kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![André Gide - Karácsonyi áhítat [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/22/4747022.jpg "André Gide - Karácsonyi áhítat [antikvár]")
Karácsonyi áhítat [antikvár]
André Gide, Antoine de Saint-Exupéry, Belon Gellért, Dallos Sándor, Edith Stein, Evelyn Waugh, Fekete István, Francois Mauriac, Graham Greene, Heinrich Böll, Jules Supervielle, Julien Green, Lukács László, Magyar Ferenc, Mándy Iván, Max Jacob, Móra Ferenc, Paul Claudel, Romano Guardini, Schrotty Pál, Sík Sándor, T. S. Eliot, Takács József, Tersánszky J. Jenő, Thurzó Gábor, Vas József
A karácsony az egyetlen ünnep, amely dacolni képes a korok múlásával, a szokások és hitek változásával, az internettel és a hipermarketekkel, az egész reánk zúdult új világgal, reklámjaival és menedzsereivel együtt. Varázsa évről évre visszatér. A december végi hideg ellenére érezhetően megnő ilyenkor a szeretet hőfoka, legalábbis a családokon belül; de megenyhül talán - legalább átmenetileg - a politikusok és az üzletemberek harci kedve is.
Alig van ember, aki ki tudná vonni magát a karácsony...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1940 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A karácsony az egyetlen ünnep, amely dacolni képes a korok múlásával, a szokások és hitek változásával, az internettel és a hipermarketekkel, az egész reánk zúdult új világgal, reklámjaival és menedzsereivel együtt. Varázsa évről évre visszatér. A december végi hideg ellenére érezhetően megnő ilyenkor a szeretet hőfoka, legalábbis a családokon belül; de megenyhül talán - legalább átmenetileg - a politikusok és az üzletemberek harci kedve is.
Alig van ember, aki ki tudná vonni magát a karácsony varázslatos hatása alól. Ünneplő ruhát húzunk, de ünneplőbe öltöztetjük a szívünket is: mosolyra igazítjuk máskor tán morcos arcunkat, a magunk bajai helyett a másikra irányítjuk figyelmünket. Máskor a saját érdekeinket tartjuk fontosnak, most azon törjük a fejünket, hogy hozzátartozóink közül kinek mivel szerezhetnénk örömet. A tárgyak átalakulnak: ajándékká nemesülnek, a szeretet és a figyelem üzenetévé. Körforgásba kezdenek, és az összetartozás szívmelengető örömét keltegetik önzésünkben és közönyünkben is.
Termékadatok
Cím: Karácsonyi áhítat [antikvár]
Szerző:
André Gide
,
Antoine de Saint-Exupéry
,
Belon Gellért
,
Dallos Sándor
,
Edith Stein
,
Evelyn Waugh
,
Fekete István
,
Francois Mauriac
,
Graham Greene
,
Heinrich Böll
,
Jules Supervielle
,
Julien Green
,
Lukács László
,
Magyar Ferenc
,
Mándy Iván
,
Max Jacob
,
Móra Ferenc
,
Paul Claudel
,
Romano Guardini
,
Schrotty Pál
,
Sík Sándor
,
T. S. Eliot
,
Takács József
,
Tersánszky J. Jenő
,
Thurzó Gábor
Vas József
Kiadó: Vigilia Kiadó
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9637964584
Méret: 140 mm x 200 mm
Fekete István József Attila-díjas magyar író, számos regény, ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” egyik legismertebb művelője. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............