Dr. Áchim András Könyvkiadó

Részlet a könyvből: Tudom én azt, ha meg nem szólnak érte, hogy egy kis nyelvtani helytelenség van ebben a címben. Hiába hívják névelőnek a névelőt, éppen a név elé nem dukál. (Aminthogy a karszék is olyan szék, amelyiknek nincsen karja. Ha van neki, akkor már nem karszék,...

Részlet a könyvből: Két napszámos, egy fiatal, meg egy öreg, hordták kifelé a zsákokat a gazda kamarájából. Gyönyörű tavaszi volt az idő, enyhe, engedékeny, veteményező idő, sárga napsugarak csillogó aranyat hintettek a tócsákba s a fű buján zsendült a kerítés...

Részlet: Éjfél már elmult. Tardos Menyhért fehérre mázolt kis asztalkája mellett ült és levélírással foglalatoskodott. Úgy ült az éjszaka csendjében, mintha valahol mélyen, nagyon mélyen a tenger fenekén kuporogna. Gondolhatta volna, a felszínen most dél lehet, aranyvörös...

Részlet: Öregedő délutánon szállok át Koppándhidán a vicinálisra, Mezőnyéres felé. Rögtön indulunk. Nézem az órámat, ámbár fölösleges. Tudom, hogy mennyi, de az ember ilyenkor nézi az óráját. Nézem szemközt az állomási órát1 is és összehasonlítom, ami szintén...

Részlet a könyvből: "A kis falu nagy utcáján a téli havas rögökön hegyesen billegett Péter. Úgy ment, mint a fiatal kakas. Minden lépésnél táncolt a csizmája. Új csizma volt. Karácsonyra kapta, ö maga csináltatta. Maga választotta ki a bőrt, úgy mutogatta neki a suszter,...