Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:Számvetés és kitekintésAz 1994-98-as önkormányzati ciklus végéhez közeledve fontosnak tartom összefoglalni, hogy a Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottsága (OB) tevékenységét tekintve honnan indult, hol tart most és hová akar eljutni. Az 1994-es önkormányzati választásokat követően megalakult Fővárosi Közgyűlés 1995 januárjában választotta meg az Oktatási Bizottságot. Az OB létszáma 16 fő lett. A bizottság összetételének új vonása, hogy a fővárosi képviselők mellett pártok által delegált szakértők is teljes jogú bizottsági tagok lettek. Az előző önkormányzati ciklussal való folytonosságot biztosította, hogy négy képviselő az előző négy év után most is tagja lett a bizottságnak. A bizottságnak határozott szándéka volt nyitottá, átláthatóvá, következetessé és kiszámíthatóvá tenni működését, és mindezt úgy, hogy a bizottsági munka alapvető meghatározója a szakmaiság és a demokratikusság legyen. Megelégedéssel tölt el, hogy üléseinket folyamatos figyelem, érdeklődés kísérte, az érintettek és érdeklődök nagy számban vettek részt azokon. Természetesen voltak olyan alkalmak, amikor ez különösen indokolt volt, mint például a szakképzés Közgyűlés elé kerülő anyagai, szakmák szüneteltetése, koncentrálása, intézmények átszervezése, vezetői megbízások. Ezekben az esetekben a döntésben érintettek is a vita aktív részesei lettek. Különösen fontos kiemelni, hogy minden - az előbbi témakörökben - meghozott döntés előtt széles körű egyeztetési folyamat zajlott le, melynek során többféle vélemény, különféle érdek került felszínre, és ezek jelentős része formálta, befolyásolta a végül meghozott döntéseket. Az OB informálódását nagymértékben segítette a minden keddi napon megtartott elnöki fogadóóra, ahol összességében mintegy 800 vendég fordult meg. A bizottsági működés nyitottsága az OB döntéskörébe utalt pénzeszközök felhasználása során is érvényesült. Ezekhez a döntésekhez szakmai grémiumok körültekintő előkészítő munkája nyújtott nagy segítséget. Működésünk négy éve alatt mintegy 400 millió Ft támogatásról döntött az OB, melynek jelentős része diákösztöndíjra és táborozások támogatására fordíttatott.
1955-ben született, Budapesten. Érettségi után öt félévet végzett a csepeli tanárképző főiskola magyar-történelem szakán. A hetvenes évek végétől részt vett a magyar demokratikus ellenzék munkájában; önálló gazdálkodó Dömsödön.
A Túlpartról (1979) című szamizdatkötet összeállítója. 1982-ben elhagyta az országot, és a Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le. 1988 és 1990 között az Irodalmi Levelek című periodika szerkesztője volt, Petri Györggyel és Tóth Gábor Ákossal. 1992-ben a kasseli documenta hivatalos programjához tartozó Piazza Virtuale egyik kölni szervezője volt. Ennek keretében tervezte meg és bonyolította le - Boris Nieslonyval - a The Virtual Diary című projektet. 1989-ben megalapította a Humane Gesellschaft für Geistige Nekrophilie nevű "pszeudotársaságot", amely azóta is számos művészeti esemény kiindulópontja. Jelenleg Kölnben él.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Törlesztés - kivezetés a Gólemből (2004), Nyolc perc (2007), Kreatúra (2009), Johanna (2011)
Díja
Bródy-díj (1997), Márai Sándor-díj (2011)