kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen


Uj Idők 1929. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Aggházy Gyula, Andai Ernő, Angerianus, Anton Robert, Baditz Ottó, Bakonyi László, Barabás Miklós, Bárdos Artúr, Barsy K. Irma, Barta Ernő, Baudelaire Charles, Beke Manó, Benedek Elek, Benkhard Ágost, Berecz Gyula, Berend Pál, Beszédes László, Bibó Lajos, Biró József, Bódás János, Bónyi Adorján, Boross Sándor, Borsai Mária, Borsos József, Boutet Frédéric, Brocky Károly, Bruck Lajos, Burányi Miklós, Bükky Mihályné, Cholnoky Jenő, Cornwall Ralph, Cs. Váry Magda, Császár Elemér, Csathó Kálmán, Csengery János, Csetényi Béla, Cushmnan C. F., Damkó József, Dánielné Lengyel Laura, Degen Árpád, Dohnányi Ernő, Doktor István, Domanovszky Endre, Dósa Géza, Dr. Bókay János, Dr. Donáth Gyula, Dr. Frey Ernő, Dr. Grósz Emil, Dr. Kelen Béla, Dr. Kövesligethy Radó, Dr. Lenhossék Mihály, Dr. Lévy Lajos, Dr. Manninger Vilmos, Dr. Pogány Béla, Dr. Stein Aurél, Dr. Szabó József, Drasche-Lázár Alfréd, Drasclie-Lázár Alfréd, Dubufe, Dulovits Jenő, Éber Sándor, Eje Anders, Emőd Tamás, Endrődi Béla, Endrődi Sándor, Erdélyi József, Erdey Dezső, Erdős Renée, Erwin John, Fábián Béla, Falk Henri, Falk Henry, Falu Tamás, Faragó József, Farkas Imre, Fehér Jenő, Feleki Sándor, Ferenczy István, Feszty Masa, Fligl József, Fodor Erzsébet, Földes Imre, Fra Filippo Luigi, Friedler J. Henri, Fröschel Georg, Füredi Rikárd, Gács Demeter, Gallé Tibor, Gara Arnold, Garády Viktor, Gárdos Miklós, Gauss László, Glatter Gyula, Glatz Oszkár, Goerl István, Greenwood A. G., Greguss Imre, Grimshaw B., gróf Teleki Pál, Gróf Teleki Pál, Gulácsy Irén, Gyökössy Endre, Győry Aranka, Haraszthy Lajos, Harsányi Zsolt, Hegedüs Lóránt, Hegyaljai Kiss Géza, Hegyey, Heine, Henry O., Herbsthoffer Károly, Hevesi Sándor, Heyer Artúr, Holló Barnabás, Horatius, Horváth Géza, Horváth József, Horvay János, Hosszú Márton, Hüvös László, Id. Markó Károly, Ifj. Hegedűs Sándor, Illés Endre, Illy János, Istokovics Kálmán, Iványi-Grünwald Béla, Iwans H. Ilse, Jäger O. H., Jálics Ernő, Jerome Klapka Jerome, K. Csapó Róza, Kallós Ede, Kálmán Jenő, Karinthy Frigyes, Kaulich Lajos, Kazay László, Kerny István, Kilényi Gyula, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond, Kiss György, Konkoly-Thege Gyula, Kosáryné Réz Lola, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Kunos Magda, Lakatos László, Lakos Eta, Landre I., Lápossy Hegedüs Géza, Larsen Oscar, Liezen-Mayer Sándor, Ligeti Antal, Ligeti Miklós, llly János, Lohwag Ernesztin, Lotz Károly, Lőrinczy György, Lux Elek, Lyka Károly, Maghy Zoltán, Magyar István, Magyar Mannheimer Gusztáv, Majtényi György, Majthényi György, Mányoki Ádám, Marczali Henrik, Marschall Gabriella bárónő, Massenet, Medgyesi Schwartz Antal, Medveczky Jenő, Mejer-Csejkovits Károly, Merrick Leonard, Mészáros László, Michelangelo, Miklós Jenő, Molnár Béla, Molnár Ferenc, Moly Tamás, Móra István, Móricz Zsigmond, Murillo, Nagy Endre, Nechanszky Lajos, Németh Károly, Niccodemi Dario, Oszlay Verona, P. Gulácsy Irén, P. Gulácsy Irón., Pásztor János, Pásztor József, Pataky László, Pekár Gyula, Pékár Gyula, Peroff P., Petri Lajos, Pilászy Mária, Pilászy-Farkas Mária, Polidoro Veneziano, Poll Hugó, Propertius, R. Molnár Lajos, Rapaics Raymond, Rea Lorna, Révész Imre, Rideaux Charles, Rippl-Rónai József, Rolla Margit, Rónai Pál, Rudnay Gyula, Ruzitska Mária, Sebestyén Károly, Segercrants Gösta, Senyei Károly, Sidló Ferenc, Siklóssy László, Simkovics Jenő, Simonfay Margit, Stefani M., Stróbl Alajos, Sully Prudhomme, Surányi Miklós, Szántó Ferenc, Szántó Gergely, Szathmáry István, Szávay Zoltán, Szecsődy Endre, Székely Bertalan, Szentgyörgyi István, Szép Ernő, Szigethy Ferenc, Szilágyi Imre, Szili Leontin, Szitnyai Zoltán, Szőllősi Zsigmond, Szöllősi Zsigmond, Szőnyi István, Sztrókay Kálmán, Szuly Elemér, Szüle Péter, Tábori Kornél, Tábori Pál, Telekes Béla, Terescsényi György, Tóth István, Tury Gyula, Unger Hellmuth, Vadász Miklós, Vádlay Gusztáv, Vándor Iván, Varga Lajos, Varságh János, Vastagh György, Vén diák, Veres, Verlaine, Voinovich Géza, Wagenhuber Aurél, Wagner, Wagner József, Wallner Viktor, Wildgans Anton, Winternitz Arnold, Wolff Ludwig, Zala György, Zászlós Márta, Zilahy Lajos, Zivuska Andor, Zoltán Vilmos, Zsigray Julianna

 
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
9800 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről

Termékadatok

Cím: Uj Idők 1929. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
Szerző: Aggházy Gyula , Andai Ernő , Angerianus , Anton Robert , Baditz Ottó , Bakonyi László , Barabás Miklós , Bárdos Artúr , Barsy K. Irma , Barta Ernő , Baudelaire Charles , Beke Manó , Benedek Elek , Benkhard Ágost , Berecz Gyula , Berend Pál , Beszédes László , Bibó Lajos , Biró József , Bódás János , Bónyi Adorján , Boross Sándor , Borsai Mária , Borsos József , Boutet Frédéric , Brocky Károly , Bruck Lajos , Burányi Miklós , Bükky Mihályné , Cholnoky Jenő , Cornwall Ralph , Cs. Váry Magda , Császár Elemér , Csathó Kálmán , Csengery János , Csetényi Béla , Cushmnan C. F. , Damkó József , Dánielné Lengyel Laura , Degen Árpád , Dohnányi Ernő , Doktor István , Domanovszky Endre , Dósa Géza , Dr. Bókay János , Dr. Donáth Gyula , Dr. Frey Ernő , Dr. Grósz Emil , Dr. Kelen Béla , Dr. Kövesligethy Radó , Dr. Lenhossék Mihály , Dr. Lévy Lajos , Dr. Manninger Vilmos , Dr. Pogány Béla , Dr. Stein Aurél , Dr. Szabó József , Drasche-Lázár Alfréd , Drasclie-Lázár Alfréd , Dubufe , Dulovits Jenő , Éber Sándor , Eje Anders , Emőd Tamás , Endrődi Béla , Endrődi Sándor , Erdélyi József , Erdey Dezső , Erdős Renée , Erwin John , Fábián Béla , Falk Henri , Falk Henry , Falu Tamás , Faragó József , Farkas Imre , Fehér Jenő , Feleki Sándor , Ferenczy István , Feszty Masa , Fligl József , Fodor Erzsébet , Földes Imre , Fra Filippo Luigi , Friedler J. Henri , Fröschel Georg , Füredi Rikárd , Gács Demeter , Gallé Tibor , Gara Arnold , Garády Viktor , Gárdos Miklós , Gauss László , Glatter Gyula , Glatz Oszkár , Goerl István , Greenwood A. G. , Greguss Imre , Grimshaw B. , gróf Teleki Pál , Gróf Teleki Pál , Gulácsy Irén , Gyökössy Endre , Győry Aranka , Haraszthy Lajos , Harsányi Zsolt , Hegedüs Lóránt , Hegyaljai Kiss Géza , Hegyey , Heine , Henry O. , Herbsthoffer Károly , Hevesi Sándor , Heyer Artúr , Holló Barnabás , Horatius , Horváth Géza , Horváth József , Horvay János , Hosszú Márton , Hüvös László , Id. Markó Károly , Ifj. Hegedűs Sándor , Illés Endre , Illy János , Istokovics Kálmán , Iványi-Grünwald Béla , Iwans H. Ilse , Jäger O. H. , Jálics Ernő , Jerome Klapka Jerome , K. Csapó Róza , Kallós Ede , Kálmán Jenő , Karinthy Frigyes , Kaulich Lajos , Kazay László , Kerny István , Kilényi Gyula , Kisfaludi Stróbl Zsigmond , Kisfaludy-Stróbl Zsigmond , Kiss György , Konkoly-Thege Gyula , Kosáryné Réz Lola , Kosztolányi Dezső , Krúdy Gyula , Kunos Magda , Lakatos László , Lakos Eta , Landre I. , Lápossy Hegedüs Géza , Larsen Oscar , Liezen-Mayer Sándor , Ligeti Antal , Ligeti Miklós , llly János , Lohwag Ernesztin , Lotz Károly , Lőrinczy György , Lux Elek , Lyka Károly , Maghy Zoltán , Magyar István , Magyar Mannheimer Gusztáv , Majtényi György , Majthényi György , Mányoki Ádám , Marczali Henrik , Marschall Gabriella bárónő , Massenet , Medgyesi Schwartz Antal , Medveczky Jenő , Mejer-Csejkovits Károly , Merrick Leonard , Mészáros László , Michelangelo , Miklós Jenő , Molnár Béla , Molnár Ferenc , Moly Tamás , Móra István , Móricz Zsigmond , Murillo , Nagy Endre , Nechanszky Lajos , Németh Károly , Niccodemi Dario , Oszlay Verona , P. Gulácsy Irén , P. Gulácsy Irón. , Pásztor János , Pásztor József , Pataky László , Pekár Gyula , Pékár Gyula , Peroff P. , Petri Lajos , Pilászy Mária , Pilászy-Farkas Mária , Polidoro Veneziano , Poll Hugó , Propertius , R. Molnár Lajos , Rapaics Raymond , Rea Lorna , Révész Imre , Rideaux Charles , Rippl-Rónai József , Rolla Margit , Rónai Pál , Rudnay Gyula , Ruzitska Mária , Sebestyén Károly , Segercrants Gösta , Senyei Károly , Sidló Ferenc , Siklóssy László , Simkovics Jenő , Simonfay Margit , Stefani M. , Stróbl Alajos , Sully Prudhomme , Surányi Miklós , Szántó Ferenc , Szántó Gergely , Szathmáry István , Szávay Zoltán , Szecsődy Endre , Székely Bertalan , Szentgyörgyi István , Szép Ernő , Szigethy Ferenc , Szilágyi Imre , Szili Leontin , Szitnyai Zoltán , Szőllősi Zsigmond , Szöllősi Zsigmond , Szőnyi István , Sztrókay Kálmán , Szuly Elemér , Szüle Péter , Tábori Kornél , Tábori Pál , Telekes Béla , Terescsényi György , Tóth István , Tury Gyula , Unger Hellmuth , Vadász Miklós , Vádlay Gusztáv , Vándor Iván , Varga Lajos , Varságh János , Vastagh György , Vén diák , Veres , Verlaine , Voinovich Géza , Wagenhuber Aurél , Wagner , Wagner József , Wallner Viktor , Wildgans Anton , Winternitz Arnold , Wolff Ludwig , Zala György , Zászlós Márta , Zilahy Lajos , Zivuska Andor , Zoltán Vilmos Zsigray Julianna
Kiadó: Singer és Wolfner Kiadása
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 230 mm x 300 mm
Aggházy Gyula művei
Andai Ernő művei
Angerianus művei
Anton Robert művei
Baditz Ottó művei
Bakonyi László művei
Barabás Miklós művei
Bárdos Artúr művei
Barsy K. Irma művei
Barta Ernő művei
Baudelaire Charles művei
Beke Manó művei
A szerzőről
Benedek Elek művei
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.

Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.

1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.

1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Benkhard Ágost művei
Berecz Gyula művei
Berend Pál művei
Beszédes László művei
Bibó Lajos művei
Biró József művei
Bódás János művei
Bónyi Adorján művei
Boross Sándor művei
Borsai Mária művei
Borsos József művei
Boutet Frédéric művei
Brocky Károly művei
Bruck Lajos művei
Burányi Miklós művei
Bükky Mihályné művei
Cornwall Ralph művei
Cs. Váry Magda művei
Császár Elemér művei
Csathó Kálmán művei
Csengery János művei
Csetényi Béla művei
Cushmnan C. F. művei
Damkó József művei
Dánielné Lengyel Laura művei
Degen Árpád művei
Dohnányi Ernő művei
Doktor István művei
Domanovszky Endre művei
Dósa Géza művei
Dr. Bókay János művei
Dr. Donáth Gyula művei
Dr. Frey Ernő művei
Dr. Grósz Emil művei
Dr. Kelen Béla művei
Dr. Kövesligethy Radó művei
Dr. Lenhossék Mihály művei
Dr. Lévy Lajos művei
Dr. Manninger Vilmos művei
Dr. Pogány Béla művei
Dr. Stein Aurél művei
Dr. Szabó József művei
Drasche-Lázár Alfréd művei
Drasclie-Lázár Alfréd művei
Dubufe művei
Dulovits Jenő művei
Éber Sándor művei
Eje Anders művei
Emőd Tamás művei
Endrődi Béla művei
Endrődi Sándor művei
Erdélyi József művei
Erdey Dezső művei
A szerzőről
Erdős Renée művei
Erdős Renée, 1897-ig eredeti nevén: Ehrenthal Regina író, költő. Álnevei: Réz Bálint, Myriam, René du Bois.
Erwin John művei
Fábián Béla művei
Falk Henri művei
Falk Henry művei
Falu Tamás művei
Faragó József művei
Farkas Imre művei
Feleki Sándor művei
Ferenczy István művei
Feszty Masa művei
Fligl József művei
Fodor Erzsébet művei
Földes Imre művei
Fra Filippo Luigi művei
Friedler J. Henri művei
Fröschel Georg művei
Füredi Rikárd művei
Gács Demeter művei
Gallé Tibor művei
Gara Arnold művei
Garády Viktor művei
Gárdos Miklós művei
Gauss László művei
Glatter Gyula művei
Glatz Oszkár művei
Goerl István művei
Greenwood A. G. művei
Greguss Imre művei
Grimshaw B. művei
gróf Teleki Pál művei
Gróf Teleki Pál művei
Gyökössy Endre művei
Győry Aranka művei
Haraszthy Lajos művei
Hegedüs Lóránt művei
Hegyaljai Kiss Géza művei
Hegyey művei
Heine művei
Henry O. művei
Herbsthoffer Károly művei
Hevesi Sándor művei
Heyer Artúr művei
Holló Barnabás művei
Horatius művei
Horváth Géza művei
Horvay János művei
Hosszú Márton művei
Hüvös László művei
Id. Markó Károly művei
Ifj. Hegedűs Sándor művei
Illés Endre művei
Illy János művei
Istokovics Kálmán művei
Iványi-Grünwald Béla művei
Iwans H. Ilse művei
Jäger O. H. művei
Jálics Ernő művei
Jerome Klapka Jerome művei
K. Csapó Róza művei
A szerzőről
Kálmán Jenő művei
Kálmán Jenő (Szakcs, 1885. december 27. – Budapest, 1968. április 12.), újságíró, humorista.

Gimnáziumi tanulmányait Kaposvárott végezte. 1905-től Budapesten élt. Pályafutását a Független Magyarság c. lapnál kezdte. Munkatársa volt Ágai Adolf Borsszem Jankó és Heltai Jenő Fidibusz c. élclapjának is. A Színházi Élet c. lapnak megindulásától (1911) munkatársa, segédszerk.-je és rovatvezetője. 1916-tól katona, 1920-ig hadifogoly Nyikolszk-Uszuriszkiben, ahol kabaré- és színjátszó társulatot szervezett, felléptek különböző szibériai táborokban. Hazatérve a Színházi Életnél folytatta tevékenységét.
1921–22-ben Nagy Endre kabaréjának titkára, maga is írt kisebb jeleneteket és kuplékat. Hadifogoly emlékeiről regényt írt. 1945 után karcolatai jelentek meg a Magyar Nemzetben és az Esti Hírlapban. – F. m. Omszki randevú; Ez a kutya eladó; A dollár kalap; Könnyeim átvizsgálása után; Sicc kalandjai (verses mese, verses képeskönyv, folytatásokban).
A szerzőről
Karinthy Frigyes művei
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)

Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Kaulich Lajos művei
Kazay László művei
Kerny István művei
Kilényi Gyula művei
Kisfaludi Stróbl Zsigmond művei
Kisfaludy-Stróbl Zsigmond művei
Kiss György művei
Konkoly-Thege Gyula művei
A szerzőről
Kosztolányi Dezső művei
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.

Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).

Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.

1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.

1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.

1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
A szerzőről
Krúdy Gyula művei
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.

A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.

1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.

1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.

1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.

1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.

Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Kunos Magda művei
Lakatos László művei
Lakos Eta művei
Landre I. művei
Lápossy Hegedüs Géza művei
Larsen Oscar művei
Liezen-Mayer Sándor művei
Ligeti Antal művei
Ligeti Miklós művei
llly János művei
Lohwag Ernesztin művei
Lotz Károly művei
Lőrinczy György művei
Lux Elek művei
Lyka Károly művei
Maghy Zoltán művei
Magyar István művei
Magyar Mannheimer Gusztáv művei
Majthényi György művei
Mányoki Ádám művei
Marschall Gabriella bárónő művei
Massenet művei
Medgyesi Schwartz Antal művei
Medveczky Jenő művei
Mejer-Csejkovits Károly művei
Merrick Leonard művei
A szerzőről
Mészáros László művei
Mészáros László 1939. április 11-én született Csornán. 1956-ban, 17 évesen Amerikába disszidált.Többek között volt gyári munkás, szobafestő, laboratóriumi technikus, aztán cégvezető lett, és nevéhez egy olyan komoly technológiai újítás fűződik, amely felkeltette egy nemzetközi óriásvállalat, az Intel figyelmét. A MICE Program Alapítvány alapító elnöke.
Michelangelo művei
Miklós Jenő művei
Molnár Béla művei
Molnár Ferenc művei
Móra István művei
A szerzőről
Móricz Zsigmond művei
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.

Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.

1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.

Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.

1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.

Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Murillo művei
Nechanszky Lajos művei
Németh Károly művei
Niccodemi Dario művei
Oszlay Verona művei
P. Gulácsy Irén művei
P. Gulácsy Irón. művei
Pásztor József művei
Pataky László művei
Pekár Gyula művei
Pékár Gyula művei
Peroff P. művei
Petri Lajos művei
Pilászy Mária művei
Pilászy-Farkas Mária művei
Polidoro Veneziano művei
Poll Hugó művei
Propertius művei
R. Molnár Lajos művei
Rapaics Raymond művei
Rea Lorna művei
Révész Imre művei
Rideaux Charles művei
Rippl-Rónai József művei
Rolla Margit művei
Rónai Pál művei
Rudnay Gyula művei
Ruzitska Mária művei
Sebestyén Károly művei
Segercrants Gösta művei
Senyei Károly művei
Sidló Ferenc művei
Simkovics Jenő művei
Simonfay Margit művei
Stefani M. művei
Stróbl Alajos művei
Sully Prudhomme művei
Surányi Miklós művei
Szántó Ferenc művei
Szántó Gergely művei
Szathmáry István művei
Szávay Zoltán művei
Szecsődy Endre művei
Székely Bertalan művei
Szentgyörgyi István művei
Szigethy Ferenc művei
Szilágyi Imre művei
Szili Leontin művei
Szitnyai Zoltán művei
Szőllősi Zsigmond művei
Szöllősi Zsigmond művei
Szőnyi István művei
Sztrókay Kálmán művei
Szuly Elemér művei
Szüle Péter művei
Tábori Kornél művei
Tábori Pál művei
Telekes Béla művei
Terescsényi György művei
Tury Gyula művei
Unger Hellmuth művei
Vadász Miklós művei
Vádlay Gusztáv művei
Vándor Iván művei
Varga Lajos művei
Varságh János művei
Vastagh György művei
Vén diák művei
Veres művei
Verlaine művei
Voinovich Géza művei
Wagenhuber Aurél művei
A szerzőről
Wagner művei
Wilhelm Richard Wagner (Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző, karmester, esztéta.

Bár korán kapcsolatba került a színházi világgal, kezdetben az irodalom jobban érdekelte, mint a zene: gimnazista korában még tragédiákat is írt. Rendszeres zeneoktatásban sohasem részesült, a mesterségbeli felkészültség legfontosabb elemeit – néhány hónap alatt – Theodor Weinligtől, a lipcsei Tamás-templom nagyra tartott karnagyától sajátította el. Beethoven IX. szimfóniájának megismerése volt az a meghatározó zenei élmény, amelynek hatására a muzsikus pálya mellett döntött. 1833-ban karigazgatóként a würzburgi színházhoz került, majd egy évvel később a magdeburgi városi színház karmestere lett. Itt ismerte meg Minna Planert, akivel 1836-ban házasságot kötött. 1837-ben Königsbergben, majd Rigában lett karmester, azután 1839-ben Párizsba menekült hitelezői elől, és ott a legnagyobb nyomorban élt, amíg első sikeres operáját, a Rienzit Drezdában be nem mutatták. Ennek sikere segítette az ottani színház karmester állásához. Részt vett az 1848-as forradalmi megmozdulásban, emiatt menekülnie kellett német földről. Svájcban telepedett le, és ott ismerkedett meg Mathilde Wesendonckkal, egy zürichi üzletember feleségével, aki miatt elvált feleségétől. 1861-ben visszatérhetett hazájába. II. Lajos bajor király Münchenbe hívta, és ettől kezdve rendezett, sőt, fényűző körülmények között az alkotásnak szentelhette idejét. Kicsapongó és költséges életvitele felháborította a münchenieket, ezért 1865-ben távoznia kellett a bajor fővárosból. Svájcban, Luzern közelében telepedett le. Itt, Tribschenben kapcsolta össze sorsát Liszt Ferenc leányával, Cosimával, akiben nemcsak megértő élettársra, hanem eszméinek lelkes támogatójára is talált. Életének utolsó éveiben megvalósult álma, a bayreuthi operaház. Itt mutatták be legismertebb kompozícióját, a Ring-tetralógiát.

A 19. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, a német opera megreformálója volt. Zeneszerzőként operái tették halhatatlanná, bár számos más műfajban is alkotott (színpadi kísérőzenék, zenekari, kamarazenei és kórusművek, dalok, áriák, zongoradarabok, átiratok és hangszerelések). Zenéjének a Gesamtkunstwerk (összművészet: a szöveg, a zene és a színpadi cselekmény elválaszthatatlan egysége), a vezérmotívumok következetes alkalmazása, a végtelen dallam, és a Sprechensang, a deklamáló énekbeszéd a meghatározó jellemzői. Igen jelentős zeneelméleti munkássága is, bár írásainak többsége művészettörténeti, filozófiai, esztétikai jellegű. Ezek általában a német kultúrkört magasztalják, helyenként Arthur de Gobineau, helyenként Schopenhauer és Nietzsche filozófiáját tükrözve, helyenként pedig ezeken túllépő antiszemitizmussal.
Wagner József művei
Wallner Viktor művei
Wildgans Anton művei
Winternitz Arnold művei
Wolff Ludwig művei
Zala György művei
Zászlós Márta művei
Zilahy Lajos művei
Zivuska Andor művei
Zoltán Vilmos művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet