A második kötet tizenkét évvel később játszódik. Rózsa Sándor nagy kísérlete nem sikerül, visszakényszerül a betyárok közé és, ha már így alakult, a Szeged környéki puszták ura és parancsolója lesz, ő "a gazda". A jobbágyok jobban tisztelik a királynál és úgy...
A második kötet tizenkét évvel később játszódik. Rózsa Sándor nagy kísérlete nem sikerül, visszakényszerül a betyárok közé és, ha már így alakult, a Szeged környéki puszták ura és parancsolója lesz, ő "a gazda". A jobbágyok jobban tisztelik a királynál és úgy szeretik, mint gondoskodó testvérüket. Annál jobban rettegik a vármegye urai és ezek fizetett kopói. Az országon már átsöpör a 48-as forradalom előszele, a nemesurak szorongva várják a közelgő vihart, a szegények reménykednek. Az urak és jobbágyok kibékíthetetlen ellentétét ábrázolja az író a Rózsa Sándorék által megzavart szegvári bál leírásában. A leszámolást el kell halasztani, mert a déli határokon betör az ellenség, s Szegedet és a forradalmat meg kell védeni. Rózsa Sándor csapatával együtt beáll a honvéd seregbe, "a gazda" kapitányi rangot kap és a csapat kitűnően verekszik. Később azonban szembekerülnek a hadsereg gyanakvó nemesi vezetőivel s Sándor ettől kezdve hol a magyar tisztek, hol a császáriak ellen vezeti gerillacsapatát. Végül is a betyárok nem tudnak élni a nagy lehetőséggel, visszasüllyednek a kóborlók sorába. A regény első kötete egységes szerkezetű, egy tömbből faragott. A második kötet is olvasmányos, a jellemek ábrázolása is hiteles, de szerkezetében néha hevenyészett. A szokásos átdolgozásban Móricz Zsigmondot a halál akadályozta meg. (Legeza Ilona)
Termékadatok
Cím: Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét [eKönyv: epub, mobi]
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.