1945 előtt hazánkban a levéltárügyet általános érvényű rendelkezés nem szabályozta, így annak helyzetére a szervezeti széttagoltság és az egységes szakmai irányítás hiánya nyomta rá bélyegét. A kapitalista korszakban a Magyar Országos Levéltár 1874-től 1922-ig a...
A huszadik század végén hazánk ismét egy kavargó gazdasági-társadalmi-politikai forradalmat él át, egyelőre békésen, de érzékelhetően kapaszkodók, gyökerek nélkül. Az elmúlt évtizedek megtépázott "izmusai" múlóban vannak már, de felcserélhetők-e mással? Nacionalizmus,...
Részlet a könyvből:
TANULMÁNYOK
Kari Nehring
MAGYARORSZÁG ÉS A ZSITVATOROKI SZERZŐDÉS(1605—1609)
Ez a tanulmány egy forráskiadás kapcsán jött létre.1 Maximilian Brandstetter naplójáról van szó, aki 1608—09-ben titkárként kísérte a Herberstein Ádám báró és...
Részlet a könyvből:
AEHRENTHAL BIRODALMI REFORMTÖREKVÉSEI 1906-1907
Aehrenthal dualizmusértelmezése
1906. október 24-én Ferenc József császár Aloys Lexa Freiherr von Aehrenthalt nevezte ki a Habsburg-ház és a külügyek miniszterévé. Az uralkodói döntés nem okozott...
SAS HEGYI OSZKÁR
AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR KIADVÁNYKÉSZITÖ TEVÉKENYSÉGÉNEK SZÁZ ÉVE
1874-1974*
A levéltári kiadvány a külvilágra nyitott ablak, amelyen keresztül a levéltár bepillantást enged anyagába és munkájába.
A levéltári munka legősibb, legeredendőbb írásbeli...
HAJDÚ LAJOS
A KÖZÉP- ÉS ALSÓFOKŰ ISKOLÁK ELLENŐRZÉSE MAGYARORSZÁGON A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS IDŐSZAKÁBAN
(1776-1790)
A felvilágosult abszolutizmus magyarországi tanügyi reformjainak elemzése és a centralizáltan felépített oktatási igazgatás működésének...
ANTALL JÓZSEF—KAPRONCZAY KÁROLY
A BUDAPESTI KIRÁLYI ORVOSEGYESÜLET LEVÉLTÁRA, MINT A HAZAI ORVOSTÖRTÉNETÍRÁS FORRÁSA
Hazánkban — hasonlóan Európa több más országához — az orvostörténeti gyűjtemények alapításának gondolata a századfordulón formálódott ki. Az...