kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Adam Mickiewicz - Válogatott versek és műfordítások [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/914/4368914.jpg "Adam Mickiewicz - Válogatott versek és műfordítások [antikvár]")
Válogatott versek és műfordítások [antikvár]
Adam Mickiewicz, Alekszandr Szergejevics Puskin, Alfred de Musset, Alfred Lord Tennyson, Alphonse de Lamartine, Arthur Rimbaud, Ben Jonson, Caius Valerius Catullus, Carl Sandburg, Charles Baudelaire, Christian Morgenstern, Conrad Ferdinand Meyer, Detlev von Liliencron, Dietmar von Aiste, Émile Verhaeren, Fjodor Ivanovics Tyutcsev, Francis Jammes, Friedrich Hölderlin, Georg Trakl, Grigore Alexandrescu, Heinrich Heine, Hugo von Hofmannsthal, Ibükosz, Jean de La Fontaine, Joachim Du Bellay, Johann Wolfgang Goethe, John Donne, John Keats, Kallimakhosz, Lope de Vega, Louise Labé, Luis de Camöens, Marcus Valerius Martialis, Meleagrosz, Mihail Eminescu, Mihail Jurjevics Lermontov, Mimnermosz, Moliére, Nikolausz Lenau, Paul Valéry, Paul Verlaine, Percy Bysshe Shelley, Pierre de Ronsard, Po Csü Ji, Publilius Syrus, Publius Ovidius Naso, Quintus Horatius Flaccus, Rainer Maria Rilke, Robert Browning, Robert Burns, Sextus Propertius, Stefan George, Szabó Lőrinc, Théophile Gautier, Thomas Hardy, Thomas Stearns Eliot, Tu Fu, Vátszjájana, Victor Hugo, Vlagyimir Majakovszkij, Walt Whitman, William Blake, William Butler Yeats, William Shakespeare, William Wordsworth, Wladyslaw Bronlewszki
A világban, ahol annyi minden történik, születik egy nagy költészet is. Ez a költészet, ha szépen akarunk szólni, aranyködbe vonja mindazt, amit bekebelez: a világból önmagába áttelepített, átépített világot. És ez, ami áttelepült, átépült, illetve ezekből itt született benn, a költészet aranyködében, már ez is egy teljes világ: falai, telepei, világrészei vannak, van történelme és fizikája, flórája és faunája van. Nem volna még csak költői túlzás sem azt állítani, hogy saját emberisége is...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2140 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A világban, ahol annyi minden történik, születik egy nagy költészet is. Ez a költészet, ha szépen akarunk szólni, aranyködbe vonja mindazt, amit bekebelez: a világból önmagába áttelepített, átépített világot. És ez, ami áttelepült, átépült, illetve ezekből itt született benn, a költészet aranyködében, már ez is egy teljes világ: falai, telepei, világrészei vannak, van történelme és fizikája, flórája és faunája van. Nem volna még csak költői túlzás sem azt állítani, hogy saját emberisége is van. Értelme mindennek a költészet külön világa létrejöttének az emberi szellem, az értelem természetében keresendő: olyan tükörrendszert épít fel maga körül, amely mennyiségében, milyenségében és arányaiban lehetőleg nemcsak meggyőzően, hanem csalhatatlanul is mutatja, mi is az ember a mindenségben.
Ennek a tükörrendszernek szabályosan és bonyolultan illeszkedő része, tartománya a költészet, ennek logikája szerint épülhetett ki külön világa, olyan lassan és természetesen, mint maga az egész tükörrendszer, és nyilván - kép ide, szimbólum oda - senki se gondolja azt, hogy valamilyen előre lefektetett terv szerint, valamely célszerűség jegyében. Egyetlen, tervnek, célszerűségnek és alaptörvénynek tekinthető elem mutatható ki a dolog körül: az ember, vagyis az EMBER legkisebb mennyiségi és minőségi alapegysége: az ÉN. Az én és többszörösei gondoskodtak megszakítatlan rendszerességű folyamatban arról, hogy a hol-ok és mikor-ok koordinátáin milyen értéket vett fel, jelentett a költészet a világot, a valóságot megérteni, megtudni, megtartani igyekvő nagy folyamaton belül. Ebben a szerepében tehát a költészet az emberi én legmélyebb gyökerű tudománya. Ám ki tekinti tudománynak a költészetet, ha nem erről az ünnepélyes és legtágabb összefüggésről van szó, amelynek érvénye ugyan kétségtelen, de már-már kozmikus méreteinél fogva szinte a láthatatlanságig lecsökkennek benne olyan más kapcsolatok és összefüggések, melyek a mindennapok s a mindenkori jelen nézőpontjáról figyelve a dolgokat, tehát, mondjuk ki: idelennről - hatalmasak, erősek és fontosak, és egészen más szerepében mutatják a költészetet.
Termékadatok
Cím: Válogatott versek és műfordítások [antikvár]
Szerző:
Adam Mickiewicz
,
Alekszandr Szergejevics Puskin
,
Alfred de Musset
,
Alfred Lord Tennyson
,
Alphonse de Lamartine
,
Arthur Rimbaud
,
Ben Jonson
,
Caius Valerius Catullus
,
Carl Sandburg
,
Charles Baudelaire
,
Christian Morgenstern
,
Conrad Ferdinand Meyer
,
Detlev von Liliencron
,
Dietmar von Aiste
,
Émile Verhaeren
,
Fjodor Ivanovics Tyutcsev
,
Francis Jammes
,
Friedrich Hölderlin
,
Georg Trakl
,
Grigore Alexandrescu
,
Heinrich Heine
,
Hugo von Hofmannsthal
,
Ibükosz
,
Jean de La Fontaine
,
Joachim Du Bellay
,
Johann Wolfgang Goethe
,
John Donne
,
John Keats
,
Kallimakhosz
,
Lope de Vega
,
Louise Labé
,
Luis de Camöens
,
Marcus Valerius Martialis
,
Meleagrosz
,
Mihail Eminescu
,
Mihail Jurjevics Lermontov
,
Mimnermosz
,
Moliére
,
Nikolausz Lenau
,
Paul Valéry
,
Paul Verlaine
,
Percy Bysshe Shelley
,
Pierre de Ronsard
,
Po Csü Ji
,
Publilius Syrus
,
Publius Ovidius Naso
,
Quintus Horatius Flaccus
,
Rainer Maria Rilke
,
Robert Browning
,
Robert Burns
,
Sextus Propertius
,
Stefan George
,
Szabó Lőrinc
,
Théophile Gautier
,
Thomas Hardy
,
Thomas Stearns Eliot
,
Tu Fu
,
Vátszjájana
,
Victor Hugo
,
Vlagyimir Majakovszkij
,
Walt Whitman
,
William Blake
,
William Butler Yeats
,
William Shakespeare
,
William Wordsworth
Wladyslaw Bronlewszki
Kiadó: Kriterion Könyvkiadó
Kötés: Vászon
Méret: 140 mm x 200 mm
A költőfejedelem 1749-ben, frankfurti polgárcsaládban született Johann Wolfgang von Goethe, a német felvilágosodás és kora romantika írófejedelme. Jelentőségét a német és a világirodalomban Voltaire-éhez lehet csak mérni. Az irodalom minden műnemében maradandót alkotott, s jelentősek tudományos munkái is. Írt értekezéseket, jelentős a levelezése is. Önéletrajza a memoárirodalom egyik legszebb emléke. Minden iránt érdeklődő, a világ minden megnyilvánulására figyelő ember volt, az ész, a szellem megszállottja, a tudás, a megismerés fanatikusa.
Politikai, diplomáciai tevékenységeit a weimari herceg titkos tanácsosaként végezte.Nagy hatást tett rá Herder, és a Sturm und Drang mozgalomban is jelentős szerepet vállalt.
Irodalmi tevékenysége Irodalmi pályáját lírai kötetekkel (Anette, 1767; Új dalok, 1769) és drámai művekkel (Prométheusz, 1772; Götz von Berlichingen, 1773) kezdte.
Életének és művészetének meghatározó élménye a szerelem, pontosabban szerelmei. Korai Goethe Goethe költészetének első darabja (Friderika-dalok, 1767–69), regényének (Werther szenvedései, 1774), versciklusának (Római elégiák, 1788–90) és kései lírájának (Marienbadi elégia, 1823) a szerelem az ihletője. Ifjúkori nagy szerelme a wetzlari intéző lánya, Lotte volt, később egy nála idősebb asszonyba, Stein bárónéba volt szerelmes. Feleségével, Christiane Vulpiussal 1788-ban ismerkedett meg, de csak gyermekük 17 éves korában, 1806-ban vette feleségül. A szerelem fontos téma élete fő művében, az 1808-ban megjelent a Faustban is.
Másik élménye, mely szintén hatott művészetére, gondolkodására, az utazás. Több országban is megfordult, legnagyobb hatást itáliai utazása, az ókori Róma emlékeinek látványa tette rá.
Nagy híve volt a francia felvilágosodásnak, az antikvitást pedig rajongásig tisztelte. Keserű kijózanodás volt számára a francia forradalom és a francia–német háborúk; bár maga is részt vett a franciák elleni valmy-i csatában, főként háborús élményeinek hatására, elfordult a politikától.
Barátsága Schillerrel 1794-ben ismerkedett meg Schillerrel, mély barátságuk emlékét Weimar főterén szoborkettősük őrzi. Közös munkájuk nyomán született meg a német klasszika (Xéniák, 1796).
Esztétikai munkáikban foglalkoztak a műfajok, műfajcsoportok kérdéseivel, a művészi formák, az ízlés és esztétikum problémáival. Programjuk kulcsszavai a nevelés és fejlődés. Nézeteik nem mindenben egyeztek, de erőteljes rousseau-ista, kantiánus hatások jellemzik munkáikat. Esztétikájuk értékrendjét az antikvitás és a klasszicizmus értékei határozzák meg.
Barátja halála (1805) megrendítette, nem sokkal később súlyosan megbetegedett, fokozatosan visszavonult a közélettől, Weimarban élt. Művészetében is irányváltás figyelhető meg, egyre inkább a filozofikus és életrajzi művek, gyűjteményes munkák jellemzik: Vonzások és választások (1809), Utazás Itáliában (1816–17), Költészet és valóság (1811–33), Nyugat-keleti Diván (összegyűjtött versek, 1819) és a Faust második része (1823–32). Életének ebben a szakaszában háza szinte zarándokhellyé vált, sokan látogatták, mégis magányossá vált, hisz szellemi társait elvesztette. 1832 márciusában halt meg.
Politikai, diplomáciai tevékenységeit a weimari herceg titkos tanácsosaként végezte.Nagy hatást tett rá Herder, és a Sturm und Drang mozgalomban is jelentős szerepet vállalt.
Irodalmi tevékenysége Irodalmi pályáját lírai kötetekkel (Anette, 1767; Új dalok, 1769) és drámai művekkel (Prométheusz, 1772; Götz von Berlichingen, 1773) kezdte.
Életének és művészetének meghatározó élménye a szerelem, pontosabban szerelmei. Korai Goethe Goethe költészetének első darabja (Friderika-dalok, 1767–69), regényének (Werther szenvedései, 1774), versciklusának (Római elégiák, 1788–90) és kései lírájának (Marienbadi elégia, 1823) a szerelem az ihletője. Ifjúkori nagy szerelme a wetzlari intéző lánya, Lotte volt, később egy nála idősebb asszonyba, Stein bárónéba volt szerelmes. Feleségével, Christiane Vulpiussal 1788-ban ismerkedett meg, de csak gyermekük 17 éves korában, 1806-ban vette feleségül. A szerelem fontos téma élete fő művében, az 1808-ban megjelent a Faustban is.
Másik élménye, mely szintén hatott művészetére, gondolkodására, az utazás. Több országban is megfordult, legnagyobb hatást itáliai utazása, az ókori Róma emlékeinek látványa tette rá.
Nagy híve volt a francia felvilágosodásnak, az antikvitást pedig rajongásig tisztelte. Keserű kijózanodás volt számára a francia forradalom és a francia–német háborúk; bár maga is részt vett a franciák elleni valmy-i csatában, főként háborús élményeinek hatására, elfordult a politikától.
Barátsága Schillerrel 1794-ben ismerkedett meg Schillerrel, mély barátságuk emlékét Weimar főterén szoborkettősük őrzi. Közös munkájuk nyomán született meg a német klasszika (Xéniák, 1796).
Esztétikai munkáikban foglalkoztak a műfajok, műfajcsoportok kérdéseivel, a művészi formák, az ízlés és esztétikum problémáival. Programjuk kulcsszavai a nevelés és fejlődés. Nézeteik nem mindenben egyeztek, de erőteljes rousseau-ista, kantiánus hatások jellemzik munkáikat. Esztétikájuk értékrendjét az antikvitás és a klasszicizmus értékei határozzák meg.
Barátja halála (1805) megrendítette, nem sokkal később súlyosan megbetegedett, fokozatosan visszavonult a közélettől, Weimarban élt. Művészetében is irányváltás figyelhető meg, egyre inkább a filozofikus és életrajzi művek, gyűjteményes munkák jellemzik: Vonzások és választások (1809), Utazás Itáliában (1816–17), Költészet és valóság (1811–33), Nyugat-keleti Diván (összegyűjtött versek, 1819) és a Faust második része (1823–32). Életének ebben a szakaszában háza szinte zarándokhellyé vált, sokan látogatták, mégis magányossá vált, hisz szellemi társait elvesztette. 1832 márciusában halt meg.
Thomas Hardy OM angol költő és regényíró; a regionális epika egyik legkiválóbb művelője. Kiemelkedő regényeinek színhelye a képzeletbeli délnyugat-angliai megye, „Wessex”.
William Shakespeare angol drámaíró, költő, színész. Az angol nyelvű drámaírás és az európai irodalom egyik legnagyobb alakja, világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............