kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Ábrányi Emil - Hét évszázad magyar versei I-III. [antikvár]

Hét évszázad magyar versei I-III. [antikvár]

Ábrányi Emil, Ady Endre, Amade Antal, Amade László, Ányos Pál, Apáti Ferenc, Áprily Lajos, Arany János, Arany László, Babits Mihály, Bajza József, Balassa Bálint, Balassi Bálint, Balázs Béla, Balogh Zsigmond, Bányai Kornél, Barcsay Ábrahám, Bárd Miklós, Baróti Szabó Dávid, Barta Sándor, Batsányi János, Beniczky Péter, Benjámin László, Berda József, Berecz Károly, Berkó Sándor, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bóka László, Bornemissza Péter, Csanádi Imre, Csanády János, Csáti Demeter, Csokonai Vitéz Mihály, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Czuczor Gergely, Darázs Endre, Darmay Viktor, Dayka Gábor, Debreceni S. János, Devecseri Gábor, Dömötör János, Dsida Jenő, Dukai Takách Judit, Dutka Ákos, Édes Gergely, Emőd Tamás, Endrődi Sándor, Eötvös József, Erdélyi János, Erdélyi József, Esterházy Pál, Faludi Ferenc, Fazekas Mihály, Fenyő László, Fodor András, Fodor József, Forbáth Imre, Forgács Antal, Földeák János, Földi János, Füst Milán, Gaál József, Gábor Andor, Garai Gábor, Garay János, Gárdonyi Géza, Gellért Oszkár, Gereblyés László, Gergei Albert, Greguss Ágost, Gulyás Pál, Gvadányi József, Gyóni Géza, Gyöngyösi István, Györe Imre, Győry Dezső, Gyulai Pál, Hajnal Anna, Heltai Jenő, Hidas Antal, Hollós Korvin Lajos, Horváth Béla, Ignotus, Illésházy István, Illyés Gyula, Ilosvai Selymes Péter, Jankovich Ferenc, Jánosy István, Janus Pannonius, Jékely Zoltán, Jobbágy Károly, József Attila, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Kalász Márton, Kálnoky László, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Katona József, Kazinczy Ferenc, Kecskeméti Vég Mihály, Kemény Simon, Képes Géza, Kerényi Frigyes, Keszthelyi Zoltán, Kis Ferenc, Kis János, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Koháry István, Komját Aladár, Komjáthy Jenő, Kónya Lajos, Kormos István, Korvin Sándor, Kosztolányi Dezső, Kozma Andor, Kölcsey Ferenc, Kőszeghy Pál, Kriza János, Kuczka Péter, Ladányi Mihály, Lányi Sarolta, Lauka Gusztáv, Lesznai Anna, Lévay József, Listi László, Lukács László, Madách Imre, Madarász Emil, Makai Emil, Mátyás Ferenc, Medgyes Lajos, Mentovich Ferenc, Miskolci Csulyak István, Moldova Mihály, Nadányi Zoltán, Nagy Imre, Nagy László, Nagy Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Nyéki Vörös Mátyás, Oláh Gábor, Orczy Lőrinc, Pákh Albert, Pákozdy Ferenc, Palágyi Lajos, Pálóczi Horváth Ádám, Pásztor Béla, Pázmándi Horvát Endre, Pécseli Király Imre, Péczeli József, Péteri Takács József, Petőfi Sándor, Petrőczi Kata Szidónia, Pilinszky János, Ráday Gedeon, Ráday Pál, Radnóti Miklós, Radvánszky János, Rájnis József, Rákos Sándor, Reményik Sándor, Révai Miklós, Reviczky Gyula, Rimay János, Rónay György, Salamon Ernő, Samarjay Károly, Sárközi György, Sárközi Máté, Sárosi Gyula, Simon István, Sinka István, Sipos Gyula, Somlyó György, Somlyó Zoltán, Sylvester János, Szabó Endre, Szabó Lőrinc, Szabolcska Mihály, Szász Károly, Szécsi Margit, Szegedi Gergely, Szemere Miklós, Szenci Molnár Albert, Szentessy Gyula, Szentiváni Mihály, Szentjóbi Szabó László, Szentpéli Ferenc, Szép Ernő, Szilágyi Géza, Szkhárosi Horvát András, Sztárai Mihály, Szüdi György, Takács Imre, Takáts Gyula, Tamási Lajos, Tar Benedek, Thaly Kálmán, Tinódi Sebestyén, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Tóth Árpád, Tóth Kálmán, Tóth Lőrinc, Török Sophie, Ungvárnémeti Tóth László, Vachott Sándor, Váci Mihály, Vajda János, Vajda Péter, Vargha Gyula, Várnai Zseni, Vas István, Vásárhelyi András, Verseghy Ferenc, Vészi Endre, Vető Miklós, Vihar Béla, Virág Benedek, Vitkovics Mihály, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Zempléni Árpád, Zilahy Károly, Zrínyi Miklós, Zsigmond Ede

 
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2480 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről

Termékadatok

Cím: Hét évszázad magyar versei I-III. [antikvár]
Szerző: Ábrányi Emil , Ady Endre , Amade Antal , Amade László , Ányos Pál , Apáti Ferenc , Áprily Lajos , Arany János , Arany László , Babits Mihály , Bajza József , Balassa Bálint , Balassi Bálint , Balázs Béla , Balogh Zsigmond , Bányai Kornél , Barcsay Ábrahám , Bárd Miklós , Baróti Szabó Dávid , Barta Sándor , Batsányi János , Beniczky Péter , Benjámin László , Berda József , Berecz Károly , Berkó Sándor , Berzsenyi Dániel , Bessenyei György , Bóka László , Bornemissza Péter , Csanádi Imre , Csanády János , Csáti Demeter , Csokonai Vitéz Mihály , Csoóri Sándor , Csorba Győző , Czuczor Gergely , Darázs Endre , Darmay Viktor , Dayka Gábor , Debreceni S. János , Devecseri Gábor , Dömötör János , Dsida Jenő , Dukai Takách Judit , Dutka Ákos , Édes Gergely , Emőd Tamás , Endrődi Sándor , Eötvös József , Erdélyi János , Erdélyi József , Esterházy Pál , Faludi Ferenc , Fazekas Mihály , Fenyő László , Fodor András , Fodor József , Forbáth Imre , Forgács Antal , Földeák János , Földi János , Füst Milán , Gaál József , Gábor Andor , Garai Gábor , Garay János , Gárdonyi Géza , Gellért Oszkár , Gereblyés László , Gergei Albert , Greguss Ágost , Gulyás Pál , Gvadányi József , Gyóni Géza , Gyöngyösi István , Györe Imre , Győry Dezső , Gyulai Pál , Hajnal Anna , Heltai Jenő , Hidas Antal , Hollós Korvin Lajos , Horváth Béla , Ignotus , Illésházy István , Illyés Gyula , Ilosvai Selymes Péter , Jankovich Ferenc , Jánosy István , Janus Pannonius , Jékely Zoltán , Jobbágy Károly , József Attila , Juhász Ferenc , Juhász Gyula , Kaffka Margit , Kalász Márton , Kálnoky László , Karinthy Frigyes , Kassák Lajos , Katona József , Kazinczy Ferenc , Kecskeméti Vég Mihály , Kemény Simon , Képes Géza , Kerényi Frigyes , Keszthelyi Zoltán , Kis Ferenc , Kis János , Kisfaludy Károly , Kisfaludy Sándor , Kiss József , Koháry István , Komját Aladár , Komjáthy Jenő , Kónya Lajos , Kormos István , Korvin Sándor , Kosztolányi Dezső , Kozma Andor , Kölcsey Ferenc , Kőszeghy Pál , Kriza János , Kuczka Péter , Ladányi Mihály , Lányi Sarolta , Lauka Gusztáv , Lesznai Anna , Lévay József , Listi László , Lukács László , Madách Imre , Madarász Emil , Makai Emil , Mátyás Ferenc , Medgyes Lajos , Mentovich Ferenc , Miskolci Csulyak István , Moldova Mihály , Nadányi Zoltán , Nagy Imre , Nagy László , Nagy Zoltán , Nemes Nagy Ágnes , Nyéki Vörös Mátyás , Oláh Gábor , Orczy Lőrinc , Pákh Albert , Pákozdy Ferenc , Palágyi Lajos , Pálóczi Horváth Ádám , Pásztor Béla , Pázmándi Horvát Endre , Pécseli Király Imre , Péczeli József , Péteri Takács József , Petőfi Sándor , Petrőczi Kata Szidónia , Pilinszky János , Ráday Gedeon , Ráday Pál , Radnóti Miklós , Radvánszky János , Rájnis József , Rákos Sándor , Reményik Sándor , Révai Miklós , Reviczky Gyula , Rimay János , Rónay György , Salamon Ernő , Samarjay Károly , Sárközi György , Sárközi Máté , Sárosi Gyula , Simon István , Sinka István , Sipos Gyula , Somlyó György , Somlyó Zoltán , Sylvester János , Szabó Endre , Szabó Lőrinc , Szabolcska Mihály , Szász Károly , Szécsi Margit , Szegedi Gergely , Szemere Miklós , Szenci Molnár Albert , Szentessy Gyula , Szentiváni Mihály , Szentjóbi Szabó László , Szentpéli Ferenc , Szép Ernő , Szilágyi Géza , Szkhárosi Horvát András , Sztárai Mihály , Szüdi György , Takács Imre , Takáts Gyula , Tamási Lajos , Tar Benedek , Thaly Kálmán , Tinódi Sebestyén , Tolnai Lajos , Tompa Mihály , Tóth Árpád , Tóth Kálmán , Tóth Lőrinc , Török Sophie , Ungvárnémeti Tóth László , Vachott Sándor , Váci Mihály , Vajda János , Vajda Péter , Vargha Gyula , Várnai Zseni , Vas István , Vásárhelyi András , Verseghy Ferenc , Vészi Endre , Vető Miklós , Vihar Béla , Virág Benedek , Vitkovics Mihály , Vörösmarty Mihály , Weöres Sándor , Zelk Zoltán , Zempléni Árpád , Zilahy Károly , Zrínyi Miklós Zsigmond Ede
Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó
Kötés: Fűzött keménykötés
Méret: 120 mm x 190 mm
A szerzőről
Ady Endre művei
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Amade Antal művei
Amade László művei
Apáti Ferenc művei
Áprily Lajos művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
A szerzőről
Arany László művei
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.

1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.

Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.

Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.

Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.

Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).

1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.

Neje Szalay Gizella volt.
A szerzőről
Babits Mihály művei
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Balassa Bálint művei
Balassi Bálint művei
Balogh Zsigmond művei
Bányai Kornél művei
Bárd Miklós művei
Baróti Szabó Dávid művei
Barta Sándor művei
Beniczky Péter művei
Benjámin László művei
Berda József művei
Berecz Károly művei
Berkó Sándor művei
Berzsenyi Dániel művei
Bóka László művei
Csanádi Imre művei
Csanády János művei
Csáti Demeter művei
Csorba Győző művei
Czuczor Gergely művei
Darázs Endre művei
Darmay Viktor művei
Debreceni S. János művei
Dömötör János művei
Dsida Jenő művei
Dukai Takách Judit művei
Dutka Ákos művei
Édes Gergely művei
Emőd Tamás művei
Endrődi Sándor művei
Erdélyi József művei
Esterházy Pál művei
Fenyő László művei
Fodor András művei
Fodor József művei
Forbáth Imre művei
Forgács Antal művei
Földeák János művei
Földi János művei
Füst Milán művei
Gaál József művei
Garai Gábor művei
Garay János művei
A szerzőről
Gárdonyi Géza művei
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.

Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.

Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.

Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.

1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.

Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.

Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.

Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gellért Oszkár művei
Gereblyés László művei
Gergei Albert művei
Greguss Ágost művei
Gulyás Pál művei
Gvadányi József művei
Gyöngyösi István művei
Györe Imre művei
Győry Dezső művei
Hajnal Anna művei
Heltai Jenő művei
Hidas Antal művei
Hollós Korvin Lajos művei
Illésházy István művei
Illyés Gyula művei
Ilosvai Selymes Péter művei
Jankovich Ferenc művei
Jánosy István művei
Janus Pannonius művei
Jékely Zoltán művei
Jobbágy Károly művei
A szerzőről
József Attila művei
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)

Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Juhász Ferenc művei
Juhász Gyula művei
Kalász Márton művei
Kálnoky László művei
A szerzőről
Karinthy Frigyes művei
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)

Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Kassák Lajos művei
A szerzőről
Katona József művei
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.

Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.

Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.

1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.

Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.

Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Kecskeméti Vég Mihály művei
Kemény Simon művei
Képes Géza művei
Kerényi Frigyes művei
Keszthelyi Zoltán művei
Kis Ferenc művei
Kis János művei
Kisfaludy Károly művei
Kisfaludy Sándor művei
Kiss József művei
Koháry István művei
Komját Aladár művei
Komjáthy Jenő művei
Kónya Lajos művei
A szerzőről
Kormos István művei
Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő.

Kormos István az elemi népiskolát Győrben kezdte el, 1948–1949-ben a Vörösmarty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt, a hetedikből kimaradt. 1939-től dolgozott mint biciklista-kifutó. 1940-1946 között tisztviselő egy gyarmatáru-kereskedésben.

Első feleségét Pallos Klárát (1929–1984) a Dolgozók Gimnáziumában ismerte meg, 1948-ban házasságot kötöttek. 1950-ben megszületett Anna lányuk. A férj „bohém” életmódja miatt 1952-ben elváltak. A második feleség Rab Zsuzsa költő és műfordító (1926–1998). Kötetnyi orosz népköltészeti alkotást fordítottak együtt. Ez a házasság 1956-tól 1964-ig tartott. Nagyrészt a feleség fegyelmezetten munkás életformája elől menekült Kormos 1963 májusában Párizsba. Kamaszkora óta a francia költészetnek is híve volt, s idehaza megismerkedett a kint élő Nagy Cécile műfordítóval – utána ment ki. 1964 januárjában tért haza. Elvált Rab Zsuzsától, majd 1964 augusztusa és 1965 novembere között ismét Párizsban élt, miközben Cécile Amerikában tanított.

Párizs felszabadító hatással volt a költőre, s kiteljesedett ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve is (Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud stb.). Azonban, mint első válása után, ezidőben is zaklatott az életformája: nincs rendes lakása, napirendje. 1970-ben kötött harmadik házassága hoz megnyugvást számára. Péter Márta (1940–1991) művészettörténésszel évekig a szülők lakásában élt, 1977 elején kaptak lakást Őrmezőn. Luca lányuk 1973-ban született.

1977. október 6-án este, lakásában halt meg, az infarktus percek alatt végzett vele. A Farkasréti temetőben nyugszik.

2000-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Korvin Sándor művei
A szerzőről
Kosztolányi Dezső művei
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.

Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).

Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.

1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.

1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.

1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kozma Andor művei
Kőszeghy Pál művei
Kriza János művei
Kuczka Péter művei
Ladányi Mihály művei
Lányi Sarolta művei
Lauka Gusztáv művei
Lesznai Anna művei
Lévay József művei
Listi László művei
Lukács László művei
Madách Imre művei
Madarász Emil művei
Makai Emil művei
Mátyás Ferenc művei
Medgyes Lajos művei
Mentovich Ferenc művei
Miskolci Csulyak István művei
Moldova Mihály művei
Nadányi Zoltán művei
A szerzőről
Nemes Nagy Ágnes művei
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Nyéki Vörös Mátyás művei
Oláh Gábor művei
Orczy Lőrinc művei
Pákh Albert művei
Pákozdy Ferenc művei
Palágyi Lajos művei
Pálóczi Horváth Ádám művei
Pásztor Béla művei
Pázmándi Horvát Endre művei
Pécseli Király Imre művei
Péczeli József művei
Péteri Takács József művei
A szerzőről
Petőfi Sándor művei
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Petrőczi Kata Szidónia művei
A szerzőről
Pilinszky János művei
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Ráday Gedeon művei
Ráday Pál művei
A szerzőről
Radnóti Miklós művei
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Radvánszky János művei
Rájnis József művei
Rákos Sándor művei
Révai Miklós művei
Rimay János művei
Rónay György művei
Salamon Ernő művei
Samarjay Károly művei
Sárközi György művei
Sárközi Máté művei
Sárosi Gyula művei
Sinka István művei
Sipos Gyula művei
Somlyó György művei
Sylvester János művei
Szabó Endre művei
Szabó Lőrinc művei
Szabolcska Mihály művei
Szász Károly művei
Szegedi Gergely művei
Szemere Miklós művei
Szentessy Gyula művei
Szentiváni Mihály művei
Szentjóbi Szabó László művei
Szentpéli Ferenc művei
Szilágyi Géza művei
Szkhárosi Horvát András művei
Sztárai Mihály művei
Szüdi György művei
Takács Imre művei
Tamási Lajos művei
Tar Benedek művei
Thaly Kálmán művei
Tinódi Sebestyén művei
Tóth Árpád művei
Tóth Kálmán művei
Tóth Lőrinc művei
Török Sophie művei
Ungvárnémeti Tóth László művei
Vachott Sándor művei
Váci Mihály művei
Vajda János művei
Vajda Péter művei
Vargha Gyula művei
Várnai Zseni művei
Vas István művei
Vásárhelyi András művei
Verseghy Ferenc művei
Vészi Endre művei
Vető Miklós művei
Vihar Béla művei
Vitkovics Mihály művei
Weöres Sándor művei
Zelk Zoltán művei
Zempléni Árpád művei
Zilahy Károly művei
Zsigmond Ede művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet