kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Adam Zagajewski - Nagyvilág 1991. (nem teljes évfolyam) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/253/4506253.jpg "Adam Zagajewski - Nagyvilág 1991. (nem teljes évfolyam) [antikvár]")
Nagyvilág 1991. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
Adam Zagajewski, Adolf Muschg, Alain Bosquet, Alberto Moravia, Alekszandr Szolzsenyicin, Alekszandr Zinovjev, Almási Miklós, Almeida Faria, Alvin Toffler, Anatolij Prisztavkin, André Brink, Anthony Burgess, Anton Hykisch, Antun Soljan, Arkagyij Lvov, Arvo Valton, Bacsó Béla, Baka István, Bakos Ferenc, Bárdos László, Bari Károly, Barna Imre, Bényei Tamás, Benyhe János, Bernard Malamud, Borislav Pekic, Carlos Fuentes, Christa Wolf, Cioran, Claudio Magris, Csaba Márta, Csatlós János, Csordás Gábor, Csuvár Erzsébet, Czesław Miłosz, D. Rácz István, David Edgar, Donald Barthelme, Eduard Limonov, Eduardo Mendoza, Egri Péter, Erdődy János, Ernszt Nyeizvesztnij, Eugéne Ionesco, Fabiny Tibor, Fázsy Anikó, Federico Fellini, Fencsik Flóra, Ferenczi László, Filip David, Földes Anna, Francois Furet, Franz Kafka, Frederick Barthelme, Fried István, Friedrich Dürrenmatt, Fulvio Tomizza, Gabriel García Márquez, George Steiner, George Szirtes, Gömöri György, Graham Greene, Harold Pinter, Helmut Schmidt, Henry Miller, Herbert Marcuse, Hoffmann Béla, Ihab Hassan, Illés László, Imre László, Ingmar Bergman, Isaac Bashevis Singer, Ivan Klíma, Jaan Kaplinski, Jascha Kessler, Jávor Ottó, Jean Blot, Jeanette Winterson, Joao Ubaldo Ribeiro, John Updike, José Saramago, Joseph Pischel, Joyce Carol Oates, Kálmán C. György, Kálnoky László, Karafiáth Judit, Kazuo Ishiguro, Keith Botsford, Kiss Irén, Klaus Kandler, Kolozsvári Papp László, Koltai Tamás, Koncz Virág, Konrád György, Koós Judith, Krasztev Péter, L. Dömény Katalin, Lator László, Ljudmila Petrusevszkaja, Lukács Laura, M. Nagy Miklós, Malcolm Bradbury, Maller Sándor, Manés Sperber, Marcel Aymé, Marek Hlasko, Martin Amis, Mesterházi Márton, Mészely József, Michel Tournier, Michel Winock, Mihályi Gábor, Milan Kundera, Mojzer Anna, Nagy Péter, Natalja Ivanova, Pál Ferenc, Pál József, Paolo Santarcangeli, Papp Árpád, Pascal Bruckner, Paul Engle, Pávai Patak Márta, Peter Bichsel, Peter Carey, Peter Cowan, Peter Schneider, Philip Roth, Pintér Judit, Pintér Márta Zsuzsanna, Rácz Péter, Reinhard Baumgart, René Maran, Richard Hoggart, Sarbu Aladár, Schiller Erzsébet, Slawomir Mrozek, Sławomir Mrozek, Szabó Győző, Szabolcsi Miklós, Szappanos Gábor, Szász Ferenc, Szász Imre, Szegzárdy-Csengery József, Székely György, Szénási Ferenc, Szerdahelyi Zoltán, Szilágyi Ferenc, Szopori Nagy Lajos, Tandori Dezső, Tarnóc Márton, Timár György, Timo K. Mukka, Tom Wolfe, Tótfalusi István, Török Gábor, Turcsány Péter, Umberto Eco, Umberto Saba, Vajda András, Varga József, Varga László, Vargyas Zoltán, Vaszilij Akszjonov, Vidor Miklós, Vladimir Nabokov, Vladimír Páral, Vlagyimir Matlin, Vlagyimir Vojnovics, Voigt Vilmos, Volker Braun, Vujicsics Marietta, Vujicsics Sztoján, Walkó György, Werner Fuld, William Cooper, Witold Gombrowicz, Zappe László
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2280 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Nagyvilág 1991. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
Szerző:
Adam Zagajewski
,
Adolf Muschg
,
Alain Bosquet
,
Alberto Moravia
,
Alekszandr Szolzsenyicin
,
Alekszandr Zinovjev
,
Almási Miklós
,
Almeida Faria
,
Alvin Toffler
,
Anatolij Prisztavkin
,
André Brink
,
Anthony Burgess
,
Anton Hykisch
,
Antun Soljan
,
Arkagyij Lvov
,
Arvo Valton
,
Bacsó Béla
,
Baka István
,
Bakos Ferenc
,
Bárdos László
,
Bari Károly
,
Barna Imre
,
Bényei Tamás
,
Benyhe János
,
Bernard Malamud
,
Borislav Pekic
,
Carlos Fuentes
,
Christa Wolf
,
Cioran
,
Claudio Magris
,
Csaba Márta
,
Csatlós János
,
Csordás Gábor
,
Csuvár Erzsébet
,
Czesław Miłosz
,
D. Rácz István
,
David Edgar
,
Donald Barthelme
,
Eduard Limonov
,
Eduardo Mendoza
,
Egri Péter
,
Erdődy János
,
Ernszt Nyeizvesztnij
,
Eugéne Ionesco
,
Fabiny Tibor
,
Fázsy Anikó
,
Federico Fellini
,
Fencsik Flóra
,
Ferenczi László
,
Filip David
,
Földes Anna
,
Francois Furet
,
Franz Kafka
,
Frederick Barthelme
,
Fried István
,
Friedrich Dürrenmatt
,
Fulvio Tomizza
,
Gabriel García Márquez
,
George Steiner
,
George Szirtes
,
Gömöri György
,
Graham Greene
,
Harold Pinter
,
Helmut Schmidt
,
Henry Miller
,
Herbert Marcuse
,
Hoffmann Béla
,
Ihab Hassan
,
Illés László
,
Imre László
,
Ingmar Bergman
,
Isaac Bashevis Singer
,
Ivan Klíma
,
Jaan Kaplinski
,
Jascha Kessler
,
Jávor Ottó
,
Jean Blot
,
Jeanette Winterson
,
Joao Ubaldo Ribeiro
,
John Updike
,
José Saramago
,
Joseph Pischel
,
Joyce Carol Oates
,
Kálmán C. György
,
Kálnoky László
,
Karafiáth Judit
,
Kazuo Ishiguro
,
Keith Botsford
,
Kiss Irén
,
Klaus Kandler
,
Kolozsvári Papp László
,
Koltai Tamás
,
Koncz Virág
,
Konrád György
,
Koós Judith
,
Krasztev Péter
,
L. Dömény Katalin
,
Lator László
,
Ljudmila Petrusevszkaja
,
Lukács Laura
,
M. Nagy Miklós
,
Malcolm Bradbury
,
Maller Sándor
,
Manés Sperber
,
Marcel Aymé
,
Marek Hlasko
,
Martin Amis
,
Mesterházi Márton
,
Mészely József
,
Michel Tournier
,
Michel Winock
,
Mihályi Gábor
,
Milan Kundera
,
Mojzer Anna
,
Nagy Péter
,
Natalja Ivanova
,
Pál Ferenc
,
Pál József
,
Paolo Santarcangeli
,
Papp Árpád
,
Pascal Bruckner
,
Paul Engle
,
Pávai Patak Márta
,
Peter Bichsel
,
Peter Carey
,
Peter Cowan
,
Peter Schneider
,
Philip Roth
,
Pintér Judit
,
Pintér Márta Zsuzsanna
,
Rácz Péter
,
Reinhard Baumgart
,
René Maran
,
Richard Hoggart
,
Sarbu Aladár
,
Schiller Erzsébet
,
Slawomir Mrozek
,
Sławomir Mrozek
,
Szabó Győző
,
Szabolcsi Miklós
,
Szappanos Gábor
,
Szász Ferenc
,
Szász Imre
,
Szegzárdy-Csengery József
,
Székely György
,
Szénási Ferenc
,
Szerdahelyi Zoltán
,
Szilágyi Ferenc
,
Szopori Nagy Lajos
,
Tandori Dezső
,
Tarnóc Márton
,
Timár György
,
Timo K. Mukka
,
Tom Wolfe
,
Tótfalusi István
,
Török Gábor
,
Turcsány Péter
,
Umberto Eco
,
Umberto Saba
,
Vajda András
,
Varga József
,
Varga László
,
Vargyas Zoltán
,
Vaszilij Akszjonov
,
Vidor Miklós
,
Vladimir Nabokov
,
Vladimír Páral
,
Vlagyimir Matlin
,
Vlagyimir Vojnovics
,
Voigt Vilmos
,
Volker Braun
,
Vujicsics Marietta
,
Vujicsics Sztoján
,
Walkó György
,
Werner Fuld
,
William Cooper
,
Witold Gombrowicz
Zappe László
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 160 mm x 240 mm
Alberto Moravia, eredeti nevén Alberto Pincherle a 20. század egyik legkiemelkedőbb olasz regényírója. Művei legfőképp a modern szexualitással, szociális elidegenedéssel és egzisztencializmussal foglalkoznak.
Esztéta-filozófus, az MTA tagja.
A filozófia és a szociológia határterületein végzett kutatásai mellett több évtizede foglalkozik az ezredforduló gazdaságfejlődésével.
E témában jelentek meg a Léghajó Manhattan felett (1992) és a Napóra a Times Square-en (1995) című könyvei.
Az Athenaeum Kiadónál megjelent művei:Hová tűnt az a rengeteg pénz? - Válságkönyv (2009)
A filozófia és a szociológia határterületein végzett kutatásai mellett több évtizede foglalkozik az ezredforduló gazdaságfejlődésével.
E témában jelentek meg a Léghajó Manhattan felett (1992) és a Napóra a Times Square-en (1995) című könyvei.
Az Athenaeum Kiadónál megjelent művei:Hová tűnt az a rengeteg pénz? - Válságkönyv (2009)
Anthony Burgess, született: John Burgess Wilson (Manchester, 1917. február 25. – London, 1993. november 22.) brit regényíró, költő, zeneszerző, műfordító, újságíró, zongorista, nyelvész, tudósító. Manchesterben született, az Egyesült Államokban és Európában is élt, később hosszú időre Délkelet-Ázsiába költözött.
John Burgess Wilson néven látta meg a napvilágot 1917. február 25-én Harpurheyben, Manchester külvárosában. Szülei katolikusok. Gyerekkorában Jacknek hívták, majd felvette az Anthony nevet, így lett John Anthony Burgess Wilson. Írói álneve pedig Anthony Burgess lett. Édesanyja, Elizabeth Burgess Wilson meghalt, mikor Anthony egyéves volt, ezután az anyai nagynénje nevelte Crumpsallban. Burgess apja, Joseph Wilson (akit úgy jellemzett, mint "egy állandóan a távolban lévő részeg, aki apának hívja magát") számtalan munkát elvégzett, úgymint zongorista, katona, könyvkereskedő, hentes, dohányárus, enciklopédiaárus. Apjával való kapcsolatát közömbösnek nevezte. Burgess nagyapja félig ír volt. Burgesst a nagynénje, később nevelőanyja nevelte. Gyerekkora magányosan telt, folyton haragos és dühös volt. Magától tanult meg zongorázni, hegedülni és kottát olvasni. Rossz életkörülményei miatt egy kis lakásban lakott egy kocsma és egy dohányárubolt felett, melyet a nagynénje vezetett.
Burgess tudása nagy részét magától szerezte meg, de járt iskolába is. Elsőként a St. Edmund's Roman Catholic Elementary School tanulója volt, majd később a Bishop Bilsborrow Memorial Roman Catholic Primary School tanulója lett. Első munkája egy esszé volt Torbayről, ami a Daily Express újságban jelent meg 1928-ban. Jó eredményeinek köszönhetően a Bishop Bilsborrowból átkerült a Manchester Catholic gimnáziumba. Ezekben az időkben hagyott fel a vallással, de igazából sosem szakított az egyházzal. Itt ismerte meg történelemtanárát L.W. Devert, aki bevezette Burgesst James Joyce könyveibe. Burgess az egyetemi éveit a Victoria University of Manchesterben töltötte, három évvel később diplomát szerzett. Kiemelkedően teljesített angol nyelv és irodalom területén. Burgess gyermekkorában egyáltalán nem érdeklődött a zene iránt. Egy napon a házi készítésű rádióján hallott egy fuvola dallamot ami teljesen elbűvölte. Nyolc perccel később a bemondó elárulta, hogy a dal címe Prelude to the Afternoon of a Faun, Claude Debussy zeneszerzőtől. Ez az élmény meghatározó volt számára, a zene ettől kezdve fontos lett neki. Ezután bejelentette a családjának, hogy zeneszerző akar lenni, de a család elutasította, mert nem volt elég pénzük. Mivel az iskolájában nem tanítottak zenét, így saját magát tanította. Apja influenzában halt meg 1938-ban, nevelőanyja szívrohamban halt meg 1940-ben.
Burgess 1940-ben kezdte meg katonai szolgálatait a Royal Army Medical Corpsban, egy ideig Morpethben volt egy orvosi állomáson. Időnként katonai táncelőadásokat rendezett. Később a Royal Army Educational Corpshoz került ahol elmegyógyintézeti kezeléseken vett rész. Megbukott a terve, miszerint kinevezést kap. 1942-ben Bournemouthban feleségül vesz egy walesi lányt, aki a középiskolai igazgatójának az idősebbik lánya.
Művei főleg a fikción alapulnak. Az egyik legjelentősebb alkotása a Gépnarancs (A Clockwork Orange), mely egy elképzelt jövőben játszódik, központi témája pedig az erőszak. Tanulmányokat jelentetett meg olyan kiemelkedő írókról és költőkről, mint James Joyce, Ernest Hemingway, William Shakespeare és D. H. Lawrence. Language Made Plain és A Mouthful of Air című írásai pedig a nyelvészet területén jeleskednek. Termékeny újságíró volt, több nyelven is írt. (Egyes források szerint nyolc nyelven tudott, mások tizenhárom nyelvről számolnak be: kínaiul, héberül, japánul, perzsául és svédül jól, angolul, franciául, olaszul, spanyolul, németül, oroszul, malájul és walesiül folyékonyan beszélt.) Műfordítással és adaptálással is foglalkozott (Oedipus the King, Cyrano de Bergerac). Olyan színpadi előadásokhoz írt forgatókönyvet, mint a Jesus of Nazareth vagy a Moses the Lawgiver. 1956-ban szerezte a Sinfoni Melayu című zenei szerzeményét. 1982-ben pedig a BBC mutatta be Blooms of Dublin című szintén zenei művét.
John Burgess Wilson néven látta meg a napvilágot 1917. február 25-én Harpurheyben, Manchester külvárosában. Szülei katolikusok. Gyerekkorában Jacknek hívták, majd felvette az Anthony nevet, így lett John Anthony Burgess Wilson. Írói álneve pedig Anthony Burgess lett. Édesanyja, Elizabeth Burgess Wilson meghalt, mikor Anthony egyéves volt, ezután az anyai nagynénje nevelte Crumpsallban. Burgess apja, Joseph Wilson (akit úgy jellemzett, mint "egy állandóan a távolban lévő részeg, aki apának hívja magát") számtalan munkát elvégzett, úgymint zongorista, katona, könyvkereskedő, hentes, dohányárus, enciklopédiaárus. Apjával való kapcsolatát közömbösnek nevezte. Burgess nagyapja félig ír volt. Burgesst a nagynénje, később nevelőanyja nevelte. Gyerekkora magányosan telt, folyton haragos és dühös volt. Magától tanult meg zongorázni, hegedülni és kottát olvasni. Rossz életkörülményei miatt egy kis lakásban lakott egy kocsma és egy dohányárubolt felett, melyet a nagynénje vezetett.
Burgess tudása nagy részét magától szerezte meg, de járt iskolába is. Elsőként a St. Edmund's Roman Catholic Elementary School tanulója volt, majd később a Bishop Bilsborrow Memorial Roman Catholic Primary School tanulója lett. Első munkája egy esszé volt Torbayről, ami a Daily Express újságban jelent meg 1928-ban. Jó eredményeinek köszönhetően a Bishop Bilsborrowból átkerült a Manchester Catholic gimnáziumba. Ezekben az időkben hagyott fel a vallással, de igazából sosem szakított az egyházzal. Itt ismerte meg történelemtanárát L.W. Devert, aki bevezette Burgesst James Joyce könyveibe. Burgess az egyetemi éveit a Victoria University of Manchesterben töltötte, három évvel később diplomát szerzett. Kiemelkedően teljesített angol nyelv és irodalom területén. Burgess gyermekkorában egyáltalán nem érdeklődött a zene iránt. Egy napon a házi készítésű rádióján hallott egy fuvola dallamot ami teljesen elbűvölte. Nyolc perccel később a bemondó elárulta, hogy a dal címe Prelude to the Afternoon of a Faun, Claude Debussy zeneszerzőtől. Ez az élmény meghatározó volt számára, a zene ettől kezdve fontos lett neki. Ezután bejelentette a családjának, hogy zeneszerző akar lenni, de a család elutasította, mert nem volt elég pénzük. Mivel az iskolájában nem tanítottak zenét, így saját magát tanította. Apja influenzában halt meg 1938-ban, nevelőanyja szívrohamban halt meg 1940-ben.
Burgess 1940-ben kezdte meg katonai szolgálatait a Royal Army Medical Corpsban, egy ideig Morpethben volt egy orvosi állomáson. Időnként katonai táncelőadásokat rendezett. Később a Royal Army Educational Corpshoz került ahol elmegyógyintézeti kezeléseken vett rész. Megbukott a terve, miszerint kinevezést kap. 1942-ben Bournemouthban feleségül vesz egy walesi lányt, aki a középiskolai igazgatójának az idősebbik lánya.
Művei főleg a fikción alapulnak. Az egyik legjelentősebb alkotása a Gépnarancs (A Clockwork Orange), mely egy elképzelt jövőben játszódik, központi témája pedig az erőszak. Tanulmányokat jelentetett meg olyan kiemelkedő írókról és költőkről, mint James Joyce, Ernest Hemingway, William Shakespeare és D. H. Lawrence. Language Made Plain és A Mouthful of Air című írásai pedig a nyelvészet területén jeleskednek. Termékeny újságíró volt, több nyelven is írt. (Egyes források szerint nyolc nyelven tudott, mások tizenhárom nyelvről számolnak be: kínaiul, héberül, japánul, perzsául és svédül jól, angolul, franciául, olaszul, spanyolul, németül, oroszul, malájul és walesiül folyékonyan beszélt.) Műfordítással és adaptálással is foglalkozott (Oedipus the King, Cyrano de Bergerac). Olyan színpadi előadásokhoz írt forgatókönyvet, mint a Jesus of Nazareth vagy a Moses the Lawgiver. 1956-ban szerezte a Sinfoni Melayu című zenei szerzeményét. 1982-ben pedig a BBC mutatta be Blooms of Dublin című szintén zenei művét.
Franz Kafka (Prága, 1883. július 3. – Kierling, 1924. június 3.)
Német nyelven alkotó író, a 20. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Műveiben az irodalmi realizmus és a fantasztikum keveredik, műveinek tipikus szereplője az elszigetelt ember, aki bizarr vagy szürreális helyzetekbe jut, érinthetetlen bürokratikus hatalmakkal kerül szembe. Kafka az elidegenedés, a félelem, a bűntudat és az abszurditás témáit vizsgálja. Legismertebb művei Az átváltozás, A per és A kastély. A kafkai kifejezés a műveiben gyakran előforduló abszurd, szürreális szituációkhoz hasonló helyzetekre használatos.
Kafka középosztálybeli, németül beszélő zsidó családba született a Cseh Királyság fővárosában, Prágában, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, ma Csehországhoz tartozik. Jogásznak készült, tanulmányait követően egy biztosítónál helyezkedett el, az írással szabadidejében foglalkozott. Élete során levelek százait írta családjának és közeli barátainak, édesapjával feszült és formális kapcsolata volt. Több nőt is eljegyzett, de sosem házasodott meg. 1924-ben gümőkórban hunyt el, mindössze 40 évesen.
Életében kevés műve jelent meg: csak a Szemlélődés és az Egy falusi orvos című novellagyűjteményei, illetve külön történetek jelentek meg irodalmi lapokban, például az Az átváltozás, de nem arattak sikert. Befejezetlen műveit, mint A per, A kastély, az Amerika, barátjának, Max Brodnak meg kellett volna semmisítenie Kafka kérésére. Brod azonban nem engedelmeskedett, és gondoskodott arról, hogy kiadják a műveket. Kafka munkája a 20. század íróinak, kritikusainak, művészeinek és filozófusainak széles körére hatott.
Német nyelven alkotó író, a 20. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Műveiben az irodalmi realizmus és a fantasztikum keveredik, műveinek tipikus szereplője az elszigetelt ember, aki bizarr vagy szürreális helyzetekbe jut, érinthetetlen bürokratikus hatalmakkal kerül szembe. Kafka az elidegenedés, a félelem, a bűntudat és az abszurditás témáit vizsgálja. Legismertebb művei Az átváltozás, A per és A kastély. A kafkai kifejezés a műveiben gyakran előforduló abszurd, szürreális szituációkhoz hasonló helyzetekre használatos.
Kafka középosztálybeli, németül beszélő zsidó családba született a Cseh Királyság fővárosában, Prágában, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, ma Csehországhoz tartozik. Jogásznak készült, tanulmányait követően egy biztosítónál helyezkedett el, az írással szabadidejében foglalkozott. Élete során levelek százait írta családjának és közeli barátainak, édesapjával feszült és formális kapcsolata volt. Több nőt is eljegyzett, de sosem házasodott meg. 1924-ben gümőkórban hunyt el, mindössze 40 évesen.
Életében kevés műve jelent meg: csak a Szemlélődés és az Egy falusi orvos című novellagyűjteményei, illetve külön történetek jelentek meg irodalmi lapokban, például az Az átváltozás, de nem arattak sikert. Befejezetlen műveit, mint A per, A kastély, az Amerika, barátjának, Max Brodnak meg kellett volna semmisítenie Kafka kérésére. Brod azonban nem engedelmeskedett, és gondoskodott arról, hogy kiadják a műveket. Kafka munkája a 20. század íróinak, kritikusainak, művészeinek és filozófusainak széles körére hatott.
Fried István magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa, az irodalomtudományok doktora.
Gabriel García Márquez
Gabriel García Márquez (1927–2014) kolumbiai író. Pályafutását újságíróként kezdte, a Száz év magány (1967) megjelenése tette világhírűvé. 1982-ben kapott Nobel-díjat.
Gabriel García Márquez (1927–2014) kolumbiai író. Pályafutását újságíróként kezdte, a Száz év magány (1967) megjelenése tette világhírűvé. 1982-ben kapott Nobel-díjat.
John Updike az egyik legnagyobb valaha élt regényíró (ha nem a legnagyobb!), aki a Nobel-díj örök várományosaként végül soha nem kapta meg a legnagyobb irodalmi elismerést…
Ez persze sokkal inkább minősíti a díjat odaítélő bizottságot, mint Updike-ot.
Több, mint két tucat regényt írt, több száz novellát, verseket, esszéket; főműve (talán…) a Nyúl-sorozat. Öt mesés amerikai regény a világirodalom egyik legismertebb hősével, Harry Rabbit Angstrommal, a kosarasból lett nyárspolgárral, és egy egész kontinensnyi legendáriummal.
Két epizód is kiérdemelte a Pulitzer-díj at (Updike egyike annak a három írónak, aki kétszer is megkapta), a Rabbit is Rich (Nyúlháj) és a Rabbit at Rest (Nyúlszív).
Updike magyarországi sorsa finoman szólva is hányattatott. Az író a hatvanas években csak regényeit a „szocialista világképben” elhelyező előszóval jelenhetett meg, a Nyúlcipő, A farm, A kentaur inkább az Európa Zsebkönyvek olcsó könyvtári sorozatban hozzáférhető.
Egységes életműkiadásban még soha nem adták ki, aztán az elmúlt években el is tűnt a könyvesboltokból.
A 21. Század Kiadó most pótolja a hiányt, 2020-ig szerzői sorozatban publikálja egy tucat regényét.
Mindenekelőtt a csodás remekmű, a Nyúl-sorozat darabjait.
Aztán jön a többi, a Párok, az Így látja Roger, A terrorista és Az eastwicki boszorkányok.
Ez persze sokkal inkább minősíti a díjat odaítélő bizottságot, mint Updike-ot.
Több, mint két tucat regényt írt, több száz novellát, verseket, esszéket; főműve (talán…) a Nyúl-sorozat. Öt mesés amerikai regény a világirodalom egyik legismertebb hősével, Harry Rabbit Angstrommal, a kosarasból lett nyárspolgárral, és egy egész kontinensnyi legendáriummal.
Két epizód is kiérdemelte a Pulitzer-díj at (Updike egyike annak a három írónak, aki kétszer is megkapta), a Rabbit is Rich (Nyúlháj) és a Rabbit at Rest (Nyúlszív).
Updike magyarországi sorsa finoman szólva is hányattatott. Az író a hatvanas években csak regényeit a „szocialista világképben” elhelyező előszóval jelenhetett meg, a Nyúlcipő, A farm, A kentaur inkább az Európa Zsebkönyvek olcsó könyvtári sorozatban hozzáférhető.
Egységes életműkiadásban még soha nem adták ki, aztán az elmúlt években el is tűnt a könyvesboltokból.
A 21. Század Kiadó most pótolja a hiányt, 2020-ig szerzői sorozatban publikálja egy tucat regényét.
Mindenekelőtt a csodás remekmű, a Nyúl-sorozat darabjait.
Aztán jön a többi, a Párok, az Így látja Roger, A terrorista és Az eastwicki boszorkányok.
A Nagaszakiban született, ám hatéves kora óta Angliában élő Kazuo Ishiguro származása dacára az egyik legjelentősebb és legelismertebb kortárs angol prózaíró napjainkban. Főműve az 1989-ben megjelent Napok romjai, melyből 1993-ban utóbb nyolc Oscar-díjra jelölt film készült. Ne engedj el… című regénye ugyancsak óriási sikert aratott, 2005-ös megjelenését követően rövid időn belül több jelentős irodalmi díjat is elnyert, és a Time magazin beválogatta a száz legjobb angol nyelvű regény közé. A szerzőtől legutóbb a Cartaphilus Kiadónál napvilágot látott kötet, A lebegő világ művésze az író második regénye, mely 1986-os megjelenése után elnyerte az egyik legrangosabb brit irodalmi elismerést, a Whitbread-díjat. Ishiguro művei szerte a világon negyvennél is több nyelvre lefordítva gyarapítják rajongóinak táborát.
Milan Kundera (1929. április 1. - 2023. július 11.) 1993-tól már csak francia nyelven publikáló cseh regényíró, drámaíró, költő, esszéista.
Apja, Ludvík Kundera (1891–1971) híres zongorista, zenetudós volt. Milan Kundera az egyetem előtt kétkezi munkásként és dzsessz-zenészként dolgozott. A prágai Károly Egyetemen zenetudományt, irodalmat, filmművészetet és esztétikát hallgatott. Elsősorban a reneszánsz nagyjai, Boccaccio és Rabelais, a huszadik századi írók, gondolkodók közül pedig Musil, Gombrowicz, Broch, Kafka és Heidegger munkássága volt rá nagy hatással. Tagja volt a Literarni Noviny és a Listy című irodalmi folyóiratok szerkesztőségének. 1948-ban sok értelmiségihez hasonlóan lelkesen csatlakozott a kommunista párthoz, de miután tiltakozott a pártban kialakuló személyi kultusz ellen, 1950-ben kizárták. Miután 1952-ben diplomázott, a Prágai Film és Előadóművészeti Akadémián világirodalmat tanított. 1956-ban lépett be újra a pártba.
Irodalmi pályafutása költőként indult. Az ötvenes években megjelent három verseskötete meg is hozta számára az elismertséget. Első regénye, a Tréfa, melyben a sztálinizmus visszáságaival foglalkozott, 1965-ben látott napvilágot. A regény ifjú hőse, Ludvík Jahn tréfából egy képeslapot küld kedvesének, melyen többek közt Trockijt élteti. Csehszlovákia ortodox pártvezetése azonban nem ismerte a tréfát: Ludvikot kizárták a pártból, kirúgták az egyetemről, karrierje derékba tört. Regényével Kundera hatalmas botrányt kavart, és a párt tett is róla, hogy a Tréfa eltűnjön a könyvesboltok és a könyvtárak polcairól.
Kundera jelentős szerepet vállalt az 1968-as prágai tavasz eseményeiben, így a bukás után ő sem kerülhette el hőse sorsát. Kizárták a pártból, elbocsátották állásából, és általában eltiltották a tanítástól. Természetesen nem is publikálhatott.
Második regénye, Az élet máshol van (1973) a publikációs tilalom miatt Párizsban jelent meg francia nyelvű kiadásban. Kundera művében a kelet-közép-európai társadalmakat elemzi. A regény főhősének életével és halálával Kundera egy szerencsétlen sorsú, hazugságban felnőtt generáció életét szimbolizálja.
1975-ben Franciaországba emigrált, ahol még a rennes-i egyetem vendégprofesszora lett. Ekkor látott napvilágot a még 1972-ben Csehszlovákiában írt Búcsúkeringő című regénye.1979-ben A nevetés és felejtés könyve című regénye miatt megfosztották cseh állampolgárságától. 1981 óta francia állampolgár. Feleségével, Vera Hrabankovával él Párizsban.
Apja, Ludvík Kundera (1891–1971) híres zongorista, zenetudós volt. Milan Kundera az egyetem előtt kétkezi munkásként és dzsessz-zenészként dolgozott. A prágai Károly Egyetemen zenetudományt, irodalmat, filmművészetet és esztétikát hallgatott. Elsősorban a reneszánsz nagyjai, Boccaccio és Rabelais, a huszadik századi írók, gondolkodók közül pedig Musil, Gombrowicz, Broch, Kafka és Heidegger munkássága volt rá nagy hatással. Tagja volt a Literarni Noviny és a Listy című irodalmi folyóiratok szerkesztőségének. 1948-ban sok értelmiségihez hasonlóan lelkesen csatlakozott a kommunista párthoz, de miután tiltakozott a pártban kialakuló személyi kultusz ellen, 1950-ben kizárták. Miután 1952-ben diplomázott, a Prágai Film és Előadóművészeti Akadémián világirodalmat tanított. 1956-ban lépett be újra a pártba.
Irodalmi pályafutása költőként indult. Az ötvenes években megjelent három verseskötete meg is hozta számára az elismertséget. Első regénye, a Tréfa, melyben a sztálinizmus visszáságaival foglalkozott, 1965-ben látott napvilágot. A regény ifjú hőse, Ludvík Jahn tréfából egy képeslapot küld kedvesének, melyen többek közt Trockijt élteti. Csehszlovákia ortodox pártvezetése azonban nem ismerte a tréfát: Ludvikot kizárták a pártból, kirúgták az egyetemről, karrierje derékba tört. Regényével Kundera hatalmas botrányt kavart, és a párt tett is róla, hogy a Tréfa eltűnjön a könyvesboltok és a könyvtárak polcairól.
Kundera jelentős szerepet vállalt az 1968-as prágai tavasz eseményeiben, így a bukás után ő sem kerülhette el hőse sorsát. Kizárták a pártból, elbocsátották állásából, és általában eltiltották a tanítástól. Természetesen nem is publikálhatott.
Második regénye, Az élet máshol van (1973) a publikációs tilalom miatt Párizsban jelent meg francia nyelvű kiadásban. Kundera művében a kelet-közép-európai társadalmakat elemzi. A regény főhősének életével és halálával Kundera egy szerencsétlen sorsú, hazugságban felnőtt generáció életét szimbolizálja.
1975-ben Franciaországba emigrált, ahol még a rennes-i egyetem vendégprofesszora lett. Ekkor látott napvilágot a még 1972-ben Csehszlovákiában írt Búcsúkeringő című regénye.1979-ben A nevetés és felejtés könyve című regénye miatt megfosztották cseh állampolgárságától. 1981 óta francia állampolgár. Feleségével, Vera Hrabankovával él Párizsban.
Pál Ferenc, közismert nevén: Pálferi, (Budapest, 1966. június 29.) római katolikus pap, mentálhigiénés szakember, 1986 és 1989 között válogatott atléta.
Fiatalkorától aktív sportoló, a Budapesti Vasas főállású sportolója, válogatott kerettag volt. 1987-ben felnőtt magyar magasugró bajnok lett.
1996. június 15-én szentelték pappá Esztergomban. Szentelése után előbb káplánként szolgált Terézvárosban, majd Rákoskeresztúron, 2002-től pedig az óbudai Kövi Szűz Mária plébániatemplom lelkipásztora volt. 2011. augusztus 1-jétől az angyalföldi Szent Mihály-templom helyettes plébánosa. 2005-től a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet munkatársa.
Pál Ferenc papi pályafutásának kezdetétől tart heti rendszerességgel hittanórákat, előadásokat fiataloknak pszichológia, teológia és mentálhigiéné témakörében. Az előadások tematikája meglehetősen tág, érinti a spiritualitást és a társadalomtudományokat, a közösségi és családi konfliktusoktól, a személyes lelki egyensúly kérdésein és a párkapcsolati-házassági problémákon át a transzcendenciához fűződő kapcsolat problematikájáig terjed.
Az előadások 2000 őszén kezdődtek a Bartók Béla úton, egy bérelt teremben, majd 2001 – 2011 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán folytatódtak. 2011-től 2013-ig a Millenáris Teátruma, 2013 őszétől 2014. júniusig pedig a MOM Kulturális Központ adott otthont az előadásoknak.
2015 szeptemberétől napjainkig a Dürer Rendezvényközpont a keddi alkalmak helyszíne. Az előadások ingyenesen követhetőek az online élő közvetítésen keresztül is.
Pál Ferenc szerint katolikus pap léte ellenére fontos, hogy az előadások semlegesek legyenek: bárki részt vehet rajtuk, nem kell semmilyen vallási, ideológiai elvárásnak megfelelnie, elég a hallgató nyitottsága. Előadásaira jellemző egyrészt a strukturáltság és az érintett szakirodalom intenzív használata, másrészt a stand-up comedyből ismert közvetlen, gyakran csapongó, humoros történetek mesélésére is építő stílus. A heti előadások hallgatóinak száma 2011-re alkalmanként meghaladta az ezer főt, és a résztvevők körében spontán közösségszervezés kezdődött. A jelenséget a SOTE Mentálhigiéné Intézete szociológiai kutatás során vizsgálja.
A 2000-es évek második felétől kezdve több munkája megjelent nyomtatott formában. Az előadások első két évének anyaga mellett több kötetet publikált, valamint számtalan pszichológiai témájú kiadvány társszerzője volt.
Fiatalkorától aktív sportoló, a Budapesti Vasas főállású sportolója, válogatott kerettag volt. 1987-ben felnőtt magyar magasugró bajnok lett.
1996. június 15-én szentelték pappá Esztergomban. Szentelése után előbb káplánként szolgált Terézvárosban, majd Rákoskeresztúron, 2002-től pedig az óbudai Kövi Szűz Mária plébániatemplom lelkipásztora volt. 2011. augusztus 1-jétől az angyalföldi Szent Mihály-templom helyettes plébánosa. 2005-től a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet munkatársa.
Pál Ferenc papi pályafutásának kezdetétől tart heti rendszerességgel hittanórákat, előadásokat fiataloknak pszichológia, teológia és mentálhigiéné témakörében. Az előadások tematikája meglehetősen tág, érinti a spiritualitást és a társadalomtudományokat, a közösségi és családi konfliktusoktól, a személyes lelki egyensúly kérdésein és a párkapcsolati-házassági problémákon át a transzcendenciához fűződő kapcsolat problematikájáig terjed.
Az előadások 2000 őszén kezdődtek a Bartók Béla úton, egy bérelt teremben, majd 2001 – 2011 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán folytatódtak. 2011-től 2013-ig a Millenáris Teátruma, 2013 őszétől 2014. júniusig pedig a MOM Kulturális Központ adott otthont az előadásoknak.
2015 szeptemberétől napjainkig a Dürer Rendezvényközpont a keddi alkalmak helyszíne. Az előadások ingyenesen követhetőek az online élő közvetítésen keresztül is.
Pál Ferenc szerint katolikus pap léte ellenére fontos, hogy az előadások semlegesek legyenek: bárki részt vehet rajtuk, nem kell semmilyen vallási, ideológiai elvárásnak megfelelnie, elég a hallgató nyitottsága. Előadásaira jellemző egyrészt a strukturáltság és az érintett szakirodalom intenzív használata, másrészt a stand-up comedyből ismert közvetlen, gyakran csapongó, humoros történetek mesélésére is építő stílus. A heti előadások hallgatóinak száma 2011-re alkalmanként meghaladta az ezer főt, és a résztvevők körében spontán közösségszervezés kezdődött. A jelenséget a SOTE Mentálhigiéné Intézete szociológiai kutatás során vizsgálja.
A 2000-es évek második felétől kezdve több munkája megjelent nyomtatott formában. Az előadások első két évének anyaga mellett több kötetet publikált, valamint számtalan pszichológiai témájú kiadvány társszerzője volt.
Szabó Győző (Nyírbátor, 1970. július 7. –) magyar színész, reklámgrafikus.
A Képzőművészeti Főiskolán végzett, színészetet nem tanult. Vajdai Vilmos ajánlására került a Tilos az Á-ba "csaposnak", ahol közösen megalakították a Tilos az Á performance színházat, a Táp Színház elődjét. Első színházi szerepét Csányi Jánostól, a Bárka Színház igazgatójától kapta. 1993-tól az ország egyik legjobb társulata – Katona József Színház – foglalkoztatta, 1995-ben szerződtette. 2004-ben hasonló okokból,[1] mint korábban Stohl András, távozott a színházból, de egyes szerepeit tovább játszhatta. A filmen első jelentős sikerét Herendi Gábor, Valami Amerika című alkotásában aratta. Ez szélesebb és zajosabb népszerűséget biztosított számára, mint a művész színházban elért sikerek. 2008-tól improvizációs készségét kamatoztatja, a Beugró című televíziós műsorban. Ettől az évtől a „Katona” vendégként, új darabokban /Gorkij: Barbárok. Rendező: Ascher Tamás valamint Bozsik Yvette Lány, kertben / is szerepet osztott rá. Vendégszereplőként fellépett többek között a Merlin, Örkény, Kolibri, Játékszín, Székesfehérvári Vörösmarty színházakban. A 2010/2011-es évadtól a szombathelyi Weöres Sándor Színház állandó színésze, Madách Imre: Az ember tragédiája című színműben debütált Ádám szerepében. Eredeti hivatását gyakorolhatta látvány illetve díszlettervezőként a következő előadásokban: Túlélési gyakorlatok; A kékszakállú herceg csodálatos élete.
Játszott a Tiszta kosz című produkcióban. Partnere volt Póka Angélának és (Nagy Szabolcs, Szabó Tamás, Szász Ferenc Jr) zenészeknek.
Házasságában egy kislány Bori született, akivel együtt énekelte el Quimby-Most múlik pontosan című dalát a DTK showban.
Évek óta társa Rezes Judit Jászai Mari-díjas színésznő. Gyermekük, Mihály Simon 2010. november 1-jén született.
A Képzőművészeti Főiskolán végzett, színészetet nem tanult. Vajdai Vilmos ajánlására került a Tilos az Á-ba "csaposnak", ahol közösen megalakították a Tilos az Á performance színházat, a Táp Színház elődjét. Első színházi szerepét Csányi Jánostól, a Bárka Színház igazgatójától kapta. 1993-tól az ország egyik legjobb társulata – Katona József Színház – foglalkoztatta, 1995-ben szerződtette. 2004-ben hasonló okokból,[1] mint korábban Stohl András, távozott a színházból, de egyes szerepeit tovább játszhatta. A filmen első jelentős sikerét Herendi Gábor, Valami Amerika című alkotásában aratta. Ez szélesebb és zajosabb népszerűséget biztosított számára, mint a művész színházban elért sikerek. 2008-tól improvizációs készségét kamatoztatja, a Beugró című televíziós műsorban. Ettől az évtől a „Katona” vendégként, új darabokban /Gorkij: Barbárok. Rendező: Ascher Tamás valamint Bozsik Yvette Lány, kertben / is szerepet osztott rá. Vendégszereplőként fellépett többek között a Merlin, Örkény, Kolibri, Játékszín, Székesfehérvári Vörösmarty színházakban. A 2010/2011-es évadtól a szombathelyi Weöres Sándor Színház állandó színésze, Madách Imre: Az ember tragédiája című színműben debütált Ádám szerepében. Eredeti hivatását gyakorolhatta látvány illetve díszlettervezőként a következő előadásokban: Túlélési gyakorlatok; A kékszakállú herceg csodálatos élete.
Játszott a Tiszta kosz című produkcióban. Partnere volt Póka Angélának és (Nagy Szabolcs, Szabó Tamás, Szász Ferenc Jr) zenészeknek.
Házasságában egy kislány Bori született, akivel együtt énekelte el Quimby-Most múlik pontosan című dalát a DTK showban.
Évek óta társa Rezes Judit Jászai Mari-díjas színésznő. Gyermekük, Mihály Simon 2010. november 1-jén született.
1932-ben született New Yorkban. A Yale Egyetemen doktorált, majd különféle újságoknak és magazinoknak írt.
A hatvanas években feltűnő „új zsurnalisztika” egyik elméleti megalapozója és jelentős képviselője. Egyéni szóalkotásokkal, stilizált nyelvezettel, de metsző pontossággal tudósít Amerika új társadalmi jelenségeiről, amelyeket az európai olvasó is mindinkább megtapasztalhat. Társadalmi-kulturális érdeklődése az előző évezred utolsó és az új évezred első évtizedében is töretlen, s a nagyregény műfaját dickensi érzékkel újítja meg. Az Én, Charlotte Simmons a már megszokott mélyreható kutatásokon alapul, amelyeket mintegy négy éven át folytatott Amerika elitegyetemein.
Az Athenaeum Kiadónál megjelent művei:
Amerikai kapcsolat (2002), Talpig férfi (2004), Én, Charlotte Simmons (2007), Vérzivatar (2014 - előkészületben)
A hatvanas években feltűnő „új zsurnalisztika” egyik elméleti megalapozója és jelentős képviselője. Egyéni szóalkotásokkal, stilizált nyelvezettel, de metsző pontossággal tudósít Amerika új társadalmi jelenségeiről, amelyeket az európai olvasó is mindinkább megtapasztalhat. Társadalmi-kulturális érdeklődése az előző évezred utolsó és az új évezred első évtizedében is töretlen, s a nagyregény műfaját dickensi érzékkel újítja meg. Az Én, Charlotte Simmons a már megszokott mélyreható kutatásokon alapul, amelyeket mintegy négy éven át folytatott Amerika elitegyetemein.
Az Athenaeum Kiadónál megjelent művei:
Amerikai kapcsolat (2002), Talpig férfi (2004), Én, Charlotte Simmons (2007), Vérzivatar (2014 - előkészületben)
Tótfalusi István
Tótfalusi István (1936–2020) író, nyelvész, műfordító.
Fontosabb díjai
A Svéd Irodalmi Alap díja (1995), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1996), József Attila-díj (1997), Füst Milán-díj (2014), Wessely László-díj (2015).
Tótfalusi István (1936–2020) író, nyelvész, műfordító.
Fontosabb díjai
A Svéd Irodalmi Alap díja (1995), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1996), József Attila-díj (1997), Füst Milán-díj (2014), Wessely László-díj (2015).
1971. augusztus 11-én született Szombathelyen. Történészként és politológusként végzett az ELTE-n, 2005 óta a politikatudományok doktora. Húsz éve tanít a Budapesti Corvinus Egyetemen, 2012 óta egyetemi docens. Kutatási területe a rendszerváltás utáni magyar politikai rendszer vizsgálata, valamint a politikai és stratégiai elemzés műfaja; doktori disszertációját a politikai napirend témaköréből írta. Számos könyv szerzője, társszerzője vagy szerkesztője, ebből kettő az országban széles körben használt egyetemi tankönyv. Közel tíz éve egy Veszprém megyei kisfaluban, Aszófőn él.
Umberto Eco (Alessandria, 1932. január 5. – Milánó, 2016. február 19.) olasz író, a modern európai kultúra nagy irodalmára és tréfamestere.
Alessandriában, egy észak-olaszországi kisvárosban született, melynek megalapításáról szeretetteljesen mesél Baudolino c. regényében. Itt töltött gyermekéveit meséli el alteregója, a naiv-cinikus kiadói szerkesztő Jacopo Belbo írásain és emlékezésein keresztül A Foucault-inga c. regényében.1962-ben megnősült, felesége Renate Ramge német grafikus, két gyermekük van, Stefano és Carlotta.2016. február 19-én halt meg Milánóban, hasnyálmirigyrákban, amiben már két éve szenvedett.
Tudományos pályafutását középkor-kutatóként kezdte, 1954-ben Aquinói Szent Tamásról írt filozófiai doktori disszertációt a torinói egyetemen. Később vizuális kommunikációt és esztétikát kezdett tanítani a különböző észak-olasz egyetemeken: Torinóban, Milánóban és Bolognában, közben szerkesztőként dolgozott a RAI-nál és a Bompiani kiadónál (1959–1975).A tudományos életben a világhírt irodalomelméleti írásaival szerezte meg, közülük a legismertebb talán A nyitott mű poétikája. A szemiotika nagy tekintélyű tudósa lett, elnöke és tagja több olasz és nemzetközi társaságnak.
Az igazi világhírt végül irodalmi munkássága, közelebbről A rózsa neve c. regényével nyerte el. A hírnév megnyitotta a befogadás kapuit a következő regény, A Foucault-inga előtt.A tegnap szigete már igazi nehéz, barokk műveltség-regény, Eco részéről pedig igen izgalmas, briliánsan véghezvitt stílusgyakorlat, ami egy hajótörött montferratói ifjú elmélkedéseit írja le a 17. századból.A Baudolino egy kedves-ravasz pikareszk regény egy nagyotmondó fraschetai fiúról, akit Barbarossa Frigyes magához vesz, kitaníttat, majd javakorabeli emberként elmeséli kalandos és csodás eseményekkel kísért élettörténetét egy bizánci krónikásnak. Rafinált narratíva és elbeszélői egyszerűség jellemzi a regényt. Amilyen nehezen olvasható A tegnap szigete vagy A Foucault-inga, olyan olvasmányos és szórakoztató a Baudolino. Egyéb művei között meg kell említeni a Hogyan írjunk szakdolgozatot? c. könyvecskét, amely szellemes iránymutató főiskolások, egyetemisták, doktoranduszok és mások számára, ha véletlenül dolgozatírásra szánják el magukat.Mindemellett jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki, napi- és hetilapokban rendszeresen jelentek meg gunyoros és humoros írásai a lehető legkülönbözőbb profán témákban. Ezek egy része megjelent magyarul is, többek között a Bábeli beszélgetés c. kötetben.
Alessandriában, egy észak-olaszországi kisvárosban született, melynek megalapításáról szeretetteljesen mesél Baudolino c. regényében. Itt töltött gyermekéveit meséli el alteregója, a naiv-cinikus kiadói szerkesztő Jacopo Belbo írásain és emlékezésein keresztül A Foucault-inga c. regényében.1962-ben megnősült, felesége Renate Ramge német grafikus, két gyermekük van, Stefano és Carlotta.2016. február 19-én halt meg Milánóban, hasnyálmirigyrákban, amiben már két éve szenvedett.
Tudományos pályafutását középkor-kutatóként kezdte, 1954-ben Aquinói Szent Tamásról írt filozófiai doktori disszertációt a torinói egyetemen. Később vizuális kommunikációt és esztétikát kezdett tanítani a különböző észak-olasz egyetemeken: Torinóban, Milánóban és Bolognában, közben szerkesztőként dolgozott a RAI-nál és a Bompiani kiadónál (1959–1975).A tudományos életben a világhírt irodalomelméleti írásaival szerezte meg, közülük a legismertebb talán A nyitott mű poétikája. A szemiotika nagy tekintélyű tudósa lett, elnöke és tagja több olasz és nemzetközi társaságnak.
Az igazi világhírt végül irodalmi munkássága, közelebbről A rózsa neve c. regényével nyerte el. A hírnév megnyitotta a befogadás kapuit a következő regény, A Foucault-inga előtt.A tegnap szigete már igazi nehéz, barokk műveltség-regény, Eco részéről pedig igen izgalmas, briliánsan véghezvitt stílusgyakorlat, ami egy hajótörött montferratói ifjú elmélkedéseit írja le a 17. századból.A Baudolino egy kedves-ravasz pikareszk regény egy nagyotmondó fraschetai fiúról, akit Barbarossa Frigyes magához vesz, kitaníttat, majd javakorabeli emberként elmeséli kalandos és csodás eseményekkel kísért élettörténetét egy bizánci krónikásnak. Rafinált narratíva és elbeszélői egyszerűség jellemzi a regényt. Amilyen nehezen olvasható A tegnap szigete vagy A Foucault-inga, olyan olvasmányos és szórakoztató a Baudolino. Egyéb művei között meg kell említeni a Hogyan írjunk szakdolgozatot? c. könyvecskét, amely szellemes iránymutató főiskolások, egyetemisták, doktoranduszok és mások számára, ha véletlenül dolgozatírásra szánják el magukat.Mindemellett jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki, napi- és hetilapokban rendszeresen jelentek meg gunyoros és humoros írásai a lehető legkülönbözőbb profán témákban. Ezek egy része megjelent magyarul is, többek között a Bábeli beszélgetés c. kötetben.
Vladimir Nabokov (eredeti nevén Vlagyimir Vlagyimirovics Nabokov, Szentpétervár, 1899. április 22. – Montreux, 1977. július 2.) orosz származású amerikai író, fordító, kritikus, lepkész, sakkfeladványszerző. Anyanyelvén és angolul írt.
Nabokov Szentpétervárott született gazdag és befolyásos családban, mint legidősebb fiú. Édesapja Vlagyimir Dmitrijevics Nabokov, édesanyja Jelena Ivanovna Rukavisnyikova. Gyermekkorát későbbi visszaemlékezéseiben (Speak, Memory) tökéletesnek nevezte. A család oroszul, angolul és franciául beszélt, így a kis Vlagyimir három nyelven nevelkedett. Hazafias érzelmű édesapja csalódására előbb tanult meg angolul írni-olvasni, mint oroszul. Az 1917-es oroszországi forradalom elől a család egy krími birtokra menekült, ahol 18 hónapot töltöttek. Szentpétervárra többé nem tudtak visszatérni, a fehérgárdisták 1919-es veresége után pedig száműzetésbe vonultak Nyugat-Európába. A család egy időre Angliában telepedett le, ahol Vladimir a cambridge-i Trinity College-ban bővítette ismereteit a szláv és latin nyelvekből.
Apját 1922-ben Berlinben orosz monarchisták tévedésből meggyilkolták. Az igazi célpont Pavel Miljukov, az Alkotmányos Demokrata Párt száműzetésben élő elnöke volt, akinek abban az időben Nabokov apja menedéket nyújtott. Nabokov művészetében örök nyomot hagyott ez az emlék. Több regényében sújt le a végzet hirtelen, előre nem látható módon a szereplőkre. A Gyér világ (Pale Fire) című regényében a költő Shade-et egy orgyilkos véletlenül lelövi, amikor egy volt királyra fogja a fegyverét. Röviddel apja halála után anyja és nővére Prágába költöztek; Nabokov Berlinben maradt, ahol megtalálta helyét az orosz emigráns művészek közösségén belül mint elismert költő és író. Oroszul írt műveit vagy tíz évig V. Szirin név alatt publikálta. Berlinben teniszleckéket is adott, hogy könnyítsen anyagi helyzetén.
1922-ben Nabokov eljegyezte Svetlana Siewert, de mivel nem volt állandónak nevezhető munkája, az eljegyzés 1923 elején felbomlott. 1923 májusában megismerkedett Vera Jevszejevna Szlonyimmal, és 1925-ben összeházasodtak. 1934-ben megszületett egyetlen gyermekük, Dmitrij. 1937-ben Berlinből Párizsba költöztek, majd 1940-ben a háború elől az Egyesült Államokba menekültek. A család Manhattanben (New York) telepedett le, ahol Nabokov állást kapott egy múzeumban (American Museum of Natural History). New Yorkban ismerkedett meg Edmund Wilson amerikai íróval és kritikussal, aki felhívta Nabokovra bizonyos szerkesztők és kiadók figyelmét.
1941-ben Nabokov alkalmazást talált az összehasonlító irodalom előadójaként a Wellesley College (Wellesley, Massachusetts állam) nevű egyetemen. Ez a pozíció, melyet kizárólag az ő számára hoztak létre, biztosította a család megélhetését, és így Nabokov belemélyedhetett az írásba és a lepkék tanulmányozásába. Az egyetemen létrehozta az orosz tanszéket. A család Cambridge-ben (Massachusetts) élt. 1945-ben Nabokov megkapta az amerikai állampolgárságot. Ugyanebben az évben értesült arról, hogy Szergej nevű öccse egy náci koncentrációs táborban meghalt.
Nabokov az Egyesült Államok számos pontján tartott előadásokat; az 1947–48-as szemeszterben egy személyben képviselte a Wellesley-ben az orosz nyelv és irodalom tagozatot. 1948-tól a Cornell Egyetemen (Ithaca, New York állam) tanított orosz és európai irodalmat. Előadásai széles körű tudást árultak el, diákjai előadói stílusát briliánsan szatirikusnak nevezték. 1953-ban családjával az Oregon állambeli Ashlandbe költözött; itt fejezte be a Lolita című regényét, verseket írt, és lepkegyűjtő szenvedélyének hódolt. 1953. október 1-jén Ithacába települtek át.Nabokov által gyűjtött lepkék
A Lolita sikere után Nabokov visszatért Európába és életét az írásnak szentelte. 1960-tól haláláig a svájci Montreux-ben, a Montreux Palace Hotelben lakott feleségével. Innen intézte üzleti ügyeit, és szervezte meg lepkevadászatait az Alpokba, Korzikába, és Szicíliába. 1976-ban ismeretlen eredetű lázzal kórházba került. 1977-ben ismét bevitték egy lausanne-i kórházba, ahol súlyos, hörghurutos vértolulásban halt meg július 2-án. Maradványait elhamvasztották, majd elhelyezték a Montreux melletti Clarens falu temetőjében.
A halála körüli időkben The Original of Laura című regényén dolgozott. Megkérte feleségét és fiát – mint irodalmi hagyatéka megbízottjait –, hogy halála után égessék el a kéziratot. Ezt azonban egyikük sem volt képes megtenni. A befejezetlen regény körülbelül 125 kézzel írt indexkártyából áll, és az író halála óta egy svájci bank páncélszekrénye őrzi. Miután Vera Nabokov 1991-ben meghalt, egyedül Dmitrij, és egy második, ismeretlen személy férhet csak a páncélszekrényhez. A kézirat egyes részeit megmutatták néhány, Nabokovot tanulmányozó tudósnak. 2008 áprilisában Dmitrij kijelentette, lehet, hogy a regényt ki fogja adatni.
Nabokov Szentpétervárott született gazdag és befolyásos családban, mint legidősebb fiú. Édesapja Vlagyimir Dmitrijevics Nabokov, édesanyja Jelena Ivanovna Rukavisnyikova. Gyermekkorát későbbi visszaemlékezéseiben (Speak, Memory) tökéletesnek nevezte. A család oroszul, angolul és franciául beszélt, így a kis Vlagyimir három nyelven nevelkedett. Hazafias érzelmű édesapja csalódására előbb tanult meg angolul írni-olvasni, mint oroszul. Az 1917-es oroszországi forradalom elől a család egy krími birtokra menekült, ahol 18 hónapot töltöttek. Szentpétervárra többé nem tudtak visszatérni, a fehérgárdisták 1919-es veresége után pedig száműzetésbe vonultak Nyugat-Európába. A család egy időre Angliában telepedett le, ahol Vladimir a cambridge-i Trinity College-ban bővítette ismereteit a szláv és latin nyelvekből.
Apját 1922-ben Berlinben orosz monarchisták tévedésből meggyilkolták. Az igazi célpont Pavel Miljukov, az Alkotmányos Demokrata Párt száműzetésben élő elnöke volt, akinek abban az időben Nabokov apja menedéket nyújtott. Nabokov művészetében örök nyomot hagyott ez az emlék. Több regényében sújt le a végzet hirtelen, előre nem látható módon a szereplőkre. A Gyér világ (Pale Fire) című regényében a költő Shade-et egy orgyilkos véletlenül lelövi, amikor egy volt királyra fogja a fegyverét. Röviddel apja halála után anyja és nővére Prágába költöztek; Nabokov Berlinben maradt, ahol megtalálta helyét az orosz emigráns művészek közösségén belül mint elismert költő és író. Oroszul írt műveit vagy tíz évig V. Szirin név alatt publikálta. Berlinben teniszleckéket is adott, hogy könnyítsen anyagi helyzetén.
1922-ben Nabokov eljegyezte Svetlana Siewert, de mivel nem volt állandónak nevezhető munkája, az eljegyzés 1923 elején felbomlott. 1923 májusában megismerkedett Vera Jevszejevna Szlonyimmal, és 1925-ben összeházasodtak. 1934-ben megszületett egyetlen gyermekük, Dmitrij. 1937-ben Berlinből Párizsba költöztek, majd 1940-ben a háború elől az Egyesült Államokba menekültek. A család Manhattanben (New York) telepedett le, ahol Nabokov állást kapott egy múzeumban (American Museum of Natural History). New Yorkban ismerkedett meg Edmund Wilson amerikai íróval és kritikussal, aki felhívta Nabokovra bizonyos szerkesztők és kiadók figyelmét.
1941-ben Nabokov alkalmazást talált az összehasonlító irodalom előadójaként a Wellesley College (Wellesley, Massachusetts állam) nevű egyetemen. Ez a pozíció, melyet kizárólag az ő számára hoztak létre, biztosította a család megélhetését, és így Nabokov belemélyedhetett az írásba és a lepkék tanulmányozásába. Az egyetemen létrehozta az orosz tanszéket. A család Cambridge-ben (Massachusetts) élt. 1945-ben Nabokov megkapta az amerikai állampolgárságot. Ugyanebben az évben értesült arról, hogy Szergej nevű öccse egy náci koncentrációs táborban meghalt.
Nabokov az Egyesült Államok számos pontján tartott előadásokat; az 1947–48-as szemeszterben egy személyben képviselte a Wellesley-ben az orosz nyelv és irodalom tagozatot. 1948-tól a Cornell Egyetemen (Ithaca, New York állam) tanított orosz és európai irodalmat. Előadásai széles körű tudást árultak el, diákjai előadói stílusát briliánsan szatirikusnak nevezték. 1953-ban családjával az Oregon állambeli Ashlandbe költözött; itt fejezte be a Lolita című regényét, verseket írt, és lepkegyűjtő szenvedélyének hódolt. 1953. október 1-jén Ithacába települtek át.Nabokov által gyűjtött lepkék
A Lolita sikere után Nabokov visszatért Európába és életét az írásnak szentelte. 1960-tól haláláig a svájci Montreux-ben, a Montreux Palace Hotelben lakott feleségével. Innen intézte üzleti ügyeit, és szervezte meg lepkevadászatait az Alpokba, Korzikába, és Szicíliába. 1976-ban ismeretlen eredetű lázzal kórházba került. 1977-ben ismét bevitték egy lausanne-i kórházba, ahol súlyos, hörghurutos vértolulásban halt meg július 2-án. Maradványait elhamvasztották, majd elhelyezték a Montreux melletti Clarens falu temetőjében.
A halála körüli időkben The Original of Laura című regényén dolgozott. Megkérte feleségét és fiát – mint irodalmi hagyatéka megbízottjait –, hogy halála után égessék el a kéziratot. Ezt azonban egyikük sem volt képes megtenni. A befejezetlen regény körülbelül 125 kézzel írt indexkártyából áll, és az író halála óta egy svájci bank páncélszekrénye őrzi. Miután Vera Nabokov 1991-ben meghalt, egyedül Dmitrij, és egy második, ismeretlen személy férhet csak a páncélszekrényhez. A kézirat egyes részeit megmutatták néhány, Nabokovot tanulmányozó tudósnak. 2008 áprilisában Dmitrij kijelentette, lehet, hogy a regényt ki fogja adatni.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............