kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Alexander von Humboldt - Kultusz és áldozat [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/19/5086019.jpg "Alexander von Humboldt - Kultusz és áldozat [antikvár]")
Kultusz és áldozat [antikvár]
Alexander von Humboldt, Alfred Kerr, Alfred Lichtwark, Alfred Polgar, Arthur Schopenhauer, Bertolt Brecht, Carl von Ossietzky, Christoph Martin Wieland, Ernst Cassirer, Ernst Fritz, Franz Mehring, Friedrich Hebbel, Friedrich Nietzsche, Friedrich Schiller, Friedrich Schlegel, Georg Gottfriet Gervinus, Gottfried Benn, Gotthold Ephraim Lessing, Heinrich Heine, Heinrich Mann, Heinrich von Kleist, Heinrich Wölfflin, Helmuth von Moltke, Hermann Bahr, Hermann Broch, Hermann Grimm, Hermann Wendel, Hugo von Hofmannsthal, Ignaz von Döllinger, Jacob Burckhardt, Jakob Philipp Fallmerayer, Johann Gottfried Herder, Johann Joseph Görres, Johann Wolfgang Goethe, Karl Frenzel, Karl Kraus, Kurt Tucholsky, Ludwig Bamberger, Ludwig Curtius, Ludwig Tieck, Moritz Heimann, Oskar Loerke, René Schickele, Robert Musil, Rudolf Borchardt, Siegfried Kracauer, Sigmund Freud, Stefan Zweig, Theodor Fontane, Theodor Mommsen, Theodor Wilhelm Danzel, Thomas Mann, Wilhelm von Polenz
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3240 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Kultusz és áldozat [antikvár]
Szerző:
Alexander von Humboldt
,
Alfred Kerr
,
Alfred Lichtwark
,
Alfred Polgar
,
Arthur Schopenhauer
,
Bertolt Brecht
,
Carl von Ossietzky
,
Christoph Martin Wieland
,
Ernst Cassirer
,
Ernst Fritz
,
Franz Mehring
,
Friedrich Hebbel
,
Friedrich Nietzsche
,
Friedrich Schiller
,
Friedrich Schlegel
,
Georg Gottfriet Gervinus
,
Gottfried Benn
,
Gotthold Ephraim Lessing
,
Heinrich Heine
,
Heinrich Mann
,
Heinrich von Kleist
,
Heinrich Wölfflin
,
Helmuth von Moltke
,
Hermann Bahr
,
Hermann Broch
,
Hermann Grimm
,
Hermann Wendel
,
Hugo von Hofmannsthal
,
Ignaz von Döllinger
,
Jacob Burckhardt
,
Jakob Philipp Fallmerayer
,
Johann Gottfried Herder
,
Johann Joseph Görres
,
Johann Wolfgang Goethe
,
Karl Frenzel
,
Karl Kraus
,
Kurt Tucholsky
,
Ludwig Bamberger
,
Ludwig Curtius
,
Ludwig Tieck
,
Moritz Heimann
,
Oskar Loerke
,
René Schickele
,
Robert Musil
,
Rudolf Borchardt
,
Siegfried Kracauer
,
Sigmund Freud
,
Stefan Zweig
,
Theodor Fontane
,
Theodor Mommsen
,
Theodor Wilhelm Danzel
,
Thomas Mann
Wilhelm von Polenz
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kötés: Vászon
ISBN: 9630720310
Méret: 130 mm x 190 mm
A költőfejedelem 1749-ben, frankfurti polgárcsaládban született Johann Wolfgang von Goethe, a német felvilágosodás és kora romantika írófejedelme. Jelentőségét a német és a világirodalomban Voltaire-éhez lehet csak mérni. Az irodalom minden műnemében maradandót alkotott, s jelentősek tudományos munkái is. Írt értekezéseket, jelentős a levelezése is. Önéletrajza a memoárirodalom egyik legszebb emléke. Minden iránt érdeklődő, a világ minden megnyilvánulására figyelő ember volt, az ész, a szellem megszállottja, a tudás, a megismerés fanatikusa.
Politikai, diplomáciai tevékenységeit a weimari herceg titkos tanácsosaként végezte.Nagy hatást tett rá Herder, és a Sturm und Drang mozgalomban is jelentős szerepet vállalt.
Irodalmi tevékenysége Irodalmi pályáját lírai kötetekkel (Anette, 1767; Új dalok, 1769) és drámai művekkel (Prométheusz, 1772; Götz von Berlichingen, 1773) kezdte.
Életének és művészetének meghatározó élménye a szerelem, pontosabban szerelmei. Korai Goethe Goethe költészetének első darabja (Friderika-dalok, 1767–69), regényének (Werther szenvedései, 1774), versciklusának (Római elégiák, 1788–90) és kései lírájának (Marienbadi elégia, 1823) a szerelem az ihletője. Ifjúkori nagy szerelme a wetzlari intéző lánya, Lotte volt, később egy nála idősebb asszonyba, Stein bárónéba volt szerelmes. Feleségével, Christiane Vulpiussal 1788-ban ismerkedett meg, de csak gyermekük 17 éves korában, 1806-ban vette feleségül. A szerelem fontos téma élete fő művében, az 1808-ban megjelent a Faustban is.
Másik élménye, mely szintén hatott művészetére, gondolkodására, az utazás. Több országban is megfordult, legnagyobb hatást itáliai utazása, az ókori Róma emlékeinek látványa tette rá.
Nagy híve volt a francia felvilágosodásnak, az antikvitást pedig rajongásig tisztelte. Keserű kijózanodás volt számára a francia forradalom és a francia–német háborúk; bár maga is részt vett a franciák elleni valmy-i csatában, főként háborús élményeinek hatására, elfordult a politikától.
Barátsága Schillerrel 1794-ben ismerkedett meg Schillerrel, mély barátságuk emlékét Weimar főterén szoborkettősük őrzi. Közös munkájuk nyomán született meg a német klasszika (Xéniák, 1796).
Esztétikai munkáikban foglalkoztak a műfajok, műfajcsoportok kérdéseivel, a művészi formák, az ízlés és esztétikum problémáival. Programjuk kulcsszavai a nevelés és fejlődés. Nézeteik nem mindenben egyeztek, de erőteljes rousseau-ista, kantiánus hatások jellemzik munkáikat. Esztétikájuk értékrendjét az antikvitás és a klasszicizmus értékei határozzák meg.
Barátja halála (1805) megrendítette, nem sokkal később súlyosan megbetegedett, fokozatosan visszavonult a közélettől, Weimarban élt. Művészetében is irányváltás figyelhető meg, egyre inkább a filozofikus és életrajzi művek, gyűjteményes munkák jellemzik: Vonzások és választások (1809), Utazás Itáliában (1816–17), Költészet és valóság (1811–33), Nyugat-keleti Diván (összegyűjtött versek, 1819) és a Faust második része (1823–32). Életének ebben a szakaszában háza szinte zarándokhellyé vált, sokan látogatták, mégis magányossá vált, hisz szellemi társait elvesztette. 1832 márciusában halt meg.
Politikai, diplomáciai tevékenységeit a weimari herceg titkos tanácsosaként végezte.Nagy hatást tett rá Herder, és a Sturm und Drang mozgalomban is jelentős szerepet vállalt.
Irodalmi tevékenysége Irodalmi pályáját lírai kötetekkel (Anette, 1767; Új dalok, 1769) és drámai művekkel (Prométheusz, 1772; Götz von Berlichingen, 1773) kezdte.
Életének és művészetének meghatározó élménye a szerelem, pontosabban szerelmei. Korai Goethe Goethe költészetének első darabja (Friderika-dalok, 1767–69), regényének (Werther szenvedései, 1774), versciklusának (Római elégiák, 1788–90) és kései lírájának (Marienbadi elégia, 1823) a szerelem az ihletője. Ifjúkori nagy szerelme a wetzlari intéző lánya, Lotte volt, később egy nála idősebb asszonyba, Stein bárónéba volt szerelmes. Feleségével, Christiane Vulpiussal 1788-ban ismerkedett meg, de csak gyermekük 17 éves korában, 1806-ban vette feleségül. A szerelem fontos téma élete fő művében, az 1808-ban megjelent a Faustban is.
Másik élménye, mely szintén hatott művészetére, gondolkodására, az utazás. Több országban is megfordult, legnagyobb hatást itáliai utazása, az ókori Róma emlékeinek látványa tette rá.
Nagy híve volt a francia felvilágosodásnak, az antikvitást pedig rajongásig tisztelte. Keserű kijózanodás volt számára a francia forradalom és a francia–német háborúk; bár maga is részt vett a franciák elleni valmy-i csatában, főként háborús élményeinek hatására, elfordult a politikától.
Barátsága Schillerrel 1794-ben ismerkedett meg Schillerrel, mély barátságuk emlékét Weimar főterén szoborkettősük őrzi. Közös munkájuk nyomán született meg a német klasszika (Xéniák, 1796).
Esztétikai munkáikban foglalkoztak a műfajok, műfajcsoportok kérdéseivel, a művészi formák, az ízlés és esztétikum problémáival. Programjuk kulcsszavai a nevelés és fejlődés. Nézeteik nem mindenben egyeztek, de erőteljes rousseau-ista, kantiánus hatások jellemzik munkáikat. Esztétikájuk értékrendjét az antikvitás és a klasszicizmus értékei határozzák meg.
Barátja halála (1805) megrendítette, nem sokkal később súlyosan megbetegedett, fokozatosan visszavonult a közélettől, Weimarban élt. Művészetében is irányváltás figyelhető meg, egyre inkább a filozofikus és életrajzi művek, gyűjteményes munkák jellemzik: Vonzások és választások (1809), Utazás Itáliában (1816–17), Költészet és valóság (1811–33), Nyugat-keleti Diván (összegyűjtött versek, 1819) és a Faust második része (1823–32). Életének ebben a szakaszában háza szinte zarándokhellyé vált, sokan látogatták, mégis magányossá vált, hisz szellemi társait elvesztette. 1832 márciusában halt meg.
Thomas Mann (1875. június 6. – 1955. augusztus 12.) német író, novellista, esszéíró, társadalmi kritikus, humanista, Nobel-díj nyertes (1929), a XX. századi német irodalom egyik legjelentősebb alakja.
Thomas Mann szimbolikus, ironikus és epikus regényeiről és novelláiról ismert. Pszichológiai oldalról mutatja be értelmiségieket és művészeket.
Analizálja és keményen kritizálja az európai és német emberi lelket, ehhez Goethe, Nietzsche és Schopenhauer ötleteit is felhasználja. Prózáját a kétértelműség jellemzi, mitológiai motívumokat és allegóriákat használ fel. Az irodalomról való felfogását és világképét Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov is befolyásolta.
Thomas Mann egy hanzavárosi (lübecki) családba született – családját a Buddenbrook-ház című regényében mutatja be, mely műve 1901-ben világhírűvé tette.
Apja lutheránus vallású szenátor és gabonakereskedő, anyja pedig félig brazil származású, római katolikus háziasszony. Bátyja, Heinrich Mann radikális író. 1905-ben megnősült, a gazdag zsidó családból származó Katia Pringsheim-ot vette el. Hat gyermekük született, melyek közül három, Erika Mann, Klaus Mann és Golo Mann szintén elismert német írók lettek. Mikor Hitler hatalomra tört 1933-ban, Thomas Mann Svájcba menekült. A második világháború kitörésekor 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahonnan 1952-ben tért vissza Svájcba. Thomas Mann a legjobban ismert képviselője az úgynevezett “Exilliteratur”-nak, amely emigráns irodalmat takar.
1955. július 20-án trombózis lépett fel nála. Az orvosi kezelés sikertelen maradt, augusztus 12-én a nyolcvanéves Thomas Mann meghalt a Zürichi Kórházban.
Thomas Mann szimbolikus, ironikus és epikus regényeiről és novelláiról ismert. Pszichológiai oldalról mutatja be értelmiségieket és művészeket.
Analizálja és keményen kritizálja az európai és német emberi lelket, ehhez Goethe, Nietzsche és Schopenhauer ötleteit is felhasználja. Prózáját a kétértelműség jellemzi, mitológiai motívumokat és allegóriákat használ fel. Az irodalomról való felfogását és világképét Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov is befolyásolta.
Thomas Mann egy hanzavárosi (lübecki) családba született – családját a Buddenbrook-ház című regényében mutatja be, mely műve 1901-ben világhírűvé tette.
Apja lutheránus vallású szenátor és gabonakereskedő, anyja pedig félig brazil származású, római katolikus háziasszony. Bátyja, Heinrich Mann radikális író. 1905-ben megnősült, a gazdag zsidó családból származó Katia Pringsheim-ot vette el. Hat gyermekük született, melyek közül három, Erika Mann, Klaus Mann és Golo Mann szintén elismert német írók lettek. Mikor Hitler hatalomra tört 1933-ban, Thomas Mann Svájcba menekült. A második világháború kitörésekor 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahonnan 1952-ben tért vissza Svájcba. Thomas Mann a legjobban ismert képviselője az úgynevezett “Exilliteratur”-nak, amely emigráns irodalmat takar.
1955. július 20-án trombózis lépett fel nála. Az orvosi kezelés sikertelen maradt, augusztus 12-én a nyolcvanéves Thomas Mann meghalt a Zürichi Kórházban.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............