kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Aczél Géza - 2000 2003. január-december [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/371/4366371.jpg "Aczél Géza - 2000 2003. január-december [antikvár]")
2000 2003. január-december [antikvár]
Aczél Géza, Agnieszka Graff, Alexandra Laignel-Lavastine, Alexandru Florian, Andrei Oisteanu, Andrzej Romanowski, Baár Mónika, Balogh Endre, Bertók László, Bezeczky Gábor, Bodor Ádám, Bohumil Dolezal, Bojtár B. Endre, Caius Licinius Calvus, Carter Revard, Chris Patten, David M. Wilson, Edvard Benes, Elisabeth Marnegg, Eörsi Márton, Eva Maeder, Feliksz Roziner, Ferencz Győző, Földényi F. László, Galway Kinnel, Gellén-Miklós Gábor, Gergely Ágnes, Gottfried Benn, Gustaw Herling-Grudzinski, Heiszler Vilmos, Hendi Péter, Hugo von Hofmannsthal, Ingo Schulze, Ion Creanga, Iszaak Glikman, Ivan Bunyin, Ivan Krasztev, Johann Christian Clarus, John Maynard Keynes, Jonathan Bach, Kalla Gábor, Kerékgyártó György, Király Levente---, Kolozsi László, Kovács András Ferenc, Laurent Cohen-Tanugi, Madarász Aladár, Marno János, Marta Petreu, Márton László, Mesterházy Balázs, Mezősi O. E. Miklós, Michael Ignatieff, Michael Walzer, Michel Tournier, Mircea Iorgulescu, Miroslav Krleza, Mohácsi Árpád, Nick Elsdorf, Nyilas Atilla, Nyíri Pál, Olga Tokarczuk, Omar Khajjám, Parti Nagy Lajos, Paul Ricoeur, Peter Demetz, Petőfi Sándor, Rainer Kirsch, Rakovszky Zsuzsa, Ralf Dahrendorf, René Girard, Ricardas Baubinas, Richard Perle, Richard Rorty, Sajó László, Sári László, Saskia Sassen, Schein Gábor, Silke Scheuermann, Sinkó Ervin, Sorin Antohi, Standeisky Éva, Stanley Hoffmann, Susan Sontag, Sz. Bíró Zoltán, Szabó T. Anna, Szarka László, Szegedi Péter, Szergej Jeszenyin, Szilágyi Ákos, Szilágyi-Nagy Ildikó, Szun-ci, Tábor Ádám, Tábor Béla, Tadeusz Rózewicz, Takács Zsuzsa, Tandori Dezső, Tatár Sándor, Térey János, Teslár Ákos, Theophanész, Timothy Garton Ash, Török András, Ungváry Krisztián, Václav Havel, Varga Mátyás, Varga Virág, Vlagyimir Szorokin, Voigt Vilmos, Vojnich Erzsébet, Volker Sielaff, Werner Herzog, Yusef Komunyakaa, Zelki János, Zoltán Gábor
Heti Világgazdaság Rt.
,
Megjelenés: 2003. január 01.
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3580 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: 2000 2003. január-december [antikvár]
Szerző:
Aczél Géza
,
Agnieszka Graff
,
Alexandra Laignel-Lavastine
,
Alexandru Florian
,
Andrei Oisteanu
,
Andrzej Romanowski
,
Baár Mónika
,
Balogh Endre
,
Bertók László
,
Bezeczky Gábor
,
Bodor Ádám
,
Bohumil Dolezal
,
Bojtár B. Endre
,
Caius Licinius Calvus
,
Carter Revard
,
Chris Patten
,
David M. Wilson
,
Edvard Benes
,
Elisabeth Marnegg
,
Eörsi Márton
,
Eva Maeder
,
Feliksz Roziner
,
Ferencz Győző
,
Földényi F. László
,
Galway Kinnel
,
Gellén-Miklós Gábor
,
Gergely Ágnes
,
Gottfried Benn
,
Gustaw Herling-Grudzinski
,
Heiszler Vilmos
,
Hendi Péter
,
Hugo von Hofmannsthal
,
Ingo Schulze
,
Ion Creanga
,
Iszaak Glikman
,
Ivan Bunyin
,
Ivan Krasztev
,
Johann Christian Clarus
,
John Maynard Keynes
,
Jonathan Bach
,
Kalla Gábor
,
Kerékgyártó György
,
Király Levente---
,
Kolozsi László
,
Kovács András Ferenc
,
Laurent Cohen-Tanugi
,
Madarász Aladár
,
Marno János
,
Marta Petreu
,
Márton László
,
Mesterházy Balázs
,
Mezősi O. E. Miklós
,
Michael Ignatieff
,
Michael Walzer
,
Michel Tournier
,
Mircea Iorgulescu
,
Miroslav Krleza
,
Mohácsi Árpád
,
Nick Elsdorf
,
Nyilas Atilla
,
Nyíri Pál
,
Olga Tokarczuk
,
Omar Khajjám
,
Parti Nagy Lajos
,
Paul Ricoeur
,
Peter Demetz
,
Petőfi Sándor
,
Rainer Kirsch
,
Rakovszky Zsuzsa
,
Ralf Dahrendorf
,
René Girard
,
Ricardas Baubinas
,
Richard Perle
,
Richard Rorty
,
Sajó László
,
Sári László
,
Saskia Sassen
,
Schein Gábor
,
Silke Scheuermann
,
Sinkó Ervin
,
Sorin Antohi
,
Standeisky Éva
,
Stanley Hoffmann
,
Susan Sontag
,
Sz. Bíró Zoltán
,
Szabó T. Anna
,
Szarka László
,
Szegedi Péter
,
Szergej Jeszenyin
,
Szilágyi Ákos
,
Szilágyi-Nagy Ildikó
,
Szun-ci
,
Tábor Ádám
,
Tábor Béla
,
Tadeusz Rózewicz
,
Takács Zsuzsa
,
Tandori Dezső
,
Tatár Sándor
,
Térey János
,
Teslár Ákos
,
Theophanész
,
Timothy Garton Ash
,
Török András
,
Ungváry Krisztián
,
Václav Havel
,
Varga Mátyás
,
Varga Virág
,
Vlagyimir Szorokin
,
Voigt Vilmos
,
Vojnich Erzsébet
,
Volker Sielaff
,
Werner Herzog
,
Yusef Komunyakaa
,
Zelki János
Zoltán Gábor
Kiadó: Heti Világgazdaság Rt.
Megjelenés: 2003. január 01.
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 190 mm x 280 mm
1936. február 22-én született Kolozsváron, ott végzett teológiát, de nem vállalt lelkészi szolgálatot. 1960-tól levéltárosként, majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott. 1965-ben publikálta első novelláját a kolozsvári Utunk című folyóiratban. 1968-tól szabadfoglalkozású író.
1982-ben települt át Magyarországra, ahol 1984-től a Magvető Könyvkiadó felelős szerkesztője. Már érett íróként jelent meg első, rövid prózákat tartalmazó kötete, A tanú (1969). Kisepikai műveivel egészen egyedülállót alkotott a magyar irodalomban. Ezt vallotta egy helyütt: „Semmi nincs előre készen, számomra is majdnem minden az írás folyamatában bontakozik ki. Kiindulópontnak olykor elég egy helyszín, egy érzés, egy illat, egy hely, ahol történni kezd valami. Vagy egyszerűen csak egy hangulat. Valami, amit nem lehet előre kicédulázni, rögzíteni. Ez a megfoghatatlan valami, titkos fuvallat a novella lelke. Ha ez nem lebeg valahol ott a közelünkben, jobb a dolgot nem erőltetni…”
Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, bolgár, szerb, horvát, szlovák nyelven is. 2007. október 4-én mutatták be Az érsek látogatása című regényéből készült filmet (Dolina) Kamondi Zoltán rendezésében.
Díjai
Első kötetesek Díja (1969), a Román Írószövetség Prózai Díja (1970, 1975), Kritikusok Díja (1975), József Attila-díj (1986), Déry Tibor-jutalom (1989, 1992), Artisjus Irodalmi Díj (1990), Krúdy Gyula-díj (1992), A Magyar Napló Díja (1991), Kortárs-nívódíj (1991), a Soros Alapítvány életműdíja (1993), a Művészeti Alap Literatúra Díja (1996), Márai Sándor-díj (1996), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (1998), Magyar Irodalmi Díj (2002), Irodalmi Alkotói Díj (2002), Kossuth-díj (2003), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2011)
1982-ben települt át Magyarországra, ahol 1984-től a Magvető Könyvkiadó felelős szerkesztője. Már érett íróként jelent meg első, rövid prózákat tartalmazó kötete, A tanú (1969). Kisepikai műveivel egészen egyedülállót alkotott a magyar irodalomban. Ezt vallotta egy helyütt: „Semmi nincs előre készen, számomra is majdnem minden az írás folyamatában bontakozik ki. Kiindulópontnak olykor elég egy helyszín, egy érzés, egy illat, egy hely, ahol történni kezd valami. Vagy egyszerűen csak egy hangulat. Valami, amit nem lehet előre kicédulázni, rögzíteni. Ez a megfoghatatlan valami, titkos fuvallat a novella lelke. Ha ez nem lebeg valahol ott a közelünkben, jobb a dolgot nem erőltetni…”
Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, bolgár, szerb, horvát, szlovák nyelven is. 2007. október 4-én mutatták be Az érsek látogatása című regényéből készült filmet (Dolina) Kamondi Zoltán rendezésében.
Díjai
Első kötetesek Díja (1969), a Román Írószövetség Prózai Díja (1970, 1975), Kritikusok Díja (1975), József Attila-díj (1986), Déry Tibor-jutalom (1989, 1992), Artisjus Irodalmi Díj (1990), Krúdy Gyula-díj (1992), A Magyar Napló Díja (1991), Kortárs-nívódíj (1991), a Soros Alapítvány életműdíja (1993), a Művészeti Alap Literatúra Díja (1996), Márai Sándor-díj (1996), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (1998), Magyar Irodalmi Díj (2002), Irodalmi Alkotói Díj (2002), Kossuth-díj (2003), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2011)
Dr. Kolozsi László Forgatókönyvíró, író, egyetemi tanár, kulturális kritikus, 44 éves. Szeged mellett, egy kis faluban nőtt fel. Jogot tanult. Egyetemi évei alatt, majd az azt követő mintegy tizenöt évben volt kőműves segédmunkás, juhász, szerkesztő, újságíró, majd távközlési szakjogász, egy nagy távközlési cég alkalmazottja, később önálló ügyvéd. Többek közt büntető ügyekkel is foglalkozott. Kritikusi pályáját film majd komolyzenei kritikusként kezdte. Jelenleg a leginkább zenés színházi és régi zenés előadásokról ír. Tévés filmsorozatokon is dolgozott. A MOME – dramaturg - tanára, Tarkovszkij képalkotásáról szóló doktoriját igyekszik jövőre befejezni. Eleddig két krimije jelent meg. Idén bekerült a Filmalap díjazottjai közé.
A szerző kiadónál megjelent művei:
A farkas gyomrában
A bejrúti járat
A szerző kiadónál megjelent művei:
A farkas gyomrában
A bejrúti járat
Mesterházy Balázs (Siófok, 1974), író, költő. 1999–2003 között az ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékén tanársegéd. Szakterületei: a romantika irodalma, irodalomelmélet, retorika. 1999-ben a humán tudományok területén elért eredményeiért Pro Scientia Aranyéremben részesült.
A szerző portréját készítette: Ráduly-Bagoly Tímea
A szerző portréját készítette: Ráduly-Bagoly Tímea
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.
Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.
Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.
Fotó: Szilágyi Lenke
Díjai:
Bölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.
Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.
Fotó: Szilágyi Lenke
Díjai:
Bölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
József Attila-díjas író, műfordító, keletkutató, rádiós szerkesztő.
Orientalistaként kutatási területe a tibeti irodalom, költészet (Lelked szélfútta madártoll – A 6. dalai láma szerelmes versei, Írás Kiadó, 1999), valamint a nyugati és a régi keleti gondolkodás jellemzőinek vizsgálata (A Himalája arca – Ázsiáról és a végtelenségről, Kelet Kiadó, 2007). Rádiós szerkesztőként a nevéhez fűződnek a Magyar Rádió A Kelet kapujában és a Keleti Társalgó című műsorai. Íróként a Su-la-ce néven kiadott Lin-csi történeteivel vált ismertté és népszerűvé (Lin-csi apát minden szava, Európa Kiadó, 2017). 2019-ben megjelent a Corvina Kiadó gondozásában a Dilettánsok történelme - Honnan ered Nyugat és Kelet elhibázott viszonya? című könyve.
Orientalistaként kutatási területe a tibeti irodalom, költészet (Lelked szélfútta madártoll – A 6. dalai láma szerelmes versei, Írás Kiadó, 1999), valamint a nyugati és a régi keleti gondolkodás jellemzőinek vizsgálata (A Himalája arca – Ázsiáról és a végtelenségről, Kelet Kiadó, 2007). Rádiós szerkesztőként a nevéhez fűződnek a Magyar Rádió A Kelet kapujában és a Keleti Társalgó című műsorai. Íróként a Su-la-ce néven kiadott Lin-csi történeteivel vált ismertté és népszerűvé (Lin-csi apát minden szava, Európa Kiadó, 2017). 2019-ben megjelent a Corvina Kiadó gondozásában a Dilettánsok történelme - Honnan ered Nyugat és Kelet elhibázott viszonya? című könyve.
Szabó T. Anna
Szabó T. Anna 1972-ben született Kolozsváron. 1987 óta él Magyarországon. Költő, író, műfordító.
Fontosabb díjai
Déry-díj (2000), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2001), József Attila-díj (2002), Zelk Zoltán díj (2004), Arany János ösztöndíj (2005), a Tokaji Írótábor díja (2005), Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2006), az Akademie der Künste Berlin – Junge Akademie ösztöndíja (2006), a Mozgó Világ Nívódíja próza kategóriában (2006), az ULNÖ Krems ösztöndíja (2007), Az Év Gyermekkönyv Műfordítója 2012 (2013), Bárka-díj (2018)
Szabó T. Anna 1972-ben született Kolozsváron. 1987 óta él Magyarországon. Költő, író, műfordító.
Fontosabb díjai
Déry-díj (2000), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2001), József Attila-díj (2002), Zelk Zoltán díj (2004), Arany János ösztöndíj (2005), a Tokaji Írótábor díja (2005), Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2006), az Akademie der Künste Berlin – Junge Akademie ösztöndíja (2006), a Mozgó Világ Nívódíja próza kategóriában (2006), az ULNÖ Krems ösztöndíja (2007), Az Év Gyermekkönyv Műfordítója 2012 (2013), Bárka-díj (2018)
1970. szeptember 14-én született Debrecenben. A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, 1989-től 1991-ig magyart és történelmet hallgatott a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarának magyar szakán folytatta tanulmányait. 1998 óta szabadfoglalkozású író.
Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, és nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is.
2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült: Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj, Margócsy István pedig a nemzedék várakozását és ígéretét beteljesítő nagy műnek nevezte a verses regényt.
Első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása, Radnai Annamária nyersfordítása alapján. Filmes vállalkozása egy Harcos Bálinttal közösen írt verses operalibrettó, amelyhez Tallér Zsófia írt zenét, és Mundruczó Kornél filmjének szolgál alapjául (Johanna). Lefordította Arnold Schönberg Pierrot Lunaire című dalciklusának szövegét Ambrus Asma számára, aki 2005-ben adta elő a művet az Őszi Fesztiválon. Mundruczó Kornél megbízta Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának szöveggondozásával (bemutatója 2003 októberében volt az Átrium moziban). Saját drámatrilógiájából (A Nibelung-lakópark, amely a Litera.hu olvasóinak szavazatai alapján magyar irodalom kategóriában „Az év könyve” lett ) ugyancsak Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházat a Millenáris Teátrumban, illetve a POSZT-on, Pécsett. Az első rész, a Rajnapark – a Dramaturgok Céhének jóvoltából – megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004. október 23-án, a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon.
Ultra címmel publikálta Térey tizenegyedik kötetét, amely a 2002–2006 közt írt új verseit tartalmazza.
2006-ban a Rózsavölgyi és Társa a Budapesti Őszi Fesztivállal közösen jelentette meg a TéreyULTRA című partitúrát, amelyben 12 Térey-verset zenésítettek meg fiatal magyar zeneszerzők.
Térey János talán a kortárs magyar irodalom legaktívabb, leglendületesebb alkotója. Energiájára, lendületére jellemző, hogy elfeledett, tetszhalott műfajokat aktualizál és kelt új életre. Térey – Asztalizene című drámájával – ezúttal a polgári színmű, a társalgási szalondráma és a budai Királyhágó tér vidékére kirándult. A darabot Bagossy László rendezte, az ősbemutató 2007 októberében volt a Radnóti Színházban. A mű az AEGON Művészeti Díj mellett számos rangos elismerést kapott megjelenése óta. A 2009-ben, könyv formában is megjelent Jeramiás avagy Isten hidege – közvetlenül az Asztalizeneelismerését követően – elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhe díját: „Az évad legjobb drámája” lett.
Fölolvasásokon vett részt Németországban és Ausztriában több alkalommal is (Bécs, Salzburg, Graz, Berlin, Frankfurt, Köln, Darmstadt stb.), 1996-ban pedig Chicagóban, Torontóban és New Yorkban. Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvre fordították.2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven az Akademie Schloss Solitude kiadónál. 2008-ban a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd (Hagen, ou l'Hymne á la haine) című kötete jelent meg francia nyelven az Édition Theatrale kiadó gondozásában.
2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.
Jeremiás avagy Isten hidege című darabjának ősbemutatója 2010. október 2-án volt a budapesti Nemzeti Színházban.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A Nibelung-lakópark (2004), Ultra (2006), Paulus (2007), Asztalizene (2008), Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Protokoll (2010)
Díjai
Mozgó Világ-nívódíj (1990), Soros-ösztöndíj (1994, 2000), Déry Tibor-jutalom (1995), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1995), A Magyar Rádió Petőfi-díja (1996), NKA ösztöndíj (1996, 2004), A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány ösztöndíja (1999), Alföld-díj (2000), József Attila-díj (2001), Palládium-díj (2002), Tiszatáj-díj (2002), A Független Művészeti Alapítvány drámaírói ösztöndíja (2002), Füst Milán-díj (2002), Palatinus-nívódíj (2002), Örkény István-ösztöndíj (2003), Az évad legjobb magyar drámája (2003), Az Édes anyanyelvünk pályázat vers kategóriában I. díj (2004), A Szépírók Társaságának díja (2004), Szép Ernő-jutalom (2004), Az év könyve díja (a Literán, 2004), az Év könyve díj – dráma kategória (2005), Színikritikusok-díja (2005), az Akademie Schloss Solitude ösztöndíja (Stuttgart, 2006) a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006), Látó-díj (2007), AEGON Művészeti Díj (2008), Szép Ernő-jutalom életműdíj (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája az Asztalizene (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája a Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010), Szépirodalmi Figyelő-díj (2010), Székely Bicskarend (2010)
Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, és nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is.
2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült: Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj, Margócsy István pedig a nemzedék várakozását és ígéretét beteljesítő nagy műnek nevezte a verses regényt.
Első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása, Radnai Annamária nyersfordítása alapján. Filmes vállalkozása egy Harcos Bálinttal közösen írt verses operalibrettó, amelyhez Tallér Zsófia írt zenét, és Mundruczó Kornél filmjének szolgál alapjául (Johanna). Lefordította Arnold Schönberg Pierrot Lunaire című dalciklusának szövegét Ambrus Asma számára, aki 2005-ben adta elő a művet az Őszi Fesztiválon. Mundruczó Kornél megbízta Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának szöveggondozásával (bemutatója 2003 októberében volt az Átrium moziban). Saját drámatrilógiájából (A Nibelung-lakópark, amely a Litera.hu olvasóinak szavazatai alapján magyar irodalom kategóriában „Az év könyve” lett ) ugyancsak Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházat a Millenáris Teátrumban, illetve a POSZT-on, Pécsett. Az első rész, a Rajnapark – a Dramaturgok Céhének jóvoltából – megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004. október 23-án, a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon.
Ultra címmel publikálta Térey tizenegyedik kötetét, amely a 2002–2006 közt írt új verseit tartalmazza.
2006-ban a Rózsavölgyi és Társa a Budapesti Őszi Fesztivállal közösen jelentette meg a TéreyULTRA című partitúrát, amelyben 12 Térey-verset zenésítettek meg fiatal magyar zeneszerzők.
Térey János talán a kortárs magyar irodalom legaktívabb, leglendületesebb alkotója. Energiájára, lendületére jellemző, hogy elfeledett, tetszhalott műfajokat aktualizál és kelt új életre. Térey – Asztalizene című drámájával – ezúttal a polgári színmű, a társalgási szalondráma és a budai Királyhágó tér vidékére kirándult. A darabot Bagossy László rendezte, az ősbemutató 2007 októberében volt a Radnóti Színházban. A mű az AEGON Művészeti Díj mellett számos rangos elismerést kapott megjelenése óta. A 2009-ben, könyv formában is megjelent Jeramiás avagy Isten hidege – közvetlenül az Asztalizeneelismerését követően – elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhe díját: „Az évad legjobb drámája” lett.
Fölolvasásokon vett részt Németországban és Ausztriában több alkalommal is (Bécs, Salzburg, Graz, Berlin, Frankfurt, Köln, Darmstadt stb.), 1996-ban pedig Chicagóban, Torontóban és New Yorkban. Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvre fordították.2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven az Akademie Schloss Solitude kiadónál. 2008-ban a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd (Hagen, ou l'Hymne á la haine) című kötete jelent meg francia nyelven az Édition Theatrale kiadó gondozásában.
2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.
Jeremiás avagy Isten hidege című darabjának ősbemutatója 2010. október 2-án volt a budapesti Nemzeti Színházban.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A Nibelung-lakópark (2004), Ultra (2006), Paulus (2007), Asztalizene (2008), Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Protokoll (2010)
Díjai
Mozgó Világ-nívódíj (1990), Soros-ösztöndíj (1994, 2000), Déry Tibor-jutalom (1995), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1995), A Magyar Rádió Petőfi-díja (1996), NKA ösztöndíj (1996, 2004), A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány ösztöndíja (1999), Alföld-díj (2000), József Attila-díj (2001), Palládium-díj (2002), Tiszatáj-díj (2002), A Független Művészeti Alapítvány drámaírói ösztöndíja (2002), Füst Milán-díj (2002), Palatinus-nívódíj (2002), Örkény István-ösztöndíj (2003), Az évad legjobb magyar drámája (2003), Az Édes anyanyelvünk pályázat vers kategóriában I. díj (2004), A Szépírók Társaságának díja (2004), Szép Ernő-jutalom (2004), Az év könyve díja (a Literán, 2004), az Év könyve díj – dráma kategória (2005), Színikritikusok-díja (2005), az Akademie Schloss Solitude ösztöndíja (Stuttgart, 2006) a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006), Látó-díj (2007), AEGON Művészeti Díj (2008), Szép Ernő-jutalom életműdíj (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája az Asztalizene (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája a Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010), Szépirodalmi Figyelő-díj (2010), Székely Bicskarend (2010)
1963. augusztus 23-án született Zalaegerszegen. 1983-ban – másfél év katonai szolgálat után – elkezdi teológiai tanulmányait Pannonhalmán, ezek befejezését követően az ELTE magyar-francia szakos hallgatója.
Az 1990-es évektől kezd publikálni elsősorban esszéket, kritikákat és verseket; rendszeresen fordít francia költőket (René Char, Philippe Jaccottet, Lorand Gaspar, Edmond Jabès, Georges Perec). 1993-tól az újrainduló Pannonhalmi Szemle szerkesztője. Első kötete (Barlangrajz címmel) 1995-ben jelenik meg magyarul, majd három év múlva franciául. Ezt csak tizenegy év elteltével, 2006-ban, követi újabb verseskötet (A leghosszabb út). Közben két esszégyűjteményt (Kint és bent, 2005; Nyitott rítusok, 2008) publikál. Jó néhány írása foglalkozik a kortárs képzőművészet, színház, táncszínház kérdéseivel. 2003-tól a Pannonhalmi Bencés Főapátság kulturális igazgatója, az Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztivál elindítója. 2004-től a Bencés Kiadó ügyvezetője, a „Napjaink Teológiája” sorozat szerkesztője.
Díjai
Pulitzer-emlékdíj, amelyet a Pannonhalmi Szemle kapott „alkotóközösség” kategóriában (2001), Kodály Zoltán közművelési díj (2002), Radnóti Miklós-díj (2004), Zelk Zoltán-díj (2011), Artisjus Irodalmi Díj (2012), Déry Tibor-díj (2013)
Az 1990-es évektől kezd publikálni elsősorban esszéket, kritikákat és verseket; rendszeresen fordít francia költőket (René Char, Philippe Jaccottet, Lorand Gaspar, Edmond Jabès, Georges Perec). 1993-tól az újrainduló Pannonhalmi Szemle szerkesztője. Első kötete (Barlangrajz címmel) 1995-ben jelenik meg magyarul, majd három év múlva franciául. Ezt csak tizenegy év elteltével, 2006-ban, követi újabb verseskötet (A leghosszabb út). Közben két esszégyűjteményt (Kint és bent, 2005; Nyitott rítusok, 2008) publikál. Jó néhány írása foglalkozik a kortárs képzőművészet, színház, táncszínház kérdéseivel. 2003-tól a Pannonhalmi Bencés Főapátság kulturális igazgatója, az Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztivál elindítója. 2004-től a Bencés Kiadó ügyvezetője, a „Napjaink Teológiája” sorozat szerkesztője.
Díjai
Pulitzer-emlékdíj, amelyet a Pannonhalmi Szemle kapott „alkotóközösség” kategóriában (2001), Kodály Zoltán közművelési díj (2002), Radnóti Miklós-díj (2004), Zelk Zoltán-díj (2011), Artisjus Irodalmi Díj (2012), Déry Tibor-díj (2013)
Zoltán Gábor
1960-ban született Budapesten. Első novelláskötete, a Vásárlók könyve 1997-ben, a JAK- sorozatban jelent meg. Ezután egy újabb novelláskötetet (Erények könyve, Magvető, 1999), majd két regényt (Szőlőt venni, Magvető, 2001; Fekete bársony, Jelenkor, 2008) publikált.
Orgia című regényét többéves kutatás után írta meg. A könyv 2016-ban jelent meg a Kalligram Kiadónál, komoly olvasói és szakmai figyelemtől övezve. A kötet az adott évben mind az Aegon-díj, mind a Libri irodalmi díj shortlistjére fölkerült.
2018 tavaszán szintén a Kalligramnál jelenik meg Zoltán Gábor Szomszéd című esszéregénye, amely az Orgia előzményeit és következményeit mutatja be.
„Létezik egy kifejezés a magyar közéletben: „magyarul író író”. Olyanokra találták ki, akik magyarul írnak ugyan, de valami mégse stimmel velük. Vagyis sértés inkább, mint dicséret, de minthogy Karinthy Frigyesre, Szép Ernőre, Kertész Imrére mondtak ilyet, én nem utasítanék el egy ilyen minősítést. Magyarul írni, ez elég nagy kihívás, írni pedig, vagyis olyan szöveget összerakni, amit mások szabad akaratukból elolvasnak, abban a reményben, hogy valamit sikerül megragadni a világ jelenségeiből, az emberek érzéseiből és gondolataiból, az örömeikből és a félelmeikből, úgy, hogy az olvasó valamit megérez és megért mindebből, még nagyobb kihívás” – mondja az író.
1960-ban született Budapesten. Első novelláskötete, a Vásárlók könyve 1997-ben, a JAK- sorozatban jelent meg. Ezután egy újabb novelláskötetet (Erények könyve, Magvető, 1999), majd két regényt (Szőlőt venni, Magvető, 2001; Fekete bársony, Jelenkor, 2008) publikált.
Orgia című regényét többéves kutatás után írta meg. A könyv 2016-ban jelent meg a Kalligram Kiadónál, komoly olvasói és szakmai figyelemtől övezve. A kötet az adott évben mind az Aegon-díj, mind a Libri irodalmi díj shortlistjére fölkerült.
2018 tavaszán szintén a Kalligramnál jelenik meg Zoltán Gábor Szomszéd című esszéregénye, amely az Orgia előzményeit és következményeit mutatja be.
„Létezik egy kifejezés a magyar közéletben: „magyarul író író”. Olyanokra találták ki, akik magyarul írnak ugyan, de valami mégse stimmel velük. Vagyis sértés inkább, mint dicséret, de minthogy Karinthy Frigyesre, Szép Ernőre, Kertész Imrére mondtak ilyet, én nem utasítanék el egy ilyen minősítést. Magyarul írni, ez elég nagy kihívás, írni pedig, vagyis olyan szöveget összerakni, amit mások szabad akaratukból elolvasnak, abban a reményben, hogy valamit sikerül megragadni a világ jelenségeiből, az emberek érzéseiből és gondolataiból, az örömeikből és a félelmeikből, úgy, hogy az olvasó valamit megérez és megért mindebből, még nagyobb kihívás” – mondja az író.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............