Matematikai feladatok I. (töredék) [antikvár]

Az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák tapasztalatai bizonyítják, hogy azok a diákok, akik a középiskolában tanult tételek mellett csupán néhány típuspéldát visznek magukkal a felvételi vizsgára, ritkán szerepelnek sikeresen. Ennek nem az az oka, hogy a felvételi vizsga anyaga bővebb, mint a középiskolai tananyag, mert a kettő természetesen nem tér el egymástól. A sikertelenség oka leginkább abban keresendő, hogy azoktól, akik matematikából felvételiznek, nem csupán a tételes tudást kérik számon a bizottság tagjai, hanem azt is, hogyan tudják a középiskolában tanultakat feladatmegoldásokban önállóan alkalmazni.Az egyetemi és főiskolai írásbeli és szóbeli matematikai felvételi vizsgákon tehát elsősorban feladatok helyes megoldásával kell a jelentkezőknek bizonyítaniok, hogy rendelkeznek a tanulmányok megkezdéséhez és bíztató folytatásához szükséges matematikai ismeretekkel és jártassággal; a felvételi vizsga nem más, mint ezeknek az ismereteknek és jártasságoknak az ellenőrzése.A sok-sok feladat megoldása közben megszerzett tudás és gyakorlat azonban nemcsak a felvételi vizsgára ad "tréninget", hanem az egyetemi-főiskolai tanulmányokhoz is. A feladatok rendszeres megoldása ugyanis megvilágítja, mire használhatók a tanult tételek; a gyakorlás révén még érthetőbbé válnak a matematika törvényei; s végül e munka közben fejlődik leginkább a problémamegoldó gondolkodás.