A trilógiának szánt Rózsa Sándor-regényből csak az első két kötet készült el. Móricz Zsigmond egész életében készült rá, hogy bemutassa a híres betyárt, "a népdalok gavallérját", s kifejtse az éppen szociális hullámai miatt költészetté magasodott...
A trilógiának szánt Rózsa Sándor-regényből csak az első két kötet készült el. Móricz Zsigmond egész életében készült rá, hogy bemutassa a híres betyárt, "a népdalok gavallérját", s kifejtse az éppen szociális hullámai miatt költészetté magasodott szegénylegény-romantikát. Huszonnégy éves korában ismerjük meg Rózsa Sándort, aki kényszerűségből csap fel betyárnak. Körülötte megelevenednek a korabeli parasztság olyan tipikus képviselői, mint a Veszelkák, Pisze Matyi, Maradék Pál, Rózsa Bandi, Sándor öccse. A regény szerelmi szála Sándor és Veszelka Juliska, "a csúnya lány" gyönyörűen motivált egymásra találását ábrázolja. A történet során Sándor a betyárcsapat vezérévé válik, de mihelyst lehetséges, vissza akar térni a polgári életbe. A regény első kötete optimista újrakezdéssel zárul: Sándor viszi Juliskát és álnéven elszegődik csikós számadónak. (Legeza Ilona)
Termékadatok
Cím: Rózsa Sándor a lovát ugratja [eKönyv: epub, mobi]
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.