kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Ábrányi Emil - Uj Idők 1943. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Uj Idők 1943. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Ábrányi Emil, Adolf von Menzel, Agyagfalvi Hegyi István, Ambrózy Ágoston, Auguste Renoir, B. A., B. M., Babay József, Baktay Ervin, Balogh Béla, Bán Aladár, Bán József, Barabás Gyula, Baróti Géza, Bayer Kornél, Bella Andor, Benedek Marcell, Berda József, Bihari Miklós, Bódás János, Bókay János, Bónyi Adorján, Borsi Darázs József, Borsos Miklós, Böcklin, Böhm Pál, Bródy László, C. T. L., Ceglédi Tóth László, Claude Lorrain, Clementis Ervin, Csathó Kálmán, Cseh Sándor, Csermely István, Csók István, Csorba Géza, Daphne du Maurier, Darkó István, Daumier, Dénes György, Derkovits Gyula, Detlev von Liliencron, Dienes Andor, Dömötör István, Dr. F. I., Dr. Viski Károly, Dragorits Eugénia, Dudás Kálmán, Dulovits Jenő, Edgar Degas, Édouard Manet, Eichendorff, Erich Kästner, F. T., Falu Tamás, Farkas Katalin, Farkas Zoltán, Farnadi Ilonka, Fekete István, Felhő András, Feliczián Vilmos, Fenyő László, Flórián Tibor, Fodor József, Fonyódi Miklós, Fóthy János, Fra Angelico, Fragonard, Francis Jammes, Francois Boucher, G. B. Tiepolo, G. Papp Emilia, Gaál Ferenc, Gábor László, Gáspár Jenő, Gedényi Mihály, Géricault, Goethe, Gönczy Gábor, Gruber Ferenc, Guido Reni, Gulácsy Irén, Gutierre de Cetina, Gyárfás Miklós, Gyökössy Endre, Győry János, H. Fekete Péter, H. G. I., H. Gébert Ilona, H. M., Hajós Elemér, Halász Ferenc, Hans von Marées, Harsányi Gréte, Harsányi Zsolt, Hatvani Judit, Havasi István, Hayden Lajosné, Hegyaljai Kiss Géza, Hegyi Ilona, Henri de Toulouse-Lautrec, Hermann von Gilm, Hésiodos, Historicus, Holló Ernő, Honoré Daumier, Horatius, Horváth Béla, Horváth Géza, Horváth Henrik, Horváth Imre, Ifj. Hegedűs Sándor, Isdai Péter, Jánosházy György, Járai Rudolf, Járay Rudolf, Jean Baptiste Camille Corot, John Masefield, Jónás Pál, K. E., K. J., Kabók Győző, Kallós Ede, Kaposvári Szabó István, Kapuvári Zelma, Karádi Emil, Karafiáth Jenő, Kárpáti Aurél, Kassák Lajos, Kassay Solt, Keblovszky Lajos, Kecső Erzsébet, Kendi Finály András, Képes Géza, Királyhegyi Pál, Kisfaludy Károly, Kittenberger Kálmán, Komjáthy Aladár, Kornis Gyula, Koroda Miklós, Korompay Viola, Kosáryné Réz Lola, Koskenniemi, Kovács Mária, Kozák Lajos, Kőváry Margit, Kőváry Zsigmond, Kövy János, Krúdy Gyula, Kunszentmártoni Molnár István, Kunszery Gyula, L. P., Lánczy Péter, Lányi Viktor, Lázár János, Leszkay Iréne Éva, Lövik Károly, Lukinich Imre, Lyka Károly, M. Hrabovszky Júlia, M. R. M., M. Recht Mártha, Magyar Tibor, Majthényi György, Makkai Sándor, Makra Sándor, Márai Sándor, Marék Antal, Mátyás Ferenc, Max Mell, Mezőffy Adrienne, Molnár Ákos, Morlin Adorján, N. S. I., Nadányi Zoltán, Nagy Lajos, Nedeczky György, Neidhart von Reuenthal, Neller Mátyás, nemes Suhay Imre, Németh László, Nicolas Poussin, Nietzsche, Nyéki Méhes Mózes, O. P., Orbók Attila, Ormos Gerő, Ölbey Irén, Pajzs Elemér, Pál Endre, Pál Miklós, Paolo Veronese, Paul Cézanne, Péchy-Horváth Rezső, Petri Mór, Philippe Desportes, Pieter Brueghel, R. M., Raics István, Rédei György, Remenyik Zsigmond, Renoir, Rippl-Rónai József, Ritoók Emma, Rumi Erzsébet, S. D., Salamon László, Salgó Jolán, Sándorfy Kamill, Sárospataki Mihály, Sárváry Dezső, Sásdi Sándor, Sebesi Ernő, Sebestyén Károly, Shakespeare, Siklóssy László, Simonfay Margit, Somlyó György, Spronz Károly, Sterio Károly, Stróbl Alajos, Suhay Imre, Sz. S. B., Szabó Lőrinc, Szabolcsi Bence, Számadó Ernő, Szánthó Dénes, Szántó István, Szász Károly, Szászy Istvánné, Szegedi István, Szegő Kató, Szendrő István, Szentiványi Béla, Szerb Antal, Szigethy Ferenc, Szombathy Viktor, Szőke Sándor, Szöllősy Kálmán, T. K., T. L., T. W. I., Tábor István, Tápai Antal, Tarcsay Istvánné, Teleki, Terescsényi György, Tihanyi Lajos, Tjucsev, Tornyai János, Tóth Jolán, Tóth József, Tőke László, Tömörkény István, Török Sophie, Trencsényi-Waldapfel Imre, Vadas Ernő, Varga Lajos, Várkonyi Nagy Béla, Vas István, vitéz Berkó István, vitéz Bodor Aladár, vitéz Szarka Géza, Vöröss István, Walleshausen Éva, Zagyva Mária, Zirczy Ilona, Zólyáné Rácz Etus, Zsámboki Lajos, Zsigray Julianna, Zsiray Károly

 
Részlet: Újesztendőre Ha az óesztendő befejezése s az újnak kezdete nem lenne egyéb, csak önkényesen megállapított naptári időpont, eszköze az észrevétlenül múló idő mérésének: nem érdemelné meg, hogy szót vesztegessünk rá. Azért érdemes beszélni róla, mert az ember erkölcsi tartamot adott neki. Egy esztendő elmúlása, az emberi élet mertékével mérve, elég idő ahhoz, hogy megállítson és lekiismeretvizsgálatra kényszerítsen bennünket. Nyugalmas korszakokban ez a lelkiismeretvizsgálat...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
9080 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet: Újesztendőre Ha az óesztendő befejezése s az újnak kezdete nem lenne egyéb, csak önkényesen megállapított naptári időpont, eszköze az észrevétlenül múló idő mérésének: nem érdemelné meg, hogy szót vesztegessünk rá. Azért érdemes beszélni róla, mert az ember erkölcsi tartamot adott neki. Egy esztendő elmúlása, az emberi élet mertékével mérve, elég idő ahhoz, hogy megállítson és lekiismeretvizsgálatra kényszerítsen bennünket. Nyugalmas korszakokban ez a lelkiismeretvizsgálat rendszerint csak egyéni életünkre vonatkozik: megtettük-e kötelességünket önmagunkkal, családunkkal, hivatasunkkal szemben?...

Termékadatok

Cím: Uj Idők 1943. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
Szerző: Ábrányi Emil , Adolf von Menzel , Agyagfalvi Hegyi István , Ambrózy Ágoston , Auguste Renoir , B. A. , B. M. , Babay József , Baktay Ervin , Balogh Béla , Bán Aladár , Bán József , Barabás Gyula , Baróti Géza , Bayer Kornél , Bella Andor , Benedek Marcell , Berda József , Bihari Miklós , Bódás János , Bókay János , Bónyi Adorján , Borsi Darázs József , Borsos Miklós , Böcklin , Böhm Pál , Bródy László , C. T. L. , Ceglédi Tóth László , Claude Lorrain , Clementis Ervin , Csathó Kálmán , Cseh Sándor , Csermely István , Csók István , Csorba Géza , Daphne du Maurier , Darkó István , Daumier , Dénes György , Derkovits Gyula , Detlev von Liliencron , Dienes Andor , Dömötör István , Dr. F. I. , Dr. Viski Károly , Dragorits Eugénia , Dudás Kálmán , Dulovits Jenő , Edgar Degas , Édouard Manet , Eichendorff , Erich Kästner , F. T. , Falu Tamás , Farkas Katalin , Farkas Zoltán , Farnadi Ilonka , Fekete István , Felhő András , Feliczián Vilmos , Fenyő László , Flórián Tibor , Fodor József , Fonyódi Miklós , Fóthy János , Fra Angelico , Fragonard , Francis Jammes , Francois Boucher , G. B. Tiepolo , G. Papp Emilia , Gaál Ferenc , Gábor László , Gáspár Jenő , Gedényi Mihály , Géricault , Goethe , Gönczy Gábor , Gruber Ferenc , Guido Reni , Gulácsy Irén , Gutierre de Cetina , Gyárfás Miklós , Gyökössy Endre , Győry János , H. Fekete Péter , H. G. I. , H. Gébert Ilona , H. M. , Hajós Elemér , Halász Ferenc , Hans von Marées , Harsányi Gréte , Harsányi Zsolt , Hatvani Judit , Havasi István , Hayden Lajosné , Hegyaljai Kiss Géza , Hegyi Ilona , Henri de Toulouse-Lautrec , Hermann von Gilm , Hésiodos , Historicus , Holló Ernő , Honoré Daumier , Horatius , Horváth Béla , Horváth Géza , Horváth Henrik , Horváth Imre , Ifj. Hegedűs Sándor , Isdai Péter , Jánosházy György , Járai Rudolf , Járay Rudolf , Jean Baptiste Camille Corot , John Masefield , Jónás Pál , K. E. , K. J. , Kabók Győző , Kallós Ede , Kaposvári Szabó István , Kapuvári Zelma , Karádi Emil , Karafiáth Jenő , Kárpáti Aurél , Kassák Lajos , Kassay Solt , Keblovszky Lajos , Kecső Erzsébet , Kendi Finály András , Képes Géza , Királyhegyi Pál , Kisfaludy Károly , Kittenberger Kálmán , Komjáthy Aladár , Kornis Gyula , Koroda Miklós , Korompay Viola , Kosáryné Réz Lola , Koskenniemi , Kovács Mária , Kozák Lajos , Kőváry Margit , Kőváry Zsigmond , Kövy János , Krúdy Gyula , Kunszentmártoni Molnár István , Kunszery Gyula , L. P. , Lánczy Péter , Lányi Viktor , Lázár János , Leszkay Iréne Éva , Lövik Károly , Lukinich Imre , Lyka Károly , M. Hrabovszky Júlia , M. R. M. , M. Recht Mártha , Magyar Tibor , Majthényi György , Makkai Sándor , Makra Sándor , Márai Sándor , Marék Antal , Mátyás Ferenc , Max Mell , Mezőffy Adrienne , Molnár Ákos , Morlin Adorján , N. S. I. , Nadányi Zoltán , Nagy Lajos , Nedeczky György , Neidhart von Reuenthal , Neller Mátyás , nemes Suhay Imre , Németh László , Nicolas Poussin , Nietzsche , Nyéki Méhes Mózes , O. P. , Orbók Attila , Ormos Gerő , Ölbey Irén , Pajzs Elemér , Pál Endre , Pál Miklós , Paolo Veronese , Paul Cézanne , Péchy-Horváth Rezső , Petri Mór , Philippe Desportes , Pieter Brueghel , R. M. , Raics István , Rédei György , Remenyik Zsigmond , Renoir , Rippl-Rónai József , Ritoók Emma , Rumi Erzsébet , S. D. , Salamon László , Salgó Jolán , Sándorfy Kamill , Sárospataki Mihály , Sárváry Dezső , Sásdi Sándor , Sebesi Ernő , Sebestyén Károly , Shakespeare , Siklóssy László , Simonfay Margit , Somlyó György , Spronz Károly , Sterio Károly , Stróbl Alajos , Suhay Imre , Sz. S. B. , Szabó Lőrinc , Szabolcsi Bence , Számadó Ernő , Szánthó Dénes , Szántó István , Szász Károly , Szászy Istvánné , Szegedi István , Szegő Kató , Szendrő István , Szentiványi Béla , Szerb Antal , Szigethy Ferenc , Szombathy Viktor , Szőke Sándor , Szöllősy Kálmán , T. K. , T. L. , T. W. I. , Tábor István , Tápai Antal , Tarcsay Istvánné , Teleki , Terescsényi György , Tihanyi Lajos , Tjucsev , Tornyai János , Tóth Jolán , Tóth József , Tőke László , Tömörkény István , Török Sophie , Trencsényi-Waldapfel Imre , Vadas Ernő , Varga Lajos , Várkonyi Nagy Béla , Vas István , vitéz Berkó István , vitéz Bodor Aladár , vitéz Szarka Géza , Vöröss István , Walleshausen Éva , Zagyva Mária , Zirczy Ilona , Zólyáné Rácz Etus , Zsámboki Lajos , Zsigray Julianna Zsiray Károly
Kiadó: Uj Idők Irodalmi Intézet RT. (Singer és Wolfner)
Kötés: Aranyozott kiadói félvászon
Méret: 220 mm x 300 mm
Adolf von Menzel művei
Agyagfalvi Hegyi István művei
Ambrózy Ágoston művei
Auguste Renoir művei
B. A. művei
B. M. művei
Babay József művei
Baktay Ervin művei
Balogh Béla művei
Bán Aladár művei
Bán József művei
Barabás Gyula művei
Baróti Géza művei
Bayer Kornél művei
Bella Andor művei
Benedek Marcell művei
Berda József művei
Bihari Miklós művei
Bódás János művei
Bókay János művei
Bónyi Adorján művei
Borsi Darázs József művei
Borsos Miklós művei
Böcklin művei
Böhm Pál művei
Bródy László művei
C. T. L. művei
Ceglédi Tóth László művei
Claude Lorrain művei
Clementis Ervin művei
Csathó Kálmán művei
Cseh Sándor művei
Csermely István művei
Csók István művei
Csorba Géza művei
Darkó István művei
Daumier művei
Dénes György művei
Derkovits Gyula művei
Detlev von Liliencron művei
Dienes Andor művei
Dömötör István művei
Dr. F. I. művei
Dr. Viski Károly művei
Dragorits Eugénia művei
Dudás Kálmán művei
Dulovits Jenő művei
Edgar Degas művei
Édouard Manet művei
Eichendorff művei
A szerzőről
Erich Kästner művei
Erich Kästner (Drezda, 1899. február 23. – München, 1974. július 29.) német költő, író, forgatókönyvíró.

Az 1920-as években kibontakozó polgári humanizmus költője és írója, annak az új stílusiránynak a követője, amely felváltva az expresszionizmus világmegváltó extravaganciáját, az új tárgyilagosság (=Neue Sachlichkeit) képviselője. Hol rezignáltan, hol harcosan, de alapvetően mindig optimista moralistaként küzd az emberiség megjavításáért. Kissé talán méltatlanul is, de a világ elsősorban értékes, humoros gyermek- és ifjúsági regényeit ismeri, jelenleg a magyar irodalmi közvélekedésben is mint ifjúsági író szerepel.

Apja bőrkereskedő, anyja cselédlány, később fodrász volt. Drezdában született és tanult. Iskolaéveiből sok részlet visszaköszön A repülő osztály című könyvében. 1917-ben behívták katonának, és a nehéztüzérségnél szolgált. A kiképzés brutalitása maradandó hatást gyakorolt rá és antimilitaristává vált; szívgyengeségét is a katonaságnál elszenvedett durva bánásmódnak tulajdonította. Az első világháború végeztével kitüntetéssel érettségizett, és elnyerte Drezda város arany ösztöndíját.1919 őszétől Kästner Lipcsében tanult történelmet, filozófiát, germanisztikát és színháztudományokat. Tanulmányait újságírói és színikritikusi bevételeiből finanszírozta. A baloldali Neue Lepziger Zeitung szerkesztője volt. 1927-ben egy erotikus verse miatt elbocsátották a szerkesztőségből. Még ugyanebben az évben Berlinbe költözött, ahol Berthold Bürger álnéven kulturális cikkeket írt a Neue Leipziger Zeitungnak.Kästner berlini korszaka (1927-től a Weimari köztársaság 1933-ban bekövetkezett végéig) volt a legtermékenyebb. Rövid idő alatt Berlin egyik legfontosabb szellemi alakjává vált. Versei, glosszái, riportjai és recenziói különböző berlini sajtóorgánumokban jelentek meg. Külső munkatársként rendszeresen írt a Berliner Tageblatt és a Vossische Zeitung napilapnak, illetve a Die Weltbühne folyóiratnak. Az 1998-ban megjelent összes műveinek utószava szerint dokumentálhatóan 350 cikke jelent meg 1923 és 1933 között; a tényleges szám ennél nagyobb is lehet. Pontos adatot már csak azért sem lehet tudni, mivel Kästner lakása 1944 februárjában teljesen leégett.

Első verseskötete 1928-ban jelent meg, ezt 1933-ig további három követte.

1928 őszén jelent meg az Emil és a detektívek, Kästner első és máig egyik legismertebb gyermekkönyve.

A rendszert kritizáló kollégáival ellentétben Kästner nem emigrált a náci hatalomátvétel után. Kästnert többször elvitte a Gestapo, és kizárták az írószövetségből. Az 1933-as könyvégetés során (ezen ő maga is jelen volt) az ő művei is „a német szellemmel ellentétesnek” minősítve máglyára kerültek. A második világháború után Münchenbe költözött, ahol 1948-ig a Neue Zeitung rovatvezetője volt, és kiadta a Pinguin gyermek- és ifjúsági újságot. Ebben az időben fordult az irodalmi kabaré felé.

Anyja mellett két meghatározó nő volt az életében: Luiselotte Enderle, az UFA német filmgyár dramaturgja, aki 1935-től haláláig volt társa, valamint Friedl Siebert, aki 1949-től volt az író titkos szerelme, és akitől 1957 decemberében született Kästner egyetlen gyermeke, Thomas.

1974-ben, amikor megtudta, hogy nyelőcsőrákja van, elutasította a kórházi kezelést. Néhány hónappal később, 1974. július 29-én halt meg.
F. T. művei
Falu Tamás művei
Farnadi Ilonka művei
Felhő András művei
Feliczián Vilmos művei
Fenyő László művei
Flórián Tibor művei
Fodor József művei
Fonyódi Miklós művei
Fóthy János művei
Fra Angelico művei
Fragonard művei
Francois Boucher művei
G. B. Tiepolo művei
G. Papp Emilia művei
Gaál Ferenc művei
Gábor László művei
Gáspár Jenő művei
Gedényi Mihály művei
Géricault művei
Goethe művei
Gönczy Gábor művei
Gruber Ferenc művei
Guido Reni művei
Gutierre de Cetina művei
Gyárfás Miklós művei
Gyökössy Endre művei
Győry János művei
H. Fekete Péter művei
H. G. I. művei
H. Gébert Ilona művei
H. M. művei
Hajós Elemér művei
Halász Ferenc művei
Hans von Marées művei
Harsányi Gréte művei
Hatvani Judit művei
Havasi István művei
Hayden Lajosné művei
Hegyaljai Kiss Géza művei
Hegyi Ilona művei
Henri de Toulouse-Lautrec művei
Hermann von Gilm művei
Hésiodos művei
Historicus művei
Holló Ernő művei
Honoré Daumier művei
Horatius művei
Horváth Géza művei
Horváth Henrik művei
Horváth Imre művei
Ifj. Hegedűs Sándor művei
Isdai Péter művei
Jánosházy György művei
Járai Rudolf művei
Járay Rudolf művei
Jean Baptiste Camille Corot művei
John Masefield művei
Jónás Pál művei
K. E. művei
K. J. művei
Kabók Győző művei
Kaposvári Szabó István művei
Kapuvári Zelma művei
Karádi Emil művei
Karafiáth Jenő művei
Kárpáti Aurél művei
Kassák Lajos művei
Kassay Solt művei
Keblovszky Lajos művei
Kecső Erzsébet művei
Kendi Finály András művei
Képes Géza művei
Királyhegyi Pál művei
Kisfaludy Károly művei
Kittenberger Kálmán művei
Komjáthy Aladár művei
Kornis Gyula művei
Koroda Miklós művei
Korompay Viola művei
Koskenniemi művei
Kovács Mária művei
Kozák Lajos művei
Kőváry Margit művei
Kőváry Zsigmond művei
Kövy János művei
A szerzőről
Krúdy Gyula művei
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.

A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.

1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.

1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.

1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.

1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.

Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Kunszentmártoni Molnár István művei
Kunszery Gyula művei
L. P. művei
Lánczy Péter művei
Lányi Viktor művei
Lázár János művei
Leszkay Iréne Éva művei
Lövik Károly művei
Lukinich Imre művei
Lyka Károly művei
M. Hrabovszky Júlia művei
M. R. M. művei
M. Recht Mártha művei
Magyar Tibor művei
Majthényi György művei
Makkai Sándor művei
Makra Sándor művei
A szerzőről
Márai Sándor művei
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.

Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.

Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.

Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.

A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.

1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.

Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.

1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.

1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.

1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Marék Antal művei
Mátyás Ferenc művei
Max Mell művei
Mezőffy Adrienne művei
Molnár Ákos művei
Morlin Adorján művei
N. S. I. művei
Nadányi Zoltán művei
Nedeczky György művei
Neidhart von Reuenthal művei
Neller Mátyás művei
nemes Suhay Imre művei
Nicolas Poussin művei
Nietzsche művei
Nyéki Méhes Mózes művei
O. P. művei
Orbók Attila művei
Ormos Gerő művei
Ölbey Irén művei
Pajzs Elemér művei
Pál Endre művei
Pál Miklós művei
Paolo Veronese művei
Paul Cézanne művei
Péchy-Horváth Rezső művei
Petri Mór művei
Philippe Desportes művei
Pieter Brueghel művei
R. M. művei
Raics István művei
Rédei György művei
Remenyik Zsigmond művei
Renoir művei
Rippl-Rónai József művei
Rumi Erzsébet művei
S. D. művei
Salamon László művei
Salgó Jolán művei
Sándorfy Kamill művei
Sárospataki Mihály művei
Sárváry Dezső művei
Sásdi Sándor művei
Sebesi Ernő művei
Sebestyén Károly művei
A szerzőről
Shakespeare művei
William Shakespeare (1564. április 26. (keresztelő) – 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.

Az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja. Shakespeare világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik („Bard of Avon”, vagy egyszerűen „The Bard” vagy „az avoni hattyú”). Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak.

A Shakespeare életét igazoló adatok meglehetősen hiányosak, emiatt később a személyisége, de főleg a műveinek szerzői hitele is megkérdőjeleződött, ezektől a véleményektől függetlenül azonban a művelődéstörténet valós önálló személynek és szerzőnek tekinti.

Nem ismert világra jövetelének pontos dátuma, mivel a gyermekeket csak pár nappal születésük után keresztelték meg. Shakespeare-t 1564. április 26-án keresztelték (a Juliánus-naptár szerint), és többen is úgy gondolják, hogy három nappal azelőtt született. Édesapja John Shakespeare, egy gazdag kereskedő, édesanyja pedig Mary Arden, egy birtokos lánya. Két bátyja meghalt, ezáltal ő volt szüleinek legidősebb fia, aki megélte a felnőttkort.

Stratford-upon-Avon-ban, születési helyén járt iskolába. Abban a korban előtérbe helyezték a latin nyelv és az irodalom tanítását. Időközben az iskola minden adata elveszett, ennek következtében nem tudhatjuk, hogy Shakespeare mikor járt iskolába és milyen eredményekkel végzett.

18 éves korában, 1582. november 28-án nőül vette a három hónapos várandós Anne Hathaway-t. A nő nyolc évvel volt idősebb nála. Az ez után fellelhető legkorábbi adat lányának keresztelője 1583. május 26-án. Első lánya Susanna, majd két évvel később, februárjában adott életet Anne egy ikerpárnak: Hamnetnek és Judithnak, azonban Hamnet elhunyt 11 esztendősen.

A gyerekek születésétől 1592-ig nem volt jelentősebb fordulat Shakespeare életében. Az irodalomszakértők egyhangúan meg vannak róla győződve, hogy ez az időszak elveszett a költő életében. Minden életrajzírója különböző mesével próbálja magyarázni a kiesett időszakot: állítólag szülőfalujából Londonba menekült az ellene indított per elől, egy másik teória szerint pedig lovak ellátásával kezdte karrierjét a színház világában. Ebben az időben kezdett bele a színházi, írói életbe. Ezután részben tulajdonjogot kapott a „Lordkancellár Társulata” nevű színi társulatban. Ezt a társulatot később „Királyi Társulat”-nak nevezték, mivel I. Erzsébetet I. Jakab követte a trónon, aki nagy pénzösszegeket fordított a színészi világra.

Shakespeare életének többi részletéről nem maradtak fenn még csak nyomok sem, tehát magánéletét homály fedi.

Shakespeare hitelességét sok ember támadja, mivel több másik szerző felé mutatnak a művei. Szerzői hitelességét sokan vitatják, különösen Oxford városában.

A költő utolsó heteiben fiatalabbik lányának, Judithnak a kérője belekeveredett egy igen csúfos ügybe, melynek kapcsán megvádolták egy asszony becsületének befeketítésével és halálával. Quiney, a kérő becsületét elveszítette, ezáltal Shakespeare gondoskodott róla, hogy kizárólag lánya kaphassa meg örökségét még a házasságkötés után is. Feleségét alig említi végrendeletében, de minden bizonnyal megkapta a neki járó részt az örökségből.

A híres költőnek nincs élő leszármazottja, mivel Judith lánya három gyereket szült, de egyik sem házasodott meg, Susanna egyetlen gyermeke kétszeri házasságból sem szült gyermeket.
Simonfay Margit művei
Somlyó György művei
Spronz Károly művei
Sterio Károly művei
Stróbl Alajos művei
Suhay Imre művei
Sz. S. B. művei
Szabó Lőrinc művei
Számadó Ernő művei
Szánthó Dénes művei
Szász Károly művei
Szászy Istvánné művei
Szegedi István művei
Szegő Kató művei
Szendrő István művei
Szentiványi Béla művei
A szerzőről
Szerb Antal művei
Író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Budapesten született 1901-ben. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a bölcsészkaron szerzett magyar-német-angol szakos tanári diplomát.

1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)

Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)
Szigethy Ferenc művei
Szombathy Viktor művei
Szőke Sándor művei
Szöllősy Kálmán művei
T. K. művei
T. L. művei
T. W. I. művei
Tábor István művei
Tápai Antal művei
Tarcsay Istvánné művei
Teleki művei
Terescsényi György művei
Tihanyi Lajos művei
Tjucsev művei
Tornyai János művei
Tóth Jolán művei
Tóth József művei
Tőke László művei
Tömörkény István művei
Török Sophie művei
Trencsényi-Waldapfel Imre művei
Vadas Ernő művei
Varga Lajos művei
Várkonyi Nagy Béla művei
Vas István művei
vitéz Berkó István művei
vitéz Bodor Aladár művei
vitéz Szarka Géza művei
Vöröss István művei
Walleshausen Éva művei
Zagyva Mária művei
Zirczy Ilona művei
Zólyáné Rácz Etus művei
Zsámboki Lajos művei
Zsiray Károly művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet