kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![A. Walden - Háborús antológia [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/877/4399877.jpg "A. Walden - Háborús antológia [antikvár]")
Háborús antológia [antikvár]
A. Walden, Abonyi Andor, Ábrányi Emil, Achmet Hikmet, Alba Nevis, Ambrus Balázs, Angyal Emil, Anka János, Babits Mihály, Bakó Béla, Balla Ignác, Bányai Kornél, Bányai Zoltán, Barabás Ábel, Bartha Kálmán, Báthory Gábor, Benedek Elek, Béranger, Berta Ilona, Biró László, Bodor Aladár, Bursics Ernő, Bursics Zoltán, Büky György, Chrysanthéme, Csapó Jenő, Csécsi Imréné, Cseh István, Csengey Gusztáv, Czóbel Minka, Darvas János, Detlev von Liliencron, Ditrói József, Dutka Ákos, Egyed Zoltán, Elek Alfréd, Emile Verhaeren, Emőd Tamás, Endrődi Sándor, Erdős Renée, Ernst Lissauer, Eugen Stangen, Falu Tamás, Falus Ferenc, Faragó Jenő, Farkas Imre, Feleki Sándor, Földes Zoltán, Gábor Andor, Gács Demeter, Gárdonyi Géza, Gerhard Hauptmann, Grallertné Martini Hilda, gróf Zichy Géza, Gyóni Géza, Gyökössy Endre, Gyulai Ágost, Hamvas József, Hangay Sándor, Hany István, Hargitai Tihamér, Harsányi Lajos, Hegedüs István, Heinrich Heine, Heltai Jenő, Herman György, Herrmann Károly, Hervay Frigyes, Hevesi József, Honthy István, Horváth József, Ifj. Szász Béla, Ifj. Wlassics Gyula, Jakab Ödön, Jászay-Horváth Elemér, Johann Gabriel Seidel, Józsa Antal, Jörgné Draskóczy Ilma, Juhász Gyula, Kállay Miklós, Kalmár Méta, Kántor Mihály, Karl Freiherr Berlepsch, Kárpáti Aurél, Kassay Lajos, Keéky István, Kersék János, Kiss Arnold, Kiss Gyula, Kiss József, Kiss Menyhért, Kiss S. Jenő, Kisteleki Ede, Kormos Ferenc, Kóró Pál, Koroda Pál, Kosztolánszky István, Kosztolányi Dezső, Kovásznay Erzsi, Kozma Andor, Köveskuti Jenő, Krüzselyi Erzsébet, Kurt Robitschek, Ladányi Zoltán, Lampérth Géza, Lányi Sarolta, Lendvai István, Lengyel Károly, Lenkei Henrik, Lenzsér Péter, Lévay József, Ligeti Miklós, Ludwig Ganghofer, Magyar Bálint, Magyary Lajos, Mányiné Prigl Olga, Mészöly István, Mezey Sándor, Mihály Gyula, Miklós Elemér, Mindszenti István, Módis Hedvig, Mohácsi Jenő, Molnár Jenő, Molnár Kálmán, Móra Ferenc, Móra István, Nagy András, Nagy Endre, Nagy Ilonka, Nagy Viktor, Németh István, Oláh Gábor, Osváth Eszter, Paál Árpád, Pakots József, Pap Zoltán, Papp Mihály, Papp-Váryné Sziklay Szeréna, Pásztor Árpád, Peterdi Andor, Portik Andor, Radó Antal, Radványi Kálmán, Radványné Ruttkay Emma, Rákosi Viktor, Rákosi Zoltán, Rátkay László, Rédey Tivadar, Reichard Piroska, Richard Dehmel, Rudnyánszky Gyula, Rudolf Alexander Schröder, Sajó Sándor, Sas Ede, Sassy Csaba, Sík Sándor, Sik Sándor, Simonka György, Somlyó Zoltán, Somogyi Imre, Szabó József, Szabolcsi Lajos, Szabolcska László, Szabolcska Mihály, Szalay Mátyás, Szász Károly, Szász Menyhért, Szávay Gyula, Szávay Zoltán, Szemere Kálmán, Szép Ernő, Szigethy Ferenc, Szitnyai Zoltán, Szomaházy István, Telek A. Sándor, Tóth Dezső, Tuba Károly, Váradi Antal, Vargha Gyula, Vargha Gyuláné, Várnai Zseni, Várnay Zseni, Vatthay Ilona, Vértesy Gyula, Wlassics Tibor, Zempléni Árpád, Zilahy Lajos, Zombory Andor
A MAGYAR HÁBORÚS KÖLTÉSZETRŐL.
A háború és béke nagy problémái körül minden időben nemcsak öldöklő ágyúkkal és véres rohamokkal folyik a küzdelem, hanem a lélek lobogó tüzével, a szellem magasztos fegyvereivel is. Ez utóbbiak között nem csekély jelentőségű a nemzeti költészetben rejlő erő sem. Mert évezredekre visszatekintve láthatjuk, hogy a Tyrtaeusok fölkent nemzetsége nem hal ki soha, csak elhallgat s újra kél, ha veszedelem fenyegeti a hazát. Éppen azért talán soha nem tartalmazott...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2990 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A MAGYAR HÁBORÚS KÖLTÉSZETRŐL.
A háború és béke nagy problémái körül minden időben nemcsak öldöklő ágyúkkal és véres rohamokkal folyik a küzdelem, hanem a lélek lobogó tüzével, a szellem magasztos fegyvereivel is. Ez utóbbiak között nem csekély jelentőségű a nemzeti költészetben rejlő erő sem. Mert évezredekre visszatekintve láthatjuk, hogy a Tyrtaeusok fölkent nemzetsége nem hal ki soha, csak elhallgat s újra kél, ha veszedelem fenyegeti a hazát. Éppen azért talán soha nem tartalmazott szállóigévé lett gondolat kevesebb igazságot, mint az a híressé lett mondás, mely szerint „fegyverek zaja közben hallgatnak a múzsák".
Termékadatok
Cím: Háborús antológia [antikvár]
Szerző:
A. Walden
,
Abonyi Andor
,
Ábrányi Emil
,
Achmet Hikmet
,
Alba Nevis
,
Ambrus Balázs
,
Angyal Emil
,
Anka János
,
Babits Mihály
,
Bakó Béla
,
Balla Ignác
,
Bányai Kornél
,
Bányai Zoltán
,
Barabás Ábel
,
Bartha Kálmán
,
Báthory Gábor
,
Benedek Elek
,
Béranger
,
Berta Ilona
,
Biró László
,
Bodor Aladár
,
Bursics Ernő
,
Bursics Zoltán
,
Büky György
,
Chrysanthéme
,
Csapó Jenő
,
Csécsi Imréné
,
Cseh István
,
Csengey Gusztáv
,
Czóbel Minka
,
Darvas János
,
Detlev von Liliencron
,
Ditrói József
,
Dutka Ákos
,
Egyed Zoltán
,
Elek Alfréd
,
Emile Verhaeren
,
Emőd Tamás
,
Endrődi Sándor
,
Erdős Renée
,
Ernst Lissauer
,
Eugen Stangen
,
Falu Tamás
,
Falus Ferenc
,
Faragó Jenő
,
Farkas Imre
,
Feleki Sándor
,
Földes Zoltán
,
Gábor Andor
,
Gács Demeter
,
Gárdonyi Géza
,
Gerhard Hauptmann
,
Grallertné Martini Hilda
,
gróf Zichy Géza
,
Gyóni Géza
,
Gyökössy Endre
,
Gyulai Ágost
,
Hamvas József
,
Hangay Sándor
,
Hany István
,
Hargitai Tihamér
,
Harsányi Lajos
,
Hegedüs István
,
Heinrich Heine
,
Heltai Jenő
,
Herman György
,
Herrmann Károly
,
Hervay Frigyes
,
Hevesi József
,
Honthy István
,
Horváth József
,
Ifj. Szász Béla
,
Ifj. Wlassics Gyula
,
Jakab Ödön
,
Jászay-Horváth Elemér
,
Johann Gabriel Seidel
,
Józsa Antal
,
Jörgné Draskóczy Ilma
,
Juhász Gyula
,
Kállay Miklós
,
Kalmár Méta
,
Kántor Mihály
,
Karl Freiherr Berlepsch
,
Kárpáti Aurél
,
Kassay Lajos
,
Keéky István
,
Kersék János
,
Kiss Arnold
,
Kiss Gyula
,
Kiss József
,
Kiss Menyhért
,
Kiss S. Jenő
,
Kisteleki Ede
,
Kormos Ferenc
,
Kóró Pál
,
Koroda Pál
,
Kosztolánszky István
,
Kosztolányi Dezső
,
Kovásznay Erzsi
,
Kozma Andor
,
Köveskuti Jenő
,
Krüzselyi Erzsébet
,
Kurt Robitschek
,
Ladányi Zoltán
,
Lampérth Géza
,
Lányi Sarolta
,
Lendvai István
,
Lengyel Károly
,
Lenkei Henrik
,
Lenzsér Péter
,
Lévay József
,
Ligeti Miklós
,
Ludwig Ganghofer
,
Magyar Bálint
,
Magyary Lajos
,
Mányiné Prigl Olga
,
Mészöly István
,
Mezey Sándor
,
Mihály Gyula
,
Miklós Elemér
,
Mindszenti István
,
Módis Hedvig
,
Mohácsi Jenő
,
Molnár Jenő
,
Molnár Kálmán
,
Móra Ferenc
,
Móra István
,
Nagy András
,
Nagy Endre
,
Nagy Ilonka
,
Nagy Viktor
,
Németh István
,
Oláh Gábor
,
Osváth Eszter
,
Paál Árpád
,
Pakots József
,
Pap Zoltán
,
Papp Mihály
,
Papp-Váryné Sziklay Szeréna
,
Pásztor Árpád
,
Peterdi Andor
,
Portik Andor
,
Radó Antal
,
Radványi Kálmán
,
Radványné Ruttkay Emma
,
Rákosi Viktor
,
Rákosi Zoltán
,
Rátkay László
,
Rédey Tivadar
,
Reichard Piroska
,
Richard Dehmel
,
Rudnyánszky Gyula
,
Rudolf Alexander Schröder
,
Sajó Sándor
,
Sas Ede
,
Sassy Csaba
,
Sík Sándor
,
Sik Sándor
,
Simonka György
,
Somlyó Zoltán
,
Somogyi Imre
,
Szabó József
,
Szabolcsi Lajos
,
Szabolcska László
,
Szabolcska Mihály
,
Szalay Mátyás
,
Szász Károly
,
Szász Menyhért
,
Szávay Gyula
,
Szávay Zoltán
,
Szemere Kálmán
,
Szép Ernő
,
Szigethy Ferenc
,
Szitnyai Zoltán
,
Szomaházy István
,
Telek A. Sándor
,
Tóth Dezső
,
Tuba Károly
,
Váradi Antal
,
Vargha Gyula
,
Vargha Gyuláné
,
Várnai Zseni
,
Várnay Zseni
,
Vatthay Ilona
,
Vértesy Gyula
,
Wlassics Tibor
,
Zempléni Árpád
,
Zilahy Lajos
Zombory Andor
Kötés: Tűzött keménykötés
Méret: 130 mm x 190 mm
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Erdős Renée, 1897-ig eredeti nevén: Ehrenthal Regina író, költő. Álnevei: Réz Bálint, Myriam, René du Bois.
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............