Bővebb ismertető
Részlet:
Révai Miklós elsö magyarázata a Halotti Beszédről.
"A mélyen belátó s keresztülható lelkű" Révai halálának száz éves fordulóját kegyeletesen megünnepelte Győr városa, emléktáblával jelölvén meg azt a házat, a melyben Révai győri rajztanító-korában tanított. Ünnepet ült a M. Tud. Akadémia is, a melynek létesítése érdekében Révai annyit irt, annyit fáradt. A mult évi október 7-én tartott ülését Révai emlékének szentelte s a felolvasók Révai érdemeit méltatták, nézeteit, tanításait újabb és újabb oldalról világították meg. A felolvasások kapcsán ezen az ülésen bejelentették, hogy az Akadémia azzal is le akarta róni kegyeletét Révai iránt, hogy az „Elaboralior grammatica hungarica" kiadatlan részéből sajtó alá rendezte a szóképzésről és a mondattanról szóló harmadik részt, a mely Simonyi Zsigmond gondozásában v napokban fog megjelenni.
Az ünneplésben részt kíván venni a Magyar Nyelvtudományi Társaság is, Révai emlékét azzal óhajtván megülni, hogy folyóiratában, a „Magyar Nyelvben, kiadja Révai 1783-ban írt kéziratának azt a részét, a mely a Halotti Beszédet magyarázza.
Tudvalevő dolog, hogy Révai nyomtatásban megjelent dolgozataiban többször tesz emlitést arról, hogy ő a Halotti Beszédet 1783-ban magyarázta először, még pedig magyar nyelven, így 1795-ben ezt írja: „Én ezt a' különös Régiséget izenként, és a' mint bizom, szerentsésen felfejtegettem. Vajha közrebocsáthatnám!" Az 1803-ban megjelent „Antiqvitates literatvrae hvngaricae" első kötete első lapján azt mondja, hogy a H. B.-ről az első magyarázatot 1783-ban írta, még pedig magyar nyelven. Ezt a kéziratot látta Rajnis József és Trenka Mihály.