kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Anakreon - Uj Idők 1943. (nem teljes évfolyam) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/180/4506180.jpg "Anakreon - Uj Idők 1943. (nem teljes évfolyam) [antikvár]")
Uj Idők 1943. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
Anakreon, Antal Gábor, B. M., B. R., B. Termeczky Mária, B. Z., Baja Mihály, Balázs Sándor, Balogh Anna, Barabás Gyula, Baranyi Károly, Baróti Géza, Basilides Sándor, Baudelaire, Belák András, Benedek Marcell, Berda József, Bikácsi Jolán, Biró Ilona, Bódás János, Bognár Mihály, Bókay János, Bokor Miklós, Bónyi Adorján, Bónyí Adorján, Borsi Darázs József, Br. R. M. E., Bródy László, Bús Erzsébet, Bükky Mihályné, C. F. Meyer, C. T. L., Camoens, Ceglédi Tóth László, Chesterton, Courbet, Csathó Kálmán, Csermely István, Czapáry Karola, D. I., Dabolczi Fekete Lászlóné, Darázs Endre, Darvas Szilárd, Dénes Gizella, Dienes Andor, Dr. Ádám Lajos, Dr. Bakay Lajos, Dr. Beznák Aladár, Dr. Dóbák Ferenc, Dr. Ducks Gábor, Dr. F. L., Dr. Frigyesi József, Dr. Göttche Oszkár, Dr. Hajdu Irén, Dr. Máthé Dénes, Dr. Nagy Orbán, Dr. Ratkóczy Nándor, Dr. Szent-Györgyi Albert, Dr. Tarcsay Istvánné, Dudás Kálmán, Egly-Wallenhausen Éva, Elek Istvánné, Endrődi Béla, Erinna, Ertsey Péter, F. T., Fabritrus, Falu Tamás, Farnadi Ilonka, Fekete István, Fényes .Gábor, Fényes Gábor, Fertsek Ferenc, Fodor Ágnes, Funták Lajos, G. Papp Emilia, Gábor László, Galambos Tamás, Gallay-Gaibel Sándor, Gellérthy Kálmán, Gesztelyi Nagy Zoltán, Goethe, Gulácsy Irén, Gyarmathy Dezső, Gyarmathy Irén, Gyökössy Endre, H. G. I., H. Gébert Ilona, Halász Alexandra, Hankiss János, Hans Benzmann, Harsányi Gréte, Harsányi Zsolt, Havas István, Hebbel, Hegyi Ilona, Historicus, Hobbema, Hodler, Horatius, Horshorst, Horváth Béla, Horváth József, Hölderlin, Hörömpő Ferenc, Hunyady István, Hunyady Sándor, Ifj. Hegedüs Sándor, Iilyésné Fitos Erzsi, Illés József, Imre Mária, Jajczay János, Jammes, Jan Vermer, Jancsó Elemér, Joachim Du Bellay, Johan Béla, K. E., K. R. L., K. Tóth Lenke, Kaestner, Kalabay József, Kaposvári Szabó István, Karafiáth Jenő, Kárpáti Aurél, Kassák Lajos, Keblovszky Lajos, Kendi Finály András, Keresztes Károly, Keszthelyi Zoltán, Keviczky Hugó, Királyhegyi Pál, Kisfaludi-Stróbl Zsigmond, Koltai József, Kornis Gyula, Koroda Miklós, Korompay Viola, Kosáryné Réz Lola, Kővy János, Kunszentmártoni Molnár István, Kunszery Gyula, Lakatos Vince, Lantai György, Lányi Viktor, Lázár János, Lelkes Nándor József, Lengyel Dénes, Létay Lajos, Loránd Imre, Luca Della Robbia, Luis de Morales, M. R. M., M. Recht Mária, Maeterlinck, Magyar Sándor, Magyar Tibor, Makra Sándor, Manuel, Márai Sándor, Marées, Marék Antal, Marton Lili, Máté Mária, Mátyás Ferenc, Maulbertsch, Mecseki Béla, Mészöly Dezső, Meunier, Mieris, Mme Ackermann, Moliére, Molnár Ákos, Moore, Moréas, Mörike, Nedeczky György, Nemes Nagy Ágnes, nemes Suhay Imre, Neuschne, Nyéki Méhes Mózes, Orbók Attila, Ormos Gerő, Ő. I., Pajzs Elemér, Pákai István, Papp Imréné, Pataki Dezső, Péchy Blanka, Pécsi Blanka, Petrarca, Pirandello, Possonyi László, R. M., Radnóti Miklós, Rakovszky Iván, Recht Sándorné, Rilke, Rumi Erzsébet, Ruzitska Mária, S. B., S. B. M., S. Bokor Malvin, S. D., S. I., S. K., Saád Béla, Sági Farkas István, Salamon László, Samain, Sárospataky Mihály, Sásdi Sándor, Schiller, Schőberl Magda, Sebestyén Károly, Shakespeare, Shaw, Sima Ferenc, Simonfay Margit, Somogyi Pál, Sövény Aladár, Storm, Sz. S. B., Szabó B. Magda, Szabó Gyula, Szabó Ida, Szabó Lőrinc, Szász Károly, Szászy Istvánné, Székely Tibor, Szentmihályiné Szabó Mária, Szerb Antal, Szigethy Ferenc, Szolnoki István, Szombathy Viktor, T. K., T. L., Tábor István, Tárkony Lajos, Terborch, Terescsényi György, Thomas Hardy, Timkó Imre, Tirso de Molina, Tőke László, Traeger Ernő, v. Berkó István, Váradi Tibor, Varga Lajos, Verlaine, Vitéz Csikós Jenő, vitéz Járomy Árpád, vitéz Szarka Géza, Vöröss István, Z. R., Zajzon Ádám, Zászló Márta, Zászlós István, Zilahy Lajos, Zsigray Julianna, Zsiray Károly
AZ emberi nyomorúság fölött júniusban kivirulnak a rózsák. Érkezésük olyan, mint egyfajta megszállás: a rózsák között feltűnő nagy számban vannak marsallok és tábornokok. A menet élén, magasztosan, Maréchal Niel halad.
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
9080 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
AZ emberi nyomorúság fölött júniusban kivirulnak a rózsák. Érkezésük olyan, mint egyfajta megszállás: a rózsák között feltűnő nagy számban vannak marsallok és tábornokok. A menet élén, magasztosan, Maréchal Niel halad.
Termékadatok
Cím: Uj Idők 1943. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
Szerző:
Anakreon
,
Antal Gábor
,
B. M.
,
B. R.
,
B. Termeczky Mária
,
B. Z.
,
Baja Mihály
,
Balázs Sándor
,
Balogh Anna
,
Barabás Gyula
,
Baranyi Károly
,
Baróti Géza
,
Basilides Sándor
,
Baudelaire
,
Belák András
,
Benedek Marcell
,
Berda József
,
Bikácsi Jolán
,
Biró Ilona
,
Bódás János
,
Bognár Mihály
,
Bókay János
,
Bokor Miklós
,
Bónyi Adorján
,
Bónyí Adorján
,
Borsi Darázs József
,
Br. R. M. E.
,
Bródy László
,
Bús Erzsébet
,
Bükky Mihályné
,
C. F. Meyer
,
C. T. L.
,
Camoens
,
Ceglédi Tóth László
,
Chesterton
,
Courbet
,
Csathó Kálmán
,
Csermely István
,
Czapáry Karola
,
D. I.
,
Dabolczi Fekete Lászlóné
,
Darázs Endre
,
Darvas Szilárd
,
Dénes Gizella
,
Dienes Andor
,
Dr. Ádám Lajos
,
Dr. Bakay Lajos
,
Dr. Beznák Aladár
,
Dr. Dóbák Ferenc
,
Dr. Ducks Gábor
,
Dr. F. L.
,
Dr. Frigyesi József
,
Dr. Göttche Oszkár
,
Dr. Hajdu Irén
,
Dr. Máthé Dénes
,
Dr. Nagy Orbán
,
Dr. Ratkóczy Nándor
,
Dr. Szent-Györgyi Albert
,
Dr. Tarcsay Istvánné
,
Dudás Kálmán
,
Egly-Wallenhausen Éva
,
Elek Istvánné
,
Endrődi Béla
,
Erinna
,
Ertsey Péter
,
F. T.
,
Fabritrus
,
Falu Tamás
,
Farnadi Ilonka
,
Fekete István
,
Fényes .Gábor
,
Fényes Gábor
,
Fertsek Ferenc
,
Fodor Ágnes
,
Funták Lajos
,
G. Papp Emilia
,
Gábor László
,
Galambos Tamás
,
Gallay-Gaibel Sándor
,
Gellérthy Kálmán
,
Gesztelyi Nagy Zoltán
,
Goethe
,
Gulácsy Irén
,
Gyarmathy Dezső
,
Gyarmathy Irén
,
Gyökössy Endre
,
H. G. I.
,
H. Gébert Ilona
,
Halász Alexandra
,
Hankiss János
,
Hans Benzmann
,
Harsányi Gréte
,
Harsányi Zsolt
,
Havas István
,
Hebbel
,
Hegyi Ilona
,
Historicus
,
Hobbema
,
Hodler
,
Horatius
,
Horshorst
,
Horváth Béla
,
Horváth József
,
Hölderlin
,
Hörömpő Ferenc
,
Hunyady István
,
Hunyady Sándor
,
Ifj. Hegedüs Sándor
,
Iilyésné Fitos Erzsi
,
Illés József
,
Imre Mária
,
Jajczay János
,
Jammes
,
Jan Vermer
,
Jancsó Elemér
,
Joachim Du Bellay
,
Johan Béla
,
K. E.
,
K. R. L.
,
K. Tóth Lenke
,
Kaestner
,
Kalabay József
,
Kaposvári Szabó István
,
Karafiáth Jenő
,
Kárpáti Aurél
,
Kassák Lajos
,
Keblovszky Lajos
,
Kendi Finály András
,
Keresztes Károly
,
Keszthelyi Zoltán
,
Keviczky Hugó
,
Királyhegyi Pál
,
Kisfaludi-Stróbl Zsigmond
,
Koltai József
,
Kornis Gyula
,
Koroda Miklós
,
Korompay Viola
,
Kosáryné Réz Lola
,
Kővy János
,
Kunszentmártoni Molnár István
,
Kunszery Gyula
,
Lakatos Vince
,
Lantai György
,
Lányi Viktor
,
Lázár János
,
Lelkes Nándor József
,
Lengyel Dénes
,
Létay Lajos
,
Loránd Imre
,
Luca Della Robbia
,
Luis de Morales
,
M. R. M.
,
M. Recht Mária
,
Maeterlinck
,
Magyar Sándor
,
Magyar Tibor
,
Makra Sándor
,
Manuel
,
Márai Sándor
,
Marées
,
Marék Antal
,
Marton Lili
,
Máté Mária
,
Mátyás Ferenc
,
Maulbertsch
,
Mecseki Béla
,
Mészöly Dezső
,
Meunier
,
Mieris
,
Mme Ackermann
,
Moliére
,
Molnár Ákos
,
Moore
,
Moréas
,
Mörike
,
Nedeczky György
,
Nemes Nagy Ágnes
,
nemes Suhay Imre
,
Neuschne
,
Nyéki Méhes Mózes
,
Orbók Attila
,
Ormos Gerő
,
Ő. I.
,
Pajzs Elemér
,
Pákai István
,
Papp Imréné
,
Pataki Dezső
,
Péchy Blanka
,
Pécsi Blanka
,
Petrarca
,
Pirandello
,
Possonyi László
,
R. M.
,
Radnóti Miklós
,
Rakovszky Iván
,
Recht Sándorné
,
Rilke
,
Rumi Erzsébet
,
Ruzitska Mária
,
S. B.
,
S. B. M.
,
S. Bokor Malvin
,
S. D.
,
S. I.
,
S. K.
,
Saád Béla
,
Sági Farkas István
,
Salamon László
,
Samain
,
Sárospataky Mihály
,
Sásdi Sándor
,
Schiller
,
Schőberl Magda
,
Sebestyén Károly
,
Shakespeare
,
Shaw
,
Sima Ferenc
,
Simonfay Margit
,
Somogyi Pál
,
Sövény Aladár
,
Storm
,
Sz. S. B.
,
Szabó B. Magda
,
Szabó Gyula
,
Szabó Ida
,
Szabó Lőrinc
,
Szász Károly
,
Szászy Istvánné
,
Székely Tibor
,
Szentmihályiné Szabó Mária
,
Szerb Antal
,
Szigethy Ferenc
,
Szolnoki István
,
Szombathy Viktor
,
T. K.
,
T. L.
,
Tábor István
,
Tárkony Lajos
,
Terborch
,
Terescsényi György
,
Thomas Hardy
,
Timkó Imre
,
Tirso de Molina
,
Tőke László
,
Traeger Ernő
,
v. Berkó István
,
Váradi Tibor
,
Varga Lajos
,
Verlaine
,
Vitéz Csikós Jenő
,
vitéz Járomy Árpád
,
vitéz Szarka Géza
,
Vöröss István
,
Z. R.
,
Zajzon Ádám
,
Zászló Márta
,
Zászlós István
,
Zilahy Lajos
,
Zsigray Julianna
Zsiray Károly
Kötés: Aranyozott kiadói egész vászonkötés
Méret: 220 mm x 310 mm
Fekete István József Attila-díjas magyar író, számos regény, ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” egyik legismertebb művelője. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
William Shakespeare (1564. április 26. (keresztelő) – 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.
Az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja. Shakespeare világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik („Bard of Avon”, vagy egyszerűen „The Bard” vagy „az avoni hattyú”). Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak.
A Shakespeare életét igazoló adatok meglehetősen hiányosak, emiatt később a személyisége, de főleg a műveinek szerzői hitele is megkérdőjeleződött, ezektől a véleményektől függetlenül azonban a művelődéstörténet valós önálló személynek és szerzőnek tekinti.
Nem ismert világra jövetelének pontos dátuma, mivel a gyermekeket csak pár nappal születésük után keresztelték meg. Shakespeare-t 1564. április 26-án keresztelték (a Juliánus-naptár szerint), és többen is úgy gondolják, hogy három nappal azelőtt született. Édesapja John Shakespeare, egy gazdag kereskedő, édesanyja pedig Mary Arden, egy birtokos lánya. Két bátyja meghalt, ezáltal ő volt szüleinek legidősebb fia, aki megélte a felnőttkort.
Stratford-upon-Avon-ban, születési helyén járt iskolába. Abban a korban előtérbe helyezték a latin nyelv és az irodalom tanítását. Időközben az iskola minden adata elveszett, ennek következtében nem tudhatjuk, hogy Shakespeare mikor járt iskolába és milyen eredményekkel végzett.
18 éves korában, 1582. november 28-án nőül vette a három hónapos várandós Anne Hathaway-t. A nő nyolc évvel volt idősebb nála. Az ez után fellelhető legkorábbi adat lányának keresztelője 1583. május 26-án. Első lánya Susanna, majd két évvel később, februárjában adott életet Anne egy ikerpárnak: Hamnetnek és Judithnak, azonban Hamnet elhunyt 11 esztendősen.
A gyerekek születésétől 1592-ig nem volt jelentősebb fordulat Shakespeare életében. Az irodalomszakértők egyhangúan meg vannak róla győződve, hogy ez az időszak elveszett a költő életében. Minden életrajzírója különböző mesével próbálja magyarázni a kiesett időszakot: állítólag szülőfalujából Londonba menekült az ellene indított per elől, egy másik teória szerint pedig lovak ellátásával kezdte karrierjét a színház világában. Ebben az időben kezdett bele a színházi, írói életbe. Ezután részben tulajdonjogot kapott a „Lordkancellár Társulata” nevű színi társulatban. Ezt a társulatot később „Királyi Társulat”-nak nevezték, mivel I. Erzsébetet I. Jakab követte a trónon, aki nagy pénzösszegeket fordított a színészi világra.
Shakespeare életének többi részletéről nem maradtak fenn még csak nyomok sem, tehát magánéletét homály fedi.
Shakespeare hitelességét sok ember támadja, mivel több másik szerző felé mutatnak a művei. Szerzői hitelességét sokan vitatják, különösen Oxford városában.
A költő utolsó heteiben fiatalabbik lányának, Judithnak a kérője belekeveredett egy igen csúfos ügybe, melynek kapcsán megvádolták egy asszony becsületének befeketítésével és halálával. Quiney, a kérő becsületét elveszítette, ezáltal Shakespeare gondoskodott róla, hogy kizárólag lánya kaphassa meg örökségét még a házasságkötés után is. Feleségét alig említi végrendeletében, de minden bizonnyal megkapta a neki járó részt az örökségből.
A híres költőnek nincs élő leszármazottja, mivel Judith lánya három gyereket szült, de egyik sem házasodott meg, Susanna egyetlen gyermeke kétszeri házasságból sem szült gyermeket.
Az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja. Shakespeare világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik („Bard of Avon”, vagy egyszerűen „The Bard” vagy „az avoni hattyú”). Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak.
A Shakespeare életét igazoló adatok meglehetősen hiányosak, emiatt később a személyisége, de főleg a műveinek szerzői hitele is megkérdőjeleződött, ezektől a véleményektől függetlenül azonban a művelődéstörténet valós önálló személynek és szerzőnek tekinti.
Nem ismert világra jövetelének pontos dátuma, mivel a gyermekeket csak pár nappal születésük után keresztelték meg. Shakespeare-t 1564. április 26-án keresztelték (a Juliánus-naptár szerint), és többen is úgy gondolják, hogy három nappal azelőtt született. Édesapja John Shakespeare, egy gazdag kereskedő, édesanyja pedig Mary Arden, egy birtokos lánya. Két bátyja meghalt, ezáltal ő volt szüleinek legidősebb fia, aki megélte a felnőttkort.
Stratford-upon-Avon-ban, születési helyén járt iskolába. Abban a korban előtérbe helyezték a latin nyelv és az irodalom tanítását. Időközben az iskola minden adata elveszett, ennek következtében nem tudhatjuk, hogy Shakespeare mikor járt iskolába és milyen eredményekkel végzett.
18 éves korában, 1582. november 28-án nőül vette a három hónapos várandós Anne Hathaway-t. A nő nyolc évvel volt idősebb nála. Az ez után fellelhető legkorábbi adat lányának keresztelője 1583. május 26-án. Első lánya Susanna, majd két évvel később, februárjában adott életet Anne egy ikerpárnak: Hamnetnek és Judithnak, azonban Hamnet elhunyt 11 esztendősen.
A gyerekek születésétől 1592-ig nem volt jelentősebb fordulat Shakespeare életében. Az irodalomszakértők egyhangúan meg vannak róla győződve, hogy ez az időszak elveszett a költő életében. Minden életrajzírója különböző mesével próbálja magyarázni a kiesett időszakot: állítólag szülőfalujából Londonba menekült az ellene indított per elől, egy másik teória szerint pedig lovak ellátásával kezdte karrierjét a színház világában. Ebben az időben kezdett bele a színházi, írói életbe. Ezután részben tulajdonjogot kapott a „Lordkancellár Társulata” nevű színi társulatban. Ezt a társulatot később „Királyi Társulat”-nak nevezték, mivel I. Erzsébetet I. Jakab követte a trónon, aki nagy pénzösszegeket fordított a színészi világra.
Shakespeare életének többi részletéről nem maradtak fenn még csak nyomok sem, tehát magánéletét homály fedi.
Shakespeare hitelességét sok ember támadja, mivel több másik szerző felé mutatnak a művei. Szerzői hitelességét sokan vitatják, különösen Oxford városában.
A költő utolsó heteiben fiatalabbik lányának, Judithnak a kérője belekeveredett egy igen csúfos ügybe, melynek kapcsán megvádolták egy asszony becsületének befeketítésével és halálával. Quiney, a kérő becsületét elveszítette, ezáltal Shakespeare gondoskodott róla, hogy kizárólag lánya kaphassa meg örökségét még a házasságkötés után is. Feleségét alig említi végrendeletében, de minden bizonnyal megkapta a neki járó részt az örökségből.
A híres költőnek nincs élő leszármazottja, mivel Judith lánya három gyereket szült, de egyik sem házasodott meg, Susanna egyetlen gyermeke kétszeri házasságból sem szült gyermeket.
Író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Budapesten született 1901-ben. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a bölcsészkaron szerzett magyar-német-angol szakos tanári diplomát.
1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)
Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)
1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)
Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)
Thomas Hardy OM angol költő és regényíró; a regionális epika egyik legkiválóbb művelője. Kiemelkedő regényeinek színhelye a képzeletbeli délnyugat-angliai megye, „Wessex”.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............