Neveléselmélet [antikvár]

I. BEVEZETÉS1. A neveléselmélet fogalma^ A nevelés hossaas társadalmi gyakorlata során szükségessé vált a nevelési tapasztalatok és a nevelésre vonatkozó gondolatok összegezése, elvi általánosítása és rendszerbe foglalása. keletkezett a neveléselmélet tudománya.A neveléselmélet (a szóhasználat neveléstan,neveléstudomány, pedagógia néven is emlegeti) a nevelésre vonatkozó ismeretek rendszeres összefoglalása, a nevelés folyamatának fogalmaival, tényeivel, lelenségeivel és törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány.Tudjuk, hogy a nevelés társadalmi tevékenység. A társadalmi fejló'dés objektív törvényei, a gazdasági, politikai, szociális és laűtmrális adottságok mindenkor meghatározzák az adott társadalom nevelésének célját, tartalmát, feladatait, módszereit, intézményeit és a nevelésre vonatkozó elméletet, a nevelés tudományát is.Az osztálytársadalomban a tudomány - különösképpen a társadalomtudo-mátay - fejlődése osztályérdekektó'l függ. Ezért pl. a polgári társadalomtudomány a társadalom életének mindazon terliletén, ameljmek törvényszerli fejlődése nem egyezik a burzsoázia érdekeivel, eltekint az objektív valóság kutatásától, a tudományos vizsgálódás alapelvétől: az objektivitástól. A kizsákmányoló osztályoknak nem érdekUk, hogy a társadalmi jelenségeket valóban tudományosan elemezzék, Az objektiv-vizsgálódás és elemzés elkerlilhetetlenül leleplezné a kizsákmányolás minden formájának történelmileg mulandó jellegét.E megállapítás tükrében - amely korlátlanul érvényes a társadalomtudománynak számitó pedagógiára, neveléselméletre is - nézzük meg közelebbről a polgári és a szocialista társadalom, pedagcgiájánalí alapvető eltéréseit.2. A burzsoá neveléselméletA polgári társadalom neveléselméletét a burzsoázia haladásellenes politikai céljai, osztályérdeke, idealista vüágnézete és az ezekre épülő reakciós nevelési rendszere határozza meg. Nagyjában a következő vonások jellemzik.Az idealista, vallásos világnézet alapjáról a nevelést nem tái'sadalmi tevékenység-nek, hanem szubjektív és legnagyobbrészt irracionális folyamatnak tekinti, A neyelés társadalmi feltételezettségét elhallgatva, arra törekszik, hogy álíudományoasággal bebizonyítsa és biztosítsa a burzsoá nevelés csalhatatlariságát- 3 -