Válogatás a Magyarországi Református Egyház művelődéspolitikai dokumentumaiból [antikvár]

BEVEZETÉSAz egyház küldetéséből egyértelmű, hogy az Ige parancsaként -Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek " (Mt 28:19-20) - kapta az oktatás kötelezettségét. Az egyház az iskolára mint veteményeskertjére tekintett, s megfogalmazta, törvényében kimondta: az iskolák mindenestől az egyház testéhez tartoznak.A református egyház magyarországi megjelenése óta fokozatosan építette a maga iskolahálózatát. A különböző korokban, ha jelentkeztek törekvések is a felekezeti oktatás korlátozására, de az egyházi iskolák éltek, működtek. Az iskolák 1948-ban történt államosítása új helyzetet eredményezett. Ekkor megszakadt az a fejlődési ív, ami aló. században elindult. Az államosítás az egyházi elemi és általános iskolák teljes megszüntetésével járt együtt, középiskola pedig 1952-től egy, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma maradhatott csak az egyház kezelésében. A rendszerváltás újból lehetővé tette egyházi általános és középfokú intézmények alapítását, sőt a felsőoktatásban új színként jelentkezett a Károli Gáspár Református Egyetem megalapítása, illetve a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola egyházi átvétele.A kiesett négy évtized, az egyház tanítói hivatása gyakorlásának hiánya, az egyház felkészületlensége az új helyzetre, szükségessé és elengedhetetlenné teszi, hogy az egyház vezetése és valamennyi tagja szembesüljön a tényekkel, s felkészüljön ne csak a jelen, hanem ajövő évszázad, évezred egyházi oktatáspolitikájának kidolgozására, így a kor kívánalmainak megfelelő oktatásra.Úgy vélem, hogy nem elég a református ősök elveit hangsúlyozni: az iskola az egyház veteményes kertje; az iskolák mindenestől az egyház testéhez tartoznak. Nem elég a puszta szándék, a jóakarat, mert a legjobb szándék, a legjobb akarat is kellő ismeret, anyagi megalapozottság hiányában visszájára fordulhat. Az iskolák nemcsak lehetőséget, hanem3