Boltjaink

  | 

Fizetés és szállítás

  | 

Segítség

  | 

Hírlevél

  |  Help
 
kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Könyv
Film
Zene
Kotta
Hangoskönyv
eKönyv
Antikvár
Játék
Ajándék
Akciók
Újdonságok
Előrendelhető

Főoldal   >   Antikvár   >   Folyóiratok, újságok   >  

Képes magazin

x
A. Balogh Pál - Uj Idők 1937. január-június (fél évfolyam)/Az Uj Idők Divatlapja 1937. nyár [antikvár]

Uj Idők 1937. január-június (fél évfolyam)/Az Uj Idők Divatlapja 1937. nyár [antikvár]

A. Balogh Pál, Angyal Emil, Babay József, Bajnokné Unghváry Erzsébet, Barabás Gyula, Barabás Pál, Baradlai Albert, Bardócz Árpád, Bíró József, Bódás János, Bókay János, Bónyi Adorján, Böhm Pál, Bús Fekete László, Charles Baudelaire, Cholnoky Jenő, Constantin Meunier, Császár Elemér, Csathó Kálmán, Csiga Kató, Csók István, Dale Carnegie, Dániel Anna, Dánielné Lengyel Laura, Dante Alighieri, Degas, Dénes Gizella, Doni Ervin, Dr. Baktay Ervin, Dr. Baráth Jenő, Dr. Csontos Ernő, Dr. Csörgeő Tibor, Dr. Hegyaljai Kiss Géza, Dr. Mező Ferenc, Dr. Pólya Jenő, Dr. Szerb Zsigmond, Dr. Vargyas Jánosné, Dulovits Jenő, E. Gy., Ebeczki György, Erdős Renée, Eszterhás István, Eugéne Carriére, Falu Tamás, Faludy György, Fekete Kálmán, Fendrik Ferenc, Ferenczy Noémi, Fodor Béla, Fodor Gyula, Fra Bartolommeo, Gaál Béla, Gajáry István, Gáspár Miklós, Giovanni di Paolo, Giovanni Segantini, Glass Imre, Gosztonyi Ádám, Gróf Bethlen Margit, Guido Reni, Gulácsy Irén, Guttray Béláné, Gyárfás Miklós, Győri Juhász Jenő, Győry Aranka, Gyula diák, Gyurányi László, H. Gébért Ilona, Hámos György, Hans Memling, Haraszthy Lajos, Harold Monro, Hárs László, Harsányi Zsolt, Havas István, Hegedűs Ádám, Heredia, Hollós Lajos, Hubay Miklós, Hunyady Sándor, Huszár Károly (Pufi), Ifj. Gyökössy Endre, Ifj. Szász Károly, Ijjas Antal, János Alfréd, Jens Locher, Jules Romains, Juljan Tuwim, K. Tóth Lenke, Kádár Lajos, Kájel Endre, Kállai Ernő, Kallós Ede, Kálmán László, Karinthy Frigyes, Kassay Solt, Kelemen Viktor, Kemény István, Képes Géza, Keszi Imre, Királyhegyi Pál, Kodolányi János, Kollár Béla, Komáromi János, Komlós György, Korschelt Miklós, Kosztolányi Dezső, Kovács Zsuzsa, Kovácsy Margit, Körmendi Ferenc, Körösi Nagy Lajos, Kőváry Margit, Ladányi László, Lajtha László, Lakos Eta, Lázár Béla, Légrády László, Louise Labé, Lőrinczy György, Lyka Károly, M. Hegyi Ilona, Madarassy Erzsébet, Majthényi György, Márai Sándor, Marconnay Tibor, Máriássyné Szemere Katinka, Max Liebermann, Medgyessy Ferenc, Mohácsi Lászlóné, Mühlbeck Károly, Nagy István, Nagy Lajos, Nagyiványi Zoltán, Nechanszky Lajos, Németh Kató, Nyilas-Kolb Jenő, Nyiri Tibor, O'Neill, Orbók Attila, Ormos Gerő, Ottlik Pálma, Ozorai Kántor Anna, Ölbey Irén, Pajzs Elemér, Pap Károly, Pásztor János, Patkó Károly, Paul Verlaine, Pékár Gyula, Pellérdy Nelly, Pierre de Ronsard, Pinturicchio, Puccini, Raabe Béla, Recht Márta, Rembrandt, Révay Géza, Rippl-Rónai József, Rónai Pál, Rónay György, Rónay Mária, Rubens, Rubinyi Mózes, Rumi Erzsébet, Ruzitska Mária, S. Bokor Malvin, Saád Béla, Ságody Otmár, Salvator Rosa, Sándor Júlia, Sárosi György, Sásdi Sándor, Siklósi János, Simonfay Margit, Sinclair Lewis, Szabolcsi Bence, Szálkái Miklós, Szász Gerő, Szász Károly, Szász Miklós, Szathmáry István, Szecsődi Gyula, Székely Júlia, Székely Tibor, Szép Ernő, Szerb Antal, Szigethy Ferenc, Szili Leontin, Szöllősy Kálmán, Tanka János, Temesváry Kriszta, Temple Thurston, Terescsényi György, Térey Sándor, Ternay István, Tiziano, Török Sándor, Ultimo, Vadas Ernő, Vajda László, Vajda Pál, Vályi Nagy Géza, Van Dyck, Varga László, Vastagh György, Vaszary Gábor, Vészi Endre, Vitéz Somogyváry Gyula, Vojnovich Géza, W. Somerset Maugham, Walleshausen Éva, William Shakespeare, Z. Csukás Irén, Zagyva Mária, Zelk Zoltán, Zilahy Lajos, Zsigray Julianna, Zsoldos Benő, Zsukovszkij

 
Részlet: Az esztendő küszöbén Irta: Zilahy Lajos Világosan magam előtt látom a régi családi képet. A horgolt terítővel letakart asztal felett petróleumlámpa ég és apám a pesti újságot olvassa, hosszúszárú pipáját a balkarjára vetve. Aztán félreteszi az újságot és elmagyarázza a legfrissebb híreket. Bánffy Dezső miniszterelnök a királyhoz utazott, a magyar politika szelíd mennydörgése megint közjogi vihart jósol. Kínában a bokszerlázadás dul, Transvaalban pedig már mozognak a búrok. A...
Bővebb ismertető  |  Termékadatok  |  A szerzőről  |  Bolti készlet  |  Vélemények
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
9800 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Bolti készlet  
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető Termékadatok A szerzőről Bolti készlet Vélemények
Bővebb ismertető
Részlet: Az esztendő küszöbén Irta: Zilahy Lajos Világosan magam előtt látom a régi családi képet. A horgolt terítővel letakart asztal felett petróleumlámpa ég és apám a pesti újságot olvassa, hosszúszárú pipáját a balkarjára vetve. Aztán félreteszi az újságot és elmagyarázza a legfrissebb híreket. Bánffy Dezső miniszterelnök a királyhoz utazott, a magyar politika szelíd mennydörgése megint közjogi vihart jósol. Kínában a bokszerlázadás dul, Transvaalban pedig már mozognak a búrok. A magyar politika még eljut a családi kör asztalára, de a külföldi hírek úgy hangzanak, mintha csillagokról beszélgetnének. A földgolyó mindenki számára üres, talán csak André vakmerő léghajója száll az északi sark felé. De különben senkit se érdekel, hogy mi történik odakint a nagyvilágban. Mi, akik az Ur 1937-ik esztendejének küszöbéről tekintünk előre, olyan kicsinek érezzük és lát pk a földgolyót, mint apáink a vármegyét. A trónjáról lemondó angol király lélegzetvételét is halijuk, amikor új mondatba kezd. Madrid sorsa családi üggyé lett, Afrika térképe beleszól az életünkbe. Világpolgárok lettünk és ha a saját sorsunkra gondolunk, az egész világot át kell pillantanunk. Mit hoz ránk az új esztendő? Senkisem tudja. Kábultan állunk a hófergetegben. Tanácstalan tekintetek szegeződnek a világkép hatalmas, ködbe- vesző körvonalaira. De valahol mégis csak el keli indulnunk a gondolatainkkal. Fogadjuk el a világégés magyarázatul Stuart Chase-nek, az amerikai gondolkodónak rendkívül egyszerű megfogalmazását, amely számunkra nem sok újat mond, de legalább nem tévedünk le a főútról. E magyarázat szerint az emberiség történetében az utolsó másfél évszázad folyamán rendkívül világosan kiemelkedő két határkő: a francia ¦forradalom és a világháború. E két határkő között eltelt idő olyan, mint egy zárt medence a világtörténelemben. Ebben az idő-medencében az emberiség csodálatraméltó szellemi erőfeszítéssel egy új élőlényt tenyésztett ki, amelyet általában gépnek nevezünk. Ez az új és rendkívüli élőlény nagy gyorsasággal szaporodott és természetesen táplálékra volt szüksége. Hogy ezt a táplálékát megszerezhesse, ledöntötte azokat a falakat, amelyek mögött gőzzel szoptatva felnevelték, lassankint megjelent a szabad kereskedelmi piacokon és a nagy világtengereket körülúszva, veszedelmesen kezdett hasonlítani a grönlandi bálnához, amely óriás állkapcsait szétnyitva hasítja a vizet és milliószámra nyeli el az apróbb élőlényeket. A bálnák egyre nőttek, a táplálék egyre fogyott, végül is kitört a világháború, amelyben ezek a képzeletbeli, de mégis valóban élő óriáslények csaptak össze. Néhányat megszigonyoztak és partra vontattak. Kohók lángjai csapnak fel, amelyekben a bálnák zsírját olvasztják. A lángok fényében mozgó,kormos emberi gondolatokat különböző vidékek szerint szociálizmusnak, fasizmusnak, hitlerizmusnak vagy éppen a roosevvelti „new deal"-nek hívják. A kor, amelyben élünk, elsősorban az ember küzdelme a géppel. Munkanélküliség, gazdasági válság, nemzeti forradalmak, fajok harci riadója, mind ennek a küzdelemnek eredője. Világégés? Ezt a szót szívesen használják most mindenütt. Pedig a világ mindig égett. Az a rég! jó békevilág, amelyre a petróleumlámpák fényén és apáink pipafüstjén keresztül gondolunk vissza, épp úgy forrongott, éppen úgy tüzet és vért okádott, mint ez a mai kor, csak akkor nem vettünk ennyire tudomást róla. A földgolyó füstben, gőzben, napsütésben és csillagok fényében gurul előre az időben. Ilyen lesz az újesztendő is. A nagy mennydörgésekből és félelmetes csattanásokból szelíd és termékeny záporok lehetnek. És mi, magyarok, ahogy itt állunk az esztendő küszöbén, pillantsunk egymásra testvéri pillántással. Nekünk csak egy gondolatunk lehet: minden erőnkkel, minden életösztönünkkel a mi külön magyar feladataink felé indulni. A hófergetegen túl az emberiség szebb és boldogabb korszaka vár ránk. A megpróbáltatásokon túl a jövendő csupa igéret és vigasztalás. Boldog új esztendőt.

Termékadatok

Cím: Uj Idők 1937. január-június (fél évfolyam)/Az Uj Idők Divatlapja 1937. nyár [antikvár]
Szerző: A. Balogh Pál , Angyal Emil , Babay József , Bajnokné Unghváry Erzsébet , Barabás Gyula , Barabás Pál , Baradlai Albert , Bardócz Árpád , Bíró József , Bódás János , Bókay János , Bónyi Adorján , Böhm Pál , Bús Fekete László , Charles Baudelaire , Cholnoky Jenő , Constantin Meunier , Császár Elemér , Csathó Kálmán , Csiga Kató , Csók István , Dale Carnegie , Dániel Anna , Dánielné Lengyel Laura , Dante Alighieri , Degas , Dénes Gizella , Doni Ervin , Dr. Baktay Ervin , Dr. Baráth Jenő , Dr. Csontos Ernő , Dr. Csörgeő Tibor , Dr. Hegyaljai Kiss Géza , Dr. Mező Ferenc , Dr. Pólya Jenő , Dr. Szerb Zsigmond , Dr. Vargyas Jánosné , Dulovits Jenő , E. Gy. , Ebeczki György , Erdős Renée , Eszterhás István , Eugéne Carriére , Falu Tamás , Faludy György , Fekete Kálmán , Fendrik Ferenc , Ferenczy Noémi , Fodor Béla , Fodor Gyula , Fra Bartolommeo , Gaál Béla , Gajáry István , Gáspár Miklós , Giovanni di Paolo , Giovanni Segantini , Glass Imre , Gosztonyi Ádám , Gróf Bethlen Margit , Guido Reni , Gulácsy Irén , Guttray Béláné , Gyárfás Miklós , Győri Juhász Jenő , Győry Aranka , Gyula diák , Gyurányi László , H. Gébért Ilona , Hámos György , Hans Memling , Haraszthy Lajos , Harold Monro , Hárs László , Harsányi Zsolt , Havas István , Hegedűs Ádám , Heredia , Hollós Lajos , Hubay Miklós , Hunyady Sándor , Huszár Károly (Pufi) , Ifj. Gyökössy Endre , Ifj. Szász Károly , Ijjas Antal , János Alfréd , Jens Locher , Jules Romains , Juljan Tuwim , K. Tóth Lenke , Kádár Lajos , Kájel Endre , Kállai Ernő , Kallós Ede , Kálmán László , Karinthy Frigyes , Kassay Solt , Kelemen Viktor , Kemény István , Képes Géza , Keszi Imre , Királyhegyi Pál , Kodolányi János , Kollár Béla , Komáromi János , Komlós György , Korschelt Miklós , Kosztolányi Dezső , Kovács Zsuzsa , Kovácsy Margit , Körmendi Ferenc , Körösi Nagy Lajos , Kőváry Margit , Ladányi László , Lajtha László , Lakos Eta , Lázár Béla , Légrády László , Louise Labé , Lőrinczy György , Lyka Károly , M. Hegyi Ilona , Madarassy Erzsébet , Majthényi György , Márai Sándor , Marconnay Tibor , Máriássyné Szemere Katinka , Max Liebermann , Medgyessy Ferenc , Mohácsi Lászlóné , Mühlbeck Károly , Nagy István , Nagy Lajos , Nagyiványi Zoltán , Nechanszky Lajos , Németh Kató , Nyilas-Kolb Jenő , Nyiri Tibor , O'Neill , Orbók Attila , Ormos Gerő , Ottlik Pálma , Ozorai Kántor Anna , Ölbey Irén , Pajzs Elemér , Pap Károly , Pásztor János , Patkó Károly , Paul Verlaine , Pékár Gyula , Pellérdy Nelly , Pierre de Ronsard , Pinturicchio , Puccini , Raabe Béla , Recht Márta , Rembrandt , Révay Géza , Rippl-Rónai József , Rónai Pál , Rónay György , Rónay Mária , Rubens , Rubinyi Mózes , Rumi Erzsébet , Ruzitska Mária , S. Bokor Malvin , Saád Béla , Ságody Otmár , Salvator Rosa , Sándor Júlia , Sárosi György , Sásdi Sándor , Siklósi János , Simonfay Margit , Sinclair Lewis , Szabolcsi Bence , Szálkái Miklós , Szász Gerő , Szász Károly , Szász Miklós , Szathmáry István , Szecsődi Gyula , Székely Júlia , Székely Tibor , Szép Ernő , Szerb Antal , Szigethy Ferenc , Szili Leontin , Szöllősy Kálmán , Tanka János , Temesváry Kriszta , Temple Thurston , Terescsényi György , Térey Sándor , Ternay István , Tiziano , Török Sándor , Ultimo , Vadas Ernő , Vajda László , Vajda Pál , Vályi Nagy Géza , Van Dyck , Varga László , Vastagh György , Vaszary Gábor , Vészi Endre , Vitéz Somogyváry Gyula , Vojnovich Géza , W. Somerset Maugham , Walleshausen Éva , William Shakespeare , Z. Csukás Irén , Zagyva Mária , Zelk Zoltán , Zilahy Lajos , Zsigray Julianna , Zsoldos Benő Zsukovszkij
Kiadó: Singer és Wolfner Kiadása
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 230 mm x 310 mm
A. Balogh Pál művei
Angyal Emil művei
Babay József művei
Bajnokné Unghváry Erzsébet művei
Barabás Gyula művei
Barabás Pál művei
Baradlai Albert művei
Bardócz Árpád művei
Bíró József művei
Bódás János művei
Bókay János művei
Bónyi Adorján művei
Böhm Pál művei
Bús Fekete László művei
Charles Baudelaire művei
Cholnoky Jenő művei
Constantin Meunier művei
Császár Elemér művei
Csathó Kálmán művei
Csiga Kató művei
Csók István művei
A szerzőről
Dale Carnegie művei
Dale Breckenridge Carnegie amerikai író, előadó, az önmegvalósítás egyik szószólója. Számos nagy sikerű könyv szerzője.
Dániel Anna művei
Dánielné Lengyel Laura művei
A szerzőről
Dante Alighieri művei
Dante Alighieri, eredetileg Durante Alighieri, gyakran csak Dante (Firenze, 1265. május második fele – Ravenna, 1321. szeptember 14.)

Itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa. Főművét, az Isteni színjátékot Babits Mihály a „világirodalom legnagyobb költeményének”, Jorge Luis Borges a „valaha írt legnagyobb irodalmi műnek” nevezte. Műveiből életbölcsességek, axiómák bonthatók ki.>br>
Dante társadalmi hatása már életében is széles körű volt, köszönhető volt ez annak, hogy eltért a humanizmus nyelvétől, a latintól, s inkább a hétköznapi ember nyelvén, anyanyelvén, olaszul írta műveit, amelyek nemcsak nyelvezetileg álltak közel a hétköznapi emberekhez, de a nép gondolkodásmódját is tükrözik. Életműve rendkívüli mértékben komplex: összegzi kora tudományának, teológiájának, poétikájának, kultúrájának, hiedelmeinek és társadalmának szinte minden aspektusát.

Dante 1265. május második felében született Firenzében. Mivel szülei jómódúak voltak, így a kor szokásainak megfelelően egyaránt részesítették a gyermeküket a trivium (latin nyelvtan, logika, retorika) és quadrivium (aritmetika, geometria, asztronómia, zene) oktatásában. Főként Vergilius, Horatius, Ovidius és Statius műveit olvasta, de más költőket, írókat is szívesen tanulmányozott. Tanult Bolognában is, ahol nem a kora divatos jogi iskoláit látogatta, hanem a retorikai ismereteket nyújtó iskolákat részesítette előnyben. Itt ismerkedett meg és kötött szoros barátságot Guido Cavalcantival. Természettudományos ismereteit a Paradicsomban is emlegetett, Hippokratész-követő Taddeo di Alderatto bővítette. Ezen ismereteit használta fel Dante a Színjáték című művében, amikor némely testi jelenségeket lelki folyamatokkal párosított össze: szinte orvosi leírását adja az indulatoknak, betegségeknek, szenvedéseknek.

Dante kilencéves korában, 1274 tavaszünnepén ismerte meg a nyolcéves, bíborszínű ruhát és virágkoszorút viselő Beatricét. Hozzá fűzött szerelme azonban nem teljesült be, a lányt apja egy Simone de Bardi nevű férfihoz adta feleségül. Dante szerelmi bánatát végképp az növelte meg, hogy Beatrice huszonnégy éves korában, 1290. június 8-án meghalt. Boccaccio elmondása szerint Dante hónapokig vigasztalhatatlan volt. Dante 1291 és 1294 között harmincegy költeményt írt Beatricéhez. Ezek az édes új stílus (dolce stil nuovo) elnevezésű irodalmi irányzat legkiemelkedőbb termékei közé tartoznak. Beatrice iránt érzett szerelmének mértéke főként az Isteni színjáték című műben jut kifejezésre: a szerelmespár a Purgatórium csúcsán, Ádám és Éva egykori lakhelyén, az Édenkertben találkozik újra.

Beatrice halálát követően Dante szülei akaratának engedelmeskedvén megnősült. Felesége Manetto Donati lánya, Gemma Donati lett. A házasságot a szülők már 1277-ben elhatározták, az esküvő 1293 körül volt. Gemma több gyereket is szült, hogy pontosan hányat, azt nem tudni, csupán annyit, hogy biztosan volt két fiú, Jacopo, aki pap, és Pietro, aki vagyonos bíró lett. Utóbbi leszármazottai Seregni-Alighieri néven ma is élnek a Verona melletti Gargagnagóban.

Dante rövid ideig Firenze egyik priorja volt, a mérsékelt, de pápaellenes, Firenze önállóságáért küzdő polgári guelfpárt képviselőjeként. A guelf párt azonban hamarosan kettészakadt, a radikális irányzat segítséget kért és kapott a pápától. Firenze ezt követően a pápai állam befolyása alatt állók kezébe került. A császárpárti ghibellinek mellé álló Dantét száműzték (1302), és távollétében máglyahalálra ítélték. Száműzetéséből egyszer még visszatért szülővárosába, amikor 1310-ben III. Henrik német-római császár megpróbálta elfoglalni Észak-Itáliát, de a hadjárat kudarcba fulladt. Danténak ismét menekülnie kellett. Ettől kezdve haláláig bujdosott, száműzetésben élt, Ravennában halt meg (1321. szeptember 14.én), maláriában. Halála után már városa is megbocsátott neki, műveit megőrizték, tanították
Degas művei
Dénes Gizella művei
Doni Ervin művei
Dr. Baktay Ervin művei
Dr. Baráth Jenő művei
Dr. Csontos Ernő művei
Dr. Csörgeő Tibor művei
Dr. Hegyaljai Kiss Géza művei
Dr. Mező Ferenc művei
Dr. Pólya Jenő művei
Dr. Szerb Zsigmond művei
Dr. Vargyas Jánosné művei
Dulovits Jenő művei
E. Gy. művei
Ebeczki György művei
A szerzőről
Erdős Renée művei
Erdős Renée, 1897-ig eredeti nevén: Ehrenthal Regina író, költő. Álnevei: Réz Bálint, Myriam, René du Bois.
Eszterhás István művei
Eugéne Carriére művei
Falu Tamás művei
Faludy György művei
Fekete Kálmán művei
Fendrik Ferenc művei
Ferenczy Noémi művei
Fodor Béla művei
Fodor Gyula művei
Fra Bartolommeo művei
Gaál Béla művei
Gajáry István művei
Gáspár Miklós művei
Giovanni di Paolo művei
Giovanni Segantini művei
Glass Imre művei
Gosztonyi Ádám művei
Gróf Bethlen Margit művei
Guido Reni művei
Gulácsy Irén művei
Guttray Béláné művei
Gyárfás Miklós művei
Győri Juhász Jenő művei
Győry Aranka művei
Gyula diák művei
Gyurányi László művei
H. Gébért Ilona művei
Hámos György művei
Hans Memling művei
Haraszthy Lajos művei
Harold Monro művei
Hárs László művei
Harsányi Zsolt művei
Havas István művei
Hegedűs Ádám művei
Heredia művei
Hollós Lajos művei
Hubay Miklós művei
Hunyady Sándor művei
Huszár Károly (Pufi) művei
Ifj. Gyökössy Endre művei
Ifj. Szász Károly művei
Ijjas Antal művei
János Alfréd művei
Jens Locher művei
Jules Romains művei
Juljan Tuwim művei
K. Tóth Lenke művei
Kádár Lajos művei
Kájel Endre művei
Kállai Ernő művei
Kallós Ede művei
Kálmán László művei
A szerzőről
Karinthy Frigyes művei
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)

Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Kassay Solt művei
Kelemen Viktor művei
A szerzőről
Kemény István művei
1961-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakon diplomázott 1990-ben.

Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.

Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó). Ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta. 1984 és 2002 között tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd, eddigi egyetlen regénye a Kedves Ismeretlen (2009). Összegyűjtött versei Állástalan táncosnő címmel jelentek meg 2011-ben. Lúdbőr című 2017-es esszékötete az elmúlt évek egyik legfontosabb kulturális-honismereti teljesítménye; vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. 2018-ban napvilágot látott Nílus című verses könyve hasonlóan A királynálhoz ékes bizonyítéka annak, hogyan mélyül el és keres egyszerre új megszólalási formákat Kemény István lírája.

Fotó © Szilágyi Lenke

Díjai
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004) Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály Alkotói Emlékdíj (2016)
Képes Géza művei
Keszi Imre művei
Királyhegyi Pál művei
Kodolányi János művei
Kollár Béla művei
Komáromi János művei
Komlós György művei
Korschelt Miklós művei
A szerzőről
Kosztolányi Dezső művei
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.

Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).

Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.

1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.

1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.

1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kovács Zsuzsa művei
Kovácsy Margit művei
Körmendi Ferenc művei
Körösi Nagy Lajos művei
Kőváry Margit művei
Ladányi László művei
Lajtha László művei
Lakos Eta művei
Lázár Béla művei
Légrády László művei
Louise Labé művei
Lőrinczy György művei
Lyka Károly művei
M. Hegyi Ilona művei
Madarassy Erzsébet művei
Majthényi György művei
A szerzőről
Márai Sándor művei
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.

Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.

Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.

Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.

A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.

1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.

Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.

1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.

1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.

1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Marconnay Tibor művei
Máriássyné Szemere Katinka művei
Max Liebermann művei
Medgyessy Ferenc művei
Mohácsi Lászlóné művei
Mühlbeck Károly művei
Nagy István művei
Nagy Lajos művei
Nagyiványi Zoltán művei
Nechanszky Lajos művei
Németh Kató művei
Nyilas-Kolb Jenő művei
Nyiri Tibor művei
O'Neill művei
Orbók Attila művei
Ormos Gerő művei
Ottlik Pálma művei
Ozorai Kántor Anna művei
Ölbey Irén művei
Pajzs Elemér művei
Pap Károly művei
Pásztor János művei
Patkó Károly művei
Paul Verlaine művei
Pékár Gyula művei
Pellérdy Nelly művei
Pierre de Ronsard művei
Pinturicchio művei
A szerzőről
Puccini művei
Giacomo Puccini (Lucca, 1858. december 22. – Brüsszel, 1924. november 29.)

A XX. század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője volt. Műveiben főként az emberi érzésekre összpontosított: kis örömök, mindennapi kis események, nagy szenvedélyek és érzelmek jelennek meg, többnyire egzotikus környezetbe ágyazva. Hősei hétköznapi emberek. A Bohémélet tüdőbajos Mimije, az elhagyott Pillangókisasszony, az öngyilkos Tosca mind a szerelem áldozatai, akik végül az életükkel fizetnek.Puccini operái többnyire tragikus befejezésű darabok. A Nyugat lánya, a Gianni Schicchi című vígopera cselekménye azonban boldog véget ér; tragikus fordulata után az utolsó mű, a Turandot is.

Giacomo Puccini zenész családban nevelkedett, szinte különös lett volna, ha mással foglalkozott volna, mint zenével, zeneszerzéssel. Ugyanakkor, amikor a félárva Giacomo zenét kezdett tanulni nagybátyjánál, Fortunato Maginál, az elégedetlen volt a fiú hallásával. A luccai Instituto Paciniben, viszont apja egykori tanára, Carlo Angeloni más módszerekkel már eredményesen tanította. Puccini egy kasznóban zongorázott, és templomi orgonálást is vállalt tizenévesen, hogy pénzt keressen. Tizennyolc évesen, Verdi Aidájának megtekintése volt kulcsélménye, amely nyomán eldöntötte, hogy operákat fog írni.

Huszonkét évesen Milánóban folytatta tanulmányait Antonio Bazzininál, majd Amilcare Ponchiellinél. Ekkoriban a közönség kezdett elfordulni az olasz operáktól, s Richard Wagner lett egyre népszerűbb. A verizmus igénye is erősödött a romantikával szemben. Huszonöt évesen mégis egy romantikus librettó alapján írta első operáját, Ferdinando Fontana szövegkönyvére, a Lidérceket. Ponchielli közbenjárására a Ricordi cég felkarolta a művet, mert fantáziát látott benne a belcanto felélésztésére. Az opera bemutatása sikeres volt, Verdi pedig azt a tanácsot adta a fiatal Puccininek, hogy kevesebb szimfonikus elemet használjon – a továbbiakban ezt megfogadva arányosabb lett Puccini operáiban az énekes és instrumentális részek aránya. Fontana librettójára írta második operáját is, az Edgart is, de a szöveg olyan ellentmondásos volt, a romantikus jegyek halmozásával fűszerezve, hogy Puccini eldöntötte, eztán mindig maga választ librettót.

1885-ben összekötötte életét Elvira Bonturival, aki válás nélkül hagyta el férjét a zeneszerző miatt. Csak 17 év múlva tudtak összeházasodni a férj halála után, mikorra Elvira gyermekei és közös fiuk felnőttek. A közvélemény nem nézte jó szemmel a vadházasságot, s alaposan megtépázták a kapcsolatot az állandó áskálódással.

1924 nyarán makacs rekedtsége és egyre erősödő torokfájása miatt több gyógyszeres kezelésen is átesett, majd november elején Brüsszelbe küldték kezelésre. Itt daganattal diagnosztizálták és rádiummal kezelték. November 29-én hajnalban Puccini már teljesen elvesztette a hangját, és mivel szívelégtelenség is fellépett, ágyban kellett feküdnie; felesége és fia mindeközben végig az ágya mellett volt. Még aznap, fél tizenkettőkor elhunyt.
Raabe Béla művei
Recht Márta művei
Rembrandt művei
Révay Géza művei
Rippl-Rónai József művei
Rónai Pál művei
Rónay György művei
Rónay Mária művei
Rubens művei
Rubinyi Mózes művei
Rumi Erzsébet művei
Ruzitska Mária művei
S. Bokor Malvin művei
Saád Béla művei
Ságody Otmár művei
Salvator Rosa művei
Sándor Júlia művei
Sárosi György művei
Sásdi Sándor művei
Siklósi János művei
Simonfay Margit művei
Sinclair Lewis művei
Szabolcsi Bence művei
Szálkái Miklós művei
Szász Gerő művei
Szász Károly művei
Szász Miklós művei
Szathmáry István művei
Szecsődi Gyula művei
Székely Júlia művei
Székely Tibor művei
Szép Ernő művei
A szerzőről
Szerb Antal művei
Író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Budapesten született 1901-ben. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a bölcsészkaron szerzett magyar-német-angol szakos tanári diplomát.

1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)

Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)
Szigethy Ferenc művei
Szili Leontin művei
Szöllősy Kálmán művei
Tanka János művei
Temesváry Kriszta művei
Temple Thurston művei
Terescsényi György művei
Térey Sándor művei
Ternay István művei
Tiziano művei
A szerzőről
Török Sándor művei
Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25. – Budapest, 1985. április 30.) író, műfordító, újságíró, antropozófus.

Apai nagyapja útbiztos volt a Szilágyságban, anyai nagyapja pedig jegyző Küküllőben. Apja, Török Lajos, jegyző volt.
A gyermek Sándor Szerdahelyen nőtt fel, Brassóban lett kisiskolás.

Tanulmányait Brassóban, Fogarason végezte, majd a középiskolát 14 éves korában abbahagyva különböző fizikai munkákból tartotta fenn magát. Volt kazánfűtő és kocsis a Czell sörgyárban, mezei munkás, facsúsztató a havasokban. Ipari tanuló volt Brassóban, majd napszámos lett a feleki üveggyárban. Pályafenntartó és kovács volt Vöröstoronyban, postai alkalmazott Nagytalmácsban. Kolozsvárott, a Renner bőrgyárban gépszíjgyártó vizsgát tett, rövid ideig kórista és színész volt a Magyar Színháznál.

Először pertörténeteket írt, majd folytatásos rémregényeket adott le néplapoknak.
Első regénye Az idegen város volt, amelyből később színdarabot is írt.
1933-ban Baumgarten-díjban részesítették, 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett.

A magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertiták képviselője volt, az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Török Sándor a háború utolsó hónapjait Nagy Emilék kissvábhegyi házának rejtekén vészelte át, amit részletesen leírt Egy kis kertet szerettem volna c. emlékirataiban és a Titokzatos utazások című regényében.

1945-től 1948-ig a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg. A műsort 7 adás után betiltották. 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője. 1959-1966 között a Család és Iskola c. lap felelős, majd főszerkesztője.

A komédiás c. darabjából – amelyet csak hétszer játszottak – később Richard Nash írt Az esőcsináló címen világhírűvé vált színdarabot.

A Csilicsala csodái folytatásos rádiójáték széles körű, országos népszerűséget biztosított számára. A műsort 1953 nyarán kezdték sugározni, havonta egy alkalommal vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között volt hallható. A varázslót Ráday Imre alakította.

Lakásán antropozófiai összejöveteleket tartott, amelyeken a fiatal Montágh Imre is részt vett. Török Sándor műveit francia, olasz, portugál nyelvekre is lefordították.
Ultimo művei
Vadas Ernő művei
Vajda László művei
Vajda Pál művei
Vályi Nagy Géza művei
Van Dyck művei
Varga László művei
Vastagh György művei
Vaszary Gábor művei
Vészi Endre művei
Vitéz Somogyváry Gyula művei
Vojnovich Géza művei
W. Somerset Maugham művei
Walleshausen Éva művei
A szerzőről
William Shakespeare művei
William Shakespeare angol drámaíró, költő, színész. Az angol nyelvű drámaírás és az európai irodalom egyik legnagyobb alakja, világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik.
Z. Csukás Irén művei
Zagyva Mária művei
Zelk Zoltán művei
Zilahy Lajos művei
Zsigray Julianna művei
Zsoldos Benő művei
Zsukovszkij művei
Bolti készlet  
Vélemény:
ÜZLETI PARTNEREINK
Líra Nagykereskedés
Kiadó Kereskedelmi rendszer
LÍRA CSOPORT KIADÓI
Athenaeum Kiadó
Corvina Kiadó
General Press Könyvkiadó
Magvető Kiadó
Manó Könyvek Kiadó
Menő Könyvek Kiadó
Partvonal Kiadó
Rózsavölgyi és Társa Kiadó
Szépmíves Könyvek Kiadó
LÍRA KÖNYV
Magunkról
Karrier
Líra bolthálózat
Líra Könyvklub
Törzsvásárlói rendszer
Líra nagykereskedelem
Hirdetési lehetőségek
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet   
Belépek a fiókomba!
Elfelejtett jelszó
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............
x