A zenei ismeretterjesztés népművelési formái és módszerei (dedikált példány) [antikvár]

A ZENEI ISMERETTERJESZTÉS1. A ZENEI ISMERETTERJESZTÉS CÉLJA ÉS FELADATAA népművelés olyan nevelő, tudat- és személyiségformáló tevékenység, amelynek célja a szocialista ember formálása.A népművelés területe az utóbbi negyedszázadban kiszélesedett, formái, szervezeti keretei gyarapodtak. A korszerű népművelés funkciója nem lehet más, mint a társadalmi élethez, a társadalmi érintkezéshez és az ember önmegismeréséhez szükséges ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása. Az ismeretelsajátításnak minőségileg különböző fokozatai vannak, éspedig a) felszínes ismeretek, b) a megismerés szintjén álló és l) a tudományos megismerés fokán álló ismeretek. A népművelés feladata az, hogy hasznosítható ismeretekhez, tudományos értékű megismeréshez segítse az embereket.A művészi megismerésnek fontos lélektani sajátosságai vannak. A szépség benne rejlik a valóságban. A szépségben való gyönyörködés élményében a valósággal való viszonyunkat éljük át. A legteljesebb és a legtöbb esztétikai élményekhez a művészeti alkotások segítenek bennünket. A művészeti alkotásokban arra a valóságra ismer rá az ember, mint a maga eszményeinek, világszemléletének, szükségletkielégítésének tökéletes, művészi kifejezésére. A szép felismerése, akár a természetben, akár a művészetben, mindig szubjektív, személyes viszonyátélés. Ez a szubjektivitás magyarázza, amely összefüggésben van az egyén fejlettségi szintjével, lelki életével és világnézetével, hogy miért különbözik az érzelmi átélés és a szépség felismerése különböző embereknél.A művészetek koronként másképpen fejezik ki koruk természeti és társadalmi valóságát. Hogy helyesen tudjuk értékelni egy-egy történelmi időszak tükrözését, e tükrözés magasrendűségét a művészetben, ismernünk kell az adott kor történelmét is.Az esztétikai élmény, a műélvezet igen összetett lelki folyamat, amelyben a gondolkodás, a képzelet, az emlékezet, az észlelés mellett, és az esztétikai érzelmeken kívül értelmi és ekrölcsi érzelmek is fellépnek. Nagyon sok az olyan mű, amit először értelmileg is fel kell fogni, hogy az esztétikai érzelmek létrejöjjenek, és a felkeltett érzelmek magatartásunkra is kihassanak. Ebből következik, hogy akiket műélvezőkké akarunk nevelni, azokat értelmileg is művelnünk kell. A művészetekben3