kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ady Endre - Szavak májusa [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/298/2150298.jpg "Ady Endre - Szavak májusa [antikvár]")
Szavak májusa [antikvár]
Ady Endre, Agrippa d'Aubigné, Alfred de Musset, Alfred de Vigny, Aloysius Bertrand, Alphonse de Lamartine, André Chénier, André Frénaud, Antoine Girard de Saint-Amant, Arthur Rimbaud, Babits Mihály, Blaise Cendrars, Charles Baudelaire, Charles d'Orléans, Charles Leconte de Lisle, Chrétien de Troyes, Christine de Pisan, Clément Marot, Émile Verhaeren, Eugéne Pottier, Eustache Deschamps, Francis Jammes, Francis Ponge, Francois de Malherbe, Francois de Maynard, Francois Villon, Garai Gábor, Gérard de Nerval, Gereblyés László, Guillaume Apollinaire, Guillaume de Lorris, Guiot de Provins, Gyergyai Albert, Hélinant de Froidmont, Henri Michaux, Horváth Andor, Illyés Gyula, Isaac de Benserade, Jacques Prévert, Jean Cocteau, Jean de La Fontaine, Jean de Meung, Jean de Sponde, Jean Follain, Jean Racine, Jean Rousselot, Jean-Baptiste Chassignet, Jékely Zoltán, Joachim Du Bellay, José-Maria de Heredia, Jules Laforgue, Jules Supervielle, Kálnoky László, Kardos László, Kosztolányi Dezső, Louis Aragon, Louise Labé, Majtényi Erik, Marceline Desbordes-Valmore, Marie de France, Maurice Scéve, Max Jacob, Mellin de Saint-Gelais, Moliére, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Nicolas Boileau-Despréaux, Olivier de Magny, Paul Éluard, Paul Scarron, Paul Valéry, Paul Verlaine, Philippe Desportes, Pierre Corneille, Pierre de Ronsard, Pierre Jean Jouve, Pierre Reverdy, Pierre-Jean de Béranger, Radnóti Miklós, Rémy Belleau, Robert Desnos, Rónay György, Rouget de L'Isle, Rutebeuf, Saint-John Perse, Somlyó György, Stéphane Mallarmé, Szabó Lőrinc, Théophile de Viau, Théophile Gautier, Tóth Árpád, Tóth István, Tristan Corbiére, Tristan Tzara, Varró János, Vas István, Victor Hugo, Voltaire
Az első francia nyelvemlék, a Strasbourgi eskü 842-ből származik. A Nagy Károly birodalmának felbomlását szentesítő történelmi dokumentum egyben két európai nemzet - a francia és a német - születésének első írásos emléke. A IX. és XI. század közötti időszakból mindössze néhány ófrancia vers, Szent Eulália kantilénája a 880-as években keletkezett, az eredeti latin próza verses ófrancia változata tizenégy sorpárban és egy zárósorban énekli meg a szent vértanúságát. Szentek legendáját...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1940 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Az első francia nyelvemlék, a Strasbourgi eskü 842-ből származik. A Nagy Károly birodalmának felbomlását szentesítő történelmi dokumentum egyben két európai nemzet - a francia és a német - születésének első írásos emléke. A IX. és XI. század közötti időszakból mindössze néhány ófrancia vers, Szent Eulália kantilénája a 880-as években keletkezett, az eredeti latin próza verses ófrancia változata tizenégy sorpárban és egy zárósorban énekli meg a szent vértanúságát. Szentek legendáját örökítik meg a X. és a XI. századból fennmaradt költemények is, a Szent Fildesről szóló provanszál ének (Chanson de Sainte Foy), a nyolcszótagú, asszonáló sorokból álló Szent Leodegarius élete (Vie de Saint Léger) és az 1040 körül írott, kimagasló értékű Szent Elek élete (Vie de Saint Alexis). A tíz szótagú, asszonáló verssorokban szerzett, százhuszonöt strófára tagolt költemény fejlett verselési technikáról és elbeszélő készségről tanúskodik.A francia irodalom első nagy világi korszaka a XI. századdal köszönt be, az egyházi irodalom azonban döntő súllyal vonul végig az egész középkoron, a szentek életrajza a legnépszerűbb műfaj, a szellemi tevékenységek sorában pedig mindvégig rangban az első (latinul művelt) teológia. S ahogyan az intézmények között a legfontosabb az egyház, amely - miklént Németh László nevezi - nemcsak "az üdvösséget kereső lélek hazája", hanem államfeletti hivatásával "a nyugati középkor legnagyobb eszméje", ugyanúgy a művészetek sorában az építészetet illeti meg az első hely - az Isten dicsőségére emelt román vagy gotikus templomokat méltán számítjuk e századok legnagyszerűbb teljesítményének. És persze a gondolkodás, az erkölcs, sőt az érzékelés alapkategóriái mellett (tér- és idő-képzetek, illetve a gesztus, a látvány elsőbbsége a szó fölött) a vallási érzés változása nyújt magyarázatot egész sor olyan jelenségre, amely az egyház és a hitélet körén túl (vallásos mozgalmak, eretnekségek stb.) a társadalmi intézmények egészét befolyásolta.
Termékadatok
Cím: Szavak májusa [antikvár]
Szerző:
Ady Endre
,
Agrippa d'Aubigné
,
Alfred de Musset
,
Alfred de Vigny
,
Aloysius Bertrand
,
Alphonse de Lamartine
,
André Chénier
,
André Frénaud
,
Antoine Girard de Saint-Amant
,
Arthur Rimbaud
,
Babits Mihály
,
Blaise Cendrars
,
Charles Baudelaire
,
Charles d'Orléans
,
Charles Leconte de Lisle
,
Chrétien de Troyes
,
Christine de Pisan
,
Clément Marot
,
Émile Verhaeren
,
Eugéne Pottier
,
Eustache Deschamps
,
Francis Jammes
,
Francis Ponge
,
Francois de Malherbe
,
Francois de Maynard
,
Francois Villon
,
Garai Gábor
,
Gérard de Nerval
,
Gereblyés László
,
Guillaume Apollinaire
,
Guillaume de Lorris
,
Guiot de Provins
,
Gyergyai Albert
,
Hélinant de Froidmont
,
Henri Michaux
,
Horváth Andor
,
Illyés Gyula
,
Isaac de Benserade
,
Jacques Prévert
,
Jean Cocteau
,
Jean de La Fontaine
,
Jean de Meung
,
Jean de Sponde
,
Jean Follain
,
Jean Racine
,
Jean Rousselot
,
Jean-Baptiste Chassignet
,
Jékely Zoltán
,
Joachim Du Bellay
,
José-Maria de Heredia
,
Jules Laforgue
,
Jules Supervielle
,
Kálnoky László
,
Kardos László
,
Kosztolányi Dezső
,
Louis Aragon
,
Louise Labé
,
Majtényi Erik
,
Marceline Desbordes-Valmore
,
Marie de France
,
Maurice Scéve
,
Max Jacob
,
Mellin de Saint-Gelais
,
Moliére
,
Nagy László
,
Nemes Nagy Ágnes
,
Nicolas Boileau-Despréaux
,
Olivier de Magny
,
Paul Éluard
,
Paul Scarron
,
Paul Valéry
,
Paul Verlaine
,
Philippe Desportes
,
Pierre Corneille
,
Pierre de Ronsard
,
Pierre Jean Jouve
,
Pierre Reverdy
,
Pierre-Jean de Béranger
,
Radnóti Miklós
,
Rémy Belleau
,
Robert Desnos
,
Rónay György
,
Rouget de L'Isle
,
Rutebeuf
,
Saint-John Perse
,
Somlyó György
,
Stéphane Mallarmé
,
Szabó Lőrinc
,
Théophile de Viau
,
Théophile Gautier
,
Tóth Árpád
,
Tóth István
,
Tristan Corbiére
,
Tristan Tzara
,
Varró János
,
Vas István
,
Victor Hugo
Voltaire
Kiadó: Dacia Könyvkiadó
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
Méret: 120 mm x 170 mm
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............