösi Nagy Lajos művei
Kőváry Margit művei
Kreutzer Sándor művei
Krisztina Sztojanova művei
Ladányi László művei
Lajtha László művei
Lakos Eta művei
László Zoltán művei
Laurence Housman művei
Lázár Béla művei
Légrády László művei
Lengyel Menyhért művei
Lengyel Z. Jenő művei
Ligeti Miklós művei
Louise Labé művei
Lőrinczy György művei
Lövik Károly művei
Lyka Károly művei
M. C. Varanne művei
M. Hegyi Ilona művei
Madách Imre művei
Madarassy Erzsébet művei
Magyar Tibor művei
Majthényi György művei
Márai Sándor művei
Marastoni művei
Marconnay Tibor művei
Marczali Imre művei
Máriássyné Szemere Katinka művei
Marikovszky György művei
Markó Károly művei
Matolcsy Andor művei
Mátyás Ferenc művei
Max Liebermann művei
Medgyessy Ferenc művei
Mohácsi Lászlóné művei
Molnár Ferenc művei
Molnár Gábor művei
Molnár Miklós művei
Mouche művei
Mühlbeck Károly művei
Nadányi Zoltán művei
Nagy György Ferenc művei
Nagy Jenő művei
Nagyidai Kendefi Ferenc művei
Nagyiványi Zoltán művei
Nechanszky Lajos művei
Németh Kató művei
Nyilas Jenő művei
Nyilas-Kolb Jenő művei
Nyiri Tibor művei
Nyirő József művei
O'Neill művei
Orbók Attila művei
Ormos Gerő művei
Osváth Tibor művei
Oszlay Verona művei
Ottlik Pálma művei
Ozorai Kántor Anna művei
Ölbey Irén művei
Pajzs Elemér művei
Paris művei
Pásztor János művei
Pásztor Mihály művei
Patkó Károly művei
Pátzay Pál művei
Paul Bourget művei
Paul Verlaine művei
Pékár Gyula művei
Pellérdy Nelli művei
Pellérdy Nelly művei
Petrovics Elek művei
Pierre de Ronsard művei
Pinturicchio művei
A szerzőről
Puccini művei
Giacomo Puccini (Lucca, 1858. december 22. – Brüsszel, 1924. november 29.)

A XX. század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője volt. Műveiben főként az emberi érzésekre összpontosított: kis örömök, mindennapi kis események, nagy szenvedélyek és érzelmek jelennek meg, többnyire egzotikus környezetbe ágyazva. Hősei hétköznapi emberek. A Bohémélet tüdőbajos Mimije, az elhagyott Pillangókisasszony, az öngyilkos Tosca mind a szerelem áldozatai, akik végül az életükkel fizetnek.Puccini operái többnyire tragikus befejezésű darabok. A Nyugat lánya, a Gianni Schicchi című vígopera cselekménye azonban boldog véget ér; tragikus fordulata után az utolsó mű, a Turandot is.

Giacomo Puccini zenész családban nevelkedett, szinte különös lett volna, ha mással foglalkozott volna, mint zenével, zeneszerzéssel. Ugyanakkor, amikor a félárva Giacomo zenét kezdett tanulni nagybátyjánál, Fortunato Maginál, az elégedetlen volt a fiú hallásával. A luccai Instituto Paciniben, viszont apja egykori tanára, Carlo Angeloni más módszerekkel már eredményesen tanította. Puccini egy kasznóban zongorázott, és templomi orgonálást is vállalt tizenévesen, hogy pénzt keressen. Tizennyolc évesen, Verdi Aidájának megtekintése volt kulcsélménye, amely nyomán eldöntötte, hogy operákat fog írni.

Huszonkét évesen Milánóban folytatta tanulmányait Antonio Bazzininál, majd Amilcare Ponchiellinél. Ekkoriban a közönség kezdett elfordulni az olasz operáktól, s Richard Wagner lett egyre népszerűbb. A verizmus igénye is erősödött a romantikával szemben. Huszonöt évesen mégis egy romantikus librettó alapján írta első operáját, Ferdinando Fontana szövegkönyvére, a Lidérceket. Ponchielli közbenjárására a Ricordi cég felkarolta a művet, mert fantáziát látott benne a belcanto felélésztésére. Az opera bemutatása sikeres volt, Verdi pedig azt a tanácsot adta a fiatal Puccininek, hogy kevesebb szimfonikus elemet használjon – a továbbiakban ezt megfogadva arányosabb lett Puccini operáiban az énekes és instrumentális részek aránya. Fontana librettójára írta második operáját is, az Edgart is, de a szöveg olyan ellentmondásos volt, a romantikus jegyek halmozásával fűszerezve, hogy Puccini eldöntötte, eztán mindig maga választ librettót.

1885-ben összekötötte életét Elvira Bonturival, aki válás nélkül hagyta el férjét a zeneszerző miatt. Csak 17 év múlva tudtak összeházasodni a férj halála után, mikorra Elvira gyermekei és közös fiuk felnőttek. A közvélemény nem nézte jó szemmel a vadházasságot, s alaposan megtépázták a kapcsolatot az állandó áskálódással.

1924 nyarán makacs rekedtsége és egyre erősödő torokfájása miatt több gyógyszeres kezelésen is átesett, majd november elején Brüsszelbe küldték kezelésre. Itt daganattal diagnosztizálták és rádiummal kezelték. November 29-én hajnalban Puccini már teljesen elvesztette a hangját, és mivel szívelégtelenség is fellépett, ágyban kellett feküdnie; felesége és fia mindeközben végig az ágya mellett volt. Még aznap, fél tizenkettőkor elhunyt.
Raabe Béla művei
Ramon de Campoamor művei
Ravasz László művei
Recht Márta művei
Rembrandt művei
Révay Géza művei
Rino Alessi művei
Rippl-Rónai József művei
Rónai Pál művei
Rónay György művei
Rónay Mária művei
Rubens művei
Rubinyi Mózes művei
Rudnay Gyula művei
Rumi Erzsébet művei
Ruzitska Mária művei
S. Bokor Malvin művei
Saád Béla művei
Ságody Otmár művei
Salvator Rosa művei
Sámson Frigyes művei
Sárosi György művei
Sásdi Sándor művei
Seregi András művei
A szerzőről
Shakespeare művei
William Shakespeare (1564. április 26. (keresztelő) – 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.

Az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja. Shakespeare világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik („Bard of Avon”, vagy egyszerűen „The Bard” vagy „az avoni hattyú”). Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak.

A Shakespeare életét igazoló adatok meglehetősen hiányosak, emiatt később a személyisége, de főleg a műveinek szerzői hitele is megkérdőjeleződött, ezektől a véleményektől függetlenül azonban a művelődéstörténet valós önálló személynek és szerzőnek tekinti.

Nem ismert világra jövetelének pontos dátuma, mivel a gyermekeket csak pár nappal születésük után keresztelték meg. Shakespeare-t 1564. április 26-án keresztelték (a Juliánus-naptár szerint), és többen is úgy gondolják, hogy három nappal azelőtt született. Édesapja John Shakespeare, egy gazdag kereskedő, édesanyja pedig Mary Arden, egy birtokos lánya. Két bátyja meghalt, ezáltal ő volt szüleinek legidősebb fia, aki megélte a felnőttkort.

Stratford-upon-Avon-ban, születési helyén járt iskolába. Abban a korban előtérbe helyezték a latin nyelv és az irodalom tanítását. Időközben az iskola minden adata elveszett, ennek következtében nem tudhatjuk, hogy Shakespeare mikor járt iskolába és milyen eredményekkel végzett.

18 éves korában, 1582. november 28-án nőül vette a három hónapos várandós Anne Hathaway-t. A nő nyolc évvel volt idősebb nála. Az ez után fellelhető legkorábbi adat lányának keresztelője 1583. május 26-án. Első lánya Susanna, majd két évvel később, februárjában adott életet Anne egy ikerpárnak: Hamnetnek és Judithnak, azonban Hamnet elhunyt 11 esztendősen.

A gyerekek születésétől 1592-ig nem volt jelentősebb fordulat Shakespeare életében. Az irodalomszakértők egyhangúan meg vannak róla győződve, hogy ez az időszak elveszett a költő életében. Minden életrajzírója különböző mesével próbálja magyarázni a kiesett időszakot: állítólag szülőfalujából Londonba menekült az ellene indított per elől, egy másik teória szerint pedig lovak ellátásával kezdte karrierjét a színház világában. Ebben az időben kezdett bele a színházi, írói életbe. Ezután részben tulajdonjogot kapott a „Lordkancellár Társulata” nevű színi társulatban. Ezt a társulatot később „Királyi Társulat”-nak nevezték, mivel I. Erzsébetet I. Jakab követte a trónon, aki nagy pénzösszegeket fordított a színészi világra.

Shakespeare életének többi részletéről nem maradtak fenn még csak nyomok sem, tehát magánéletét homály fedi.

Shakespeare hitelességét sok ember támadja, mivel több másik szerző felé mutatnak a művei. Szerzői hitelességét sokan vitatják, különösen Oxford városában.

A költő utolsó heteiben fiatalabbik lányának, Judithnak a kérője belekeveredett egy igen csúfos ügybe, melynek kapcsán megvádolták egy asszony becsületének befeketítésével és halálával. Quiney, a kérő becsületét elveszítette, ezáltal Shakespeare gondoskodott róla, hogy kizárólag lánya kaphassa meg örökségét még a házasságkötés után is. Feleségét alig említi végrendeletében, de minden bizonnyal megkapta a neki járó részt az örökségből.

A híres költőnek nincs élő leszármazottja, mivel Judith lánya három gyereket szült, de egyik sem házasodott meg, Susanna egyetlen gyermeke kétszeri házasságból sem szült gyermeket.
Sidló Ferenc művei
Siklósi János művei
Simon Gáspár művei
Simonfay Margit művei
Sinclair Lewis művei
Sipos Tibor művei
Somogyi Tóth Józsefné művei
Sterio Károly művei
Szalka Miklós művei
Szálkái Miklós művei
Számadó Ernő művei
Szánthó Dénes művei
Szász Gerő művei
Szász Károly művei
Szász Miklós művei
Szathmáry István művei
Szecsődi Gyula művei
Székely Júlia művei
Székely Tibor művei
Szendrey Miklós művei
Szentgyörgyi István művei
Szentmihályiné Szabó Mária művei
Szép Ernő művei
A szerzőről
Szerb Antal művei
Író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Budapesten született 1901-ben. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a bölcsészkaron szerzett magyar-német-angol szakos tanári diplomát.

1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)

Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)
Szigethy Ferenc művei
A szerzőről
Szilágyi István művei
1938-ban született Kolozsváron. 1958 és 1962 között a kolozsvári jogi kar hallgatója. 1963-tól munkatársként, majd 1968-tól főszerkesztő-helyettesként dolgozott az Utunknál 1989-ig. 1990-től a kolozsvári Helikon főszerkesztője.

Legelső novelláskötete Sorskovács címmel Bukarestben jelent meg 1964-ben. Ezt követték az Ezen a csillagon (1966), az Üllő, dobszó, harang (1969) és a Jámbor vadak (1971). A novelláskötetek után regényeket írt: Kő hull apadó kútba (1975), Agancsbozót (1990), Hollóidő (2001).

A Magvető Kiadó az író hetvenedik születésnapjára – 2008 őszén – újra megjelentette Szilágyi István Kő hull apadó kútba, valamint Hollóidő című regényeit, egy esztendővel később pedig novelláinak, elbeszéléseinek legjavát gyűjtötte kötetbe.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kő hull apadó kútba (1980, 2008), Hollóidő (2001, 2008), Bolygó tüzek (2009)

Díjai
A romániai KISZ irodalmi díja (1972), a Román Írószövetség díja (1975), Pezsgő-díj (1975), József Attila-díj (1990), Ady Endre-díj (1992), Déry Tibor-jutalom (1995), Getz Corporation-díj (1998), Kossuth-díj (2000), Magyar Irodalmi Díj (Szilágyi a díjat visszautasította – 2002), Márai Sándor-díj (2003), Székelyföld-díj (2008), Arany János-díj (2008), Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány-díj (2008)
Szili Leontin művei
Szomaházy István művei
Szöllősy Kálmán művei
Szüle Péter művei
Tábori Pál művei
Tábori Piroska művei
Tanka János művei
Temesváry Kriszta művei
Temple Thurston művei
Terescsényi György művei
Térey Sándor művei
Ternay István művei
Tiepolo művei
Tiziano művei
Toldy Margit művei
Tömörkény István művei
A szerzőről
Török Sándor művei
Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25. – Budapest, 1985. április 30.) író, műfordító, újságíró, antropozófus.

Apai nagyapja útbiztos volt a Szilágyságban, anyai nagyapja pedig jegyző Küküllőben. Apja, Török Lajos, jegyző volt.
A gyermek Sándor Szerdahelyen nőtt fel, Brassóban lett kisiskolás.

Tanulmányait Brassóban, Fogarason végezte, majd a középiskolát 14 éves korában abbahagyva különböző fizikai munkákból tartotta fenn magát. Volt kazánfűtő és kocsis a Czell sörgyárban, mezei munkás, facsúsztató a havasokban. Ipari tanuló volt Brassóban, majd napszámos lett a feleki üveggyárban. Pályafenntartó és kovács volt Vöröstoronyban, postai alkalmazott Nagytalmácsban. Kolozsvárott, a Renner bőrgyárban gépszíjgyártó vizsgát tett, rövid ideig kórista és színész volt a Magyar Színháznál.

Először pertörténeteket írt, majd folytatásos rémregényeket adott le néplapoknak.
Első regénye Az idegen város volt, amelyből később színdarabot is írt.
1933-ban Baumgarten-díjban részesítették, 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett.

A magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertiták képviselője volt, az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Török Sándor a háború utolsó hónapjait Nagy Emilék kissvábhegyi házának rejtekén vészelte át, amit részletesen leírt Egy kis kertet szerettem volna c. emlékirataiban és a Titokzatos utazások című regényében.

1945-től 1948-ig a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg. A műsort 7 adás után betiltották. 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője. 1959-1966 között a Család és Iskola c. lap felelős, majd főszerkesztője.

A komédiás c. darabjából – amelyet csak hétszer játszottak – később Richard Nash írt Az esőcsináló címen világhírűvé vált színdarabot.

A Csilicsala csodái folytatásos rádiójáték széles körű, országos népszerűséget biztosított számára. A műsort 1953 nyarán kezdték sugározni, havonta egy alkalommal vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között volt hallható. A varázslót Ráday Imre alakította.

Lakásán antropozófiai összejöveteleket tartott, amelyeken a fiatal Montágh Imre is részt vett. Török Sándor műveit francia, olasz, portugál nyelvekre is lefordították.
Ujlaky Sári művei
Ultimo művei
Vadas Ernő művei
Vajda Pál művei
Vályi Nagy Géza művei
Van Dyck művei
Varga László művei
Vastagh György művei
Vaszary Gábor művei
Végh Piroska művei
Vészi Endre művei
Vitéz Somogyváry Gyula művei
Vojnovich Géza művei
W. Somerset Maugham művei
Waldbauer Henrik művei
Walleshausen Éva művei
Walthier Eliz művei
Weber Henrik művei
William Shakespeare művei
Z. Csukás Irén művei
Zagyva Mária művei
Zelk Zoltán művei
Zsoldos Benő művei
Zsukovszkij művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet