A gyakorlótól a szakmai fejlesztő iskoláig [antikvár]

ELŐSZÓA pedagógusképzés nagy dilemmája, hogy hogyan érhető el, hogy az egyetemekről kikerült pályakezdő tanárok felkészültek legyenek a rájuk váró feladatokra. Jelenleg ugyanis problémaként jelentkezik, hogy bár az egyetemek jelentős hányada rendelkezik gyakorlóiskolával - az egyetemi kurzusok és a gyakorlóterepet jelentő iskolákban történő felkészítés között diszharmónia van, amelynek oka, hogy a két intézménytípus között általánosságban nem kellő mértékű és színvonalú a szakmai kommunikáció, együttműködés. A probléma megoldása újfajta megközelítést igényel, amelyhez nem elegendő néhány strukturális változtatást tenni. Ez a könyv erre az útkeresésre kínál megoldást, azt szorgalmazva, hogy a kiegészítő jellegű egyetemalapú képzés irányából el kell mozdulni egy együttműködő, a felek számára egyenlő partneri viszonyt megtestesítő modell, azaz a szakmai fejlesztő iskola irányába.A szakmai fejlesztő iskola (Professional Development School) koncepciója egyike azoknak a szervezeti modelleknek, amelyek a fenti problémára megoldást kínálnak, de ez a változtatás szemléletbeli, szerkezeti és tartalmi módosításokat igényel a tanárképzés rendszerében. A képzésben célként megjelölt, az együttműködésre alapozott munka nemcsak a hallgatók tanulását kell hogy támogassa, hanem ösztönöznie kell a kísérletezést, az innovációt és a kutatásokat is. A szakmai együttműködés kulcsfontossággal bír, mert hozzájárul a tudásmegosztás széles körben való megvalósulásához és a tanárjelöltek, a pedagógusok és az oktatók összetettebb és hatékonyabb szakmai fejlődéséhez. A szakmai fejlesztő iskolákat tehát úgy kell kialakítani, hogy azok a tanárképzésben részt vevő intézmények, a diákok és a hallgatók tanulási szükségleteire épülő, a kutató-fejlesztő munkát középpontba állító, az együttműködést lehetővé tevő intézmények legyenek, amelyek a pedagógusjelölt hallgatók hatékony felkészítését segítik. Az eredményes munka alapfeltétele, hogy a képzéshez kapcsolódó partnerintézmények, illetve a tanárképzésben érintett résztvevők a kapcsolataikat új alapokra helyezzék, aminek jellemzője a felek között megvalósuló egyenrangú viszony. Jellemző továbbá, hogy ennek a szakmai tanulóközösségnek a tagjai az egyetem és a gyakorlóhely oktatóin kívül más külső oktatók (pl. gyógypedagógus), valamint a szülők is, akik hasznos információkkal szolgálhatnak a tanárjelöltek számára.Mivel a hazai tanárképzés párhuzamos képzési modellje a hallgatók elméleti és a szakmai gyakorlati felkészítését a tanulmányi időben egymással párhuzamosan lehetővé teszi, ezért a felkészítés hatékonyságának a növeléséhez jelentős segítséget nyújthat a képző intézet és a hozzá tartozó gyakorlóiskola partneri kapcsolatának a tökéletesítése. Az együttműködés eredménye a tanárképzős hallgatók szakmai fejlesztése, gyakorlatorientált felkészítése, a tanulás támogatása és a különböző kutatások megvalósítása.