kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ady Endre - A világirodalom legszebb versei II. (töredék) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/12/4715012.jpg "Ady Endre - A világirodalom legszebb versei II. (töredék) [antikvár]")
A világirodalom legszebb versei II. (töredék) [antikvár]
Ady Endre, Ahmet Hásim, Alekszandr Blok, Alexandru Macedonski, Amy Lowell, Angelosz Szikelianosz, Anna Ahmatova, Antonio Machado, Archibald MacLeish, Bertolt Brecht, Blaise Cendrars, Borisz Paszternak, Carl Sandburg, Cecil Day Lewis, Christian Morgenstern, Conrad Aiken, Diego Valeri, Dsida Jenő, Dylan Thomas, E. E. Cummings, Edgar Lee Masters, Eduard Bagrickij, Eliszaveta Bagrjana, Else Lasker-Schüler, Émile Verhaeren, Eugenio Montale, Ezra Pound, Federico García Lorca, Fernando Pessoa, Francis Jammes, Frantisek Halas, Frantisek Hrubin, Füst Milán, Gabriele D'Annunzio, Geo Milev, Georg Heym, Georg Trakl, George Bacovia, George Cosbuc, Georges Duhamel, Gilbert Keith Chesterton, Giovanni Pascoli, Giuseppe Ungaretti, Gottfried Benn, Guillaume Apollinaire, Hans Arp, Harold Monro, Hart Crane, Heinrich Heine, Henri de Régnier, Henri Michaux, Hriszto Szmirneszki, Hugo von Hofmansthal, Ivan Bunyin, Iwan Goll, Jahja Kemál Bejátli, Jannisz Ritszosz, Jean Cocteau, Jiri Wolker, Johannes R. Becher, John Frederick Nims, John Masefield, Jorgosz Szeferisz, Josef Weinheber, Jovan Ducic, József Attila, Juan Ramón Jiménez, Juhász Gyula, Jules Supervielle, Kenneth Patchen, Konsztantinosz Kavafisz, Konsztantyin Fofanov, Kosztolányi Dezső, Langston Hughes, Leonyid Martinov, Leopold Lugones, Léopold Sédar Senghor, Leopold Staff, Louis Aragon, Louis MacNeice, Lucian Blaga, Marina Cvetajeva, Mário de Sá-Carneiro, Max Jacob, Mieczyslaw Jastrun, Miguel de Unamuno, Miguel Hernández, Milan Rakic, Názim Hikmet, Nelly Sachs, Nicolás Guillén, Nikola Vapcarov, Nyikolaj Zabolockij, Octavio Paz, Oszip Mandeltam, Pablo Neruda, Paul Celan, Paul Claudel, Paul Éluard, Paul Valéry, Pierre Jean Jouve, Pierre Reverdy, Radnóti Miklós, Rafael Alberti, Rainer Maria Rilke, René Char, Richard Dehmel, Robert Forst, Robert Lowell, Robinson Jeffers, Rubén Dario, Rupert Brooke, Saint-John Perse, Salvatore Quasimodo, Sárközi György, Stefan Georbe, Stephen Spender, Szergej Jeszenyin, Theodor Kramer, Thomas Hardy, Thomas Stearns Eliot, Toivo Pekkanen, Tóth Árpád, Tudor Arghezi, Umberto Saba, Vachel Lindsay, Valerij Brjuszov, Valéry Larbaud, Veikko Antero Koskenniemi, Victor Hugo, Vítezslav Nezval, Vladimir Nazor, Vlagyimir Majakovszkij, Wallace Stevens, Walt Whitman, Walter de la Mare, William Butler Yeats, William Carlos Williams, William Henry Davies, Wladislaw Broniewski, Wystan Hugh Auden
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1480 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: A világirodalom legszebb versei II. (töredék) [antikvár]
Szerző:
Ady Endre
,
Ahmet Hásim
,
Alekszandr Blok
,
Alexandru Macedonski
,
Amy Lowell
,
Angelosz Szikelianosz
,
Anna Ahmatova
,
Antonio Machado
,
Archibald MacLeish
,
Bertolt Brecht
,
Blaise Cendrars
,
Borisz Paszternak
,
Carl Sandburg
,
Cecil Day Lewis
,
Christian Morgenstern
,
Conrad Aiken
,
Diego Valeri
,
Dsida Jenő
,
Dylan Thomas
,
E. E. Cummings
,
Edgar Lee Masters
,
Eduard Bagrickij
,
Eliszaveta Bagrjana
,
Else Lasker-Schüler
,
Émile Verhaeren
,
Eugenio Montale
,
Ezra Pound
,
Federico García Lorca
,
Fernando Pessoa
,
Francis Jammes
,
Frantisek Halas
,
Frantisek Hrubin
,
Füst Milán
,
Gabriele D'Annunzio
,
Geo Milev
,
Georg Heym
,
Georg Trakl
,
George Bacovia
,
George Cosbuc
,
Georges Duhamel
,
Gilbert Keith Chesterton
,
Giovanni Pascoli
,
Giuseppe Ungaretti
,
Gottfried Benn
,
Guillaume Apollinaire
,
Hans Arp
,
Harold Monro
,
Hart Crane
,
Heinrich Heine
,
Henri de Régnier
,
Henri Michaux
,
Hriszto Szmirneszki
,
Hugo von Hofmansthal
,
Ivan Bunyin
,
Iwan Goll
,
Jahja Kemál Bejátli
,
Jannisz Ritszosz
,
Jean Cocteau
,
Jiri Wolker
,
Johannes R. Becher
,
John Frederick Nims
,
John Masefield
,
Jorgosz Szeferisz
,
Josef Weinheber
,
Jovan Ducic
,
József Attila
,
Juan Ramón Jiménez
,
Juhász Gyula
,
Jules Supervielle
,
Kenneth Patchen
,
Konsztantinosz Kavafisz
,
Konsztantyin Fofanov
,
Kosztolányi Dezső
,
Langston Hughes
,
Leonyid Martinov
,
Leopold Lugones
,
Léopold Sédar Senghor
,
Leopold Staff
,
Louis Aragon
,
Louis MacNeice
,
Lucian Blaga
,
Marina Cvetajeva
,
Mário de Sá-Carneiro
,
Max Jacob
,
Mieczyslaw Jastrun
,
Miguel de Unamuno
,
Miguel Hernández
,
Milan Rakic
,
Názim Hikmet
,
Nelly Sachs
,
Nicolás Guillén
,
Nikola Vapcarov
,
Nyikolaj Zabolockij
,
Octavio Paz
,
Oszip Mandeltam
,
Pablo Neruda
,
Paul Celan
,
Paul Claudel
,
Paul Éluard
,
Paul Valéry
,
Pierre Jean Jouve
,
Pierre Reverdy
,
Radnóti Miklós
,
Rafael Alberti
,
Rainer Maria Rilke
,
René Char
,
Richard Dehmel
,
Robert Forst
,
Robert Lowell
,
Robinson Jeffers
,
Rubén Dario
,
Rupert Brooke
,
Saint-John Perse
,
Salvatore Quasimodo
,
Sárközi György
,
Stefan Georbe
,
Stephen Spender
,
Szergej Jeszenyin
,
Theodor Kramer
,
Thomas Hardy
,
Thomas Stearns Eliot
,
Toivo Pekkanen
,
Tóth Árpád
,
Tudor Arghezi
,
Umberto Saba
,
Vachel Lindsay
,
Valerij Brjuszov
,
Valéry Larbaud
,
Veikko Antero Koskenniemi
,
Victor Hugo
,
Vítezslav Nezval
,
Vladimir Nazor
,
Vlagyimir Majakovszkij
,
Wallace Stevens
,
Walt Whitman
,
Walter de la Mare
,
William Butler Yeats
,
William Carlos Williams
,
William Henry Davies
,
Wladislaw Broniewski
Wystan Hugh Auden
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kötés: Vászon
Méret: 130 mm x 200 mm
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)
Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.
József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.
József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Thomas Hardy OM angol költő és regényíró; a regionális epika egyik legkiválóbb művelője. Kiemelkedő regényeinek színhelye a képzeletbeli délnyugat-angliai megye, „Wessex”.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............