kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Ács Károly - Verses világjárás [antikvár]

Verses világjárás [antikvár]

Ács Károly, Adam Mickiewicz, Adolf Meschendörfer, Adriano Spatola, Ady Endre, Afanaszij Fet, Ágh István, Alekszandr Prokofjev, Alekszandr Puskin, Alfonso Reyes, Alfred de Musset, Algernon Charles Swinburne, Alphonse de Lamartine, André Breton, André Chénier, André Frénaud, Andreas Gryphius, Andrej Voznyeszenszkij, Anna Ahmatova, Anna-Marija Raittila, Annette von Droste-Hülshoff, Antonín Sova, Antonio de Castro Alves, Antonio Machado, Apollon Majkov, Arany János, Arthur Rimbaud, Arturo Onofri, Arvo Turtiainen, Asot Grasi, Bábi Tibor, Babits Mihály, Balassi Bálint, Bányai Kornél, Bartalis János, Benjámin László, Benjamin Péret, Bertolt Brecht, Berzsenyi Dániel, Borisz Paszternak, Caius Valerius Catullus, Carl Sandburg, Charles Baudelaire, Charles Leconte de Lisle, Christian Morgenstern, Christine Busta, Christopher Middleton, Claude Roy, Conrad Ferdinand Meyer, Csanádi Imre, Csokonai Vitéz Mihály, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Dámaso Alonso, Darázs Endre, David Diop, David Herbert Lawrence, Demény Ottó, Diego Valeri, Dino Campana, Dionisio Ridruejo, Dsida Jenő, Edgar Allan Poe, Edgar Lee Masters, Edmondo De Amicis, Edward Lear, Edwin Muir, Ehrenstein Albert, Eino Leino, Elinor Wylie, Eliszaveta Bagrjana, Émile Verhaeren, Erdélyi József, Eugen Jebeleanu, Eugenio Montale, Fayad Jamis, Fazekas László, Federico García Lorca, Fehér Ferenc, Fernando Pessoa, Fjodor Tyutcsev, Flavien Ranaivo, Fodor András, Fodor József, Francis Jammes, Frantisek Halas, Franz Werfel, Friedrich Hölderlin, Friedrich Schiller, Füst Milán, Garai Gábor, Gary Snyder, Geo Milev, Georg Heym, George Gordon Byron, Georgij Leonidze, Gérard de Nerval, Gerardo Diego, Germain Nouveau, Gertrud Kolmar, Giosué Carducci, Giuseppe Ungaretti, Gottfried Benn, Gottfried Keller, Görgey Gábor, Gregory Corso, Guido Gozzano, Guilherme de Almeida, Guillaume Apollinaire, Günter Eich, Günter Grass, Gyergyai Albert, Hajnal Anna, Hans Carossa, Hans Christian Andersen, Hans Magnus Enzensberger, Hart Crane, Heinrich Heine, Henri Michaux, Henrik Ibsen, Henry Wadsworth Longfellow, Herman Melville, Ho Si Minh, Horatius, Hriszto Szmirneszki, Illyés Gyula, Ingeborg Bachmann, Ion Pillat, Ion Vinea, Ivan Bunyin, Ivan Goran Kovacic, Ivan Radoev, Ivan Vazov, Ivo Andric, Jacopo Sannazaro, Jakov Polonszkij, Jan Zahradnícek, Jankovich Ferenc, Jánosy István, Jaroslav Seifert, Jean Cocteau, Jean-Luc Moreau, Jékely Zoltán, Jevgenyij Jevtusenko, Jevgenyij Vinokurov, Jiri Wolker, Joachim Du Bellay, Joachim Ringelnatz, Johann Wolfgang Goethe, Johannes Bobrowski, Johannes R. Becher, John Greenleaf Whittier, John Masefield, Jorge Guillén, Jorgosz Szeferisz, José Eustasio Rivera, José Hierro, José Lezama Lima, José Moreno Villa, José Santos Chocano, José-Maria de Heredia, Josef Hora, Josef Weinheber, Joseph Victor von Scheffel, Jovan Ducic, József Attila, Juan Ramón Jiménez, Juhász Ferenc, Juhász Gyula, Jules Supervielle, Julian Przybos, Juvan Sesztalov, Kalász Márton, Kálnoky László, Kányádi Sándor, Karel Toman, Karl Kraus, Karl Krolow, Kassák Lajos, Képes Géza, Keresztury Dezső, Keszthelyi Rezső, Konstantin Biebl, Konsztantinosz Kavafisz, Kosztolányi Dezső, Laco Novomesky, Lakatos István, Langston Hughes, Lászlóffy Aladár, Lator László, Lautréamont, Leopold Staff, Li Taj-Po, Lucian Blaga, Majtényi Zoltán, Mándy Stefánia, Manuel Altolaguirre, Manuel Machado, Marin Sorescu, Marina Cvetajeva, Marsall László, Matsuo Basho, Max Jacob, Meng Hao-zsan, Mezei András, Miguel Ángel Asturias, Miguel de Unamuno, Mihail Eminescu, Mihail Lermontov, Milan Rúfus, Milos Crnjanski, Miodrag Pavlovic, Miroslav Krleza, Nagy László, Nelly Sachs, Nemes Nagy Ágnes, Nicolás Guillén, Nikola Vapcarov, Nina Cassian, Nyikolaj Aszejev, Nyikolaj Zabolockij, Octavio Paz, Odüsszeasz Elitisz, Oravecz Imre, Orhan Veli, Oscar Vladislas de Lubicz-Milosz, Oscar Wilde, Oszip Mandeltam, Pablo Neruda, Parancs János, Paul Celan, Paul Claudel, Paul Éluard, Paul Verlaine, Pedro Salinas, Percy Bysshe Shelley, Petőfi Sándor, Pierre Mac Orlan, Pierre Morhange, Pilinszky János, Pjotr Vegin, Publius Ovidius Naso, Rab Zsuzsa, Radnóti Miklós, Rafael Alberti, Rainer Maria Rilke, Rákos Sándor, René Char, Reviczky Gyula, Richard Dehmel, Robert Browning, Robert Burns, Robert Creeley, Robert Goffin, Robert Lowell, Robinson Jeffers, Sacheverell Sitwell, Saint-John Perse, Saint-Pol Roux, Salvatore Quasimodo, Samuel Taylor Coleridge, Sergio Solmi, Simon István, Somlyó György, Srecko Kosovel, Stefan Zweig, Stéphane Mallarmé, Stephen Spender, Szabó Lőrinc, Szécsi Margit, Székely Magda, Szemlér Ferenc, Szép Ernő, Szergej Jeszenyin, Szu Tung-po, Tadeusz Nowak, Tadeusz Rózewicz, Takáts Gyula, Tandori Dezső, Tarasz Sevcsenko, Theodor Storm, Théophile Gautier, Thomas Stearns Eliot, Timár György, Toldalagi Pál, Tolnai Ottó, Tornai József, Tóth Árpád, Tóth Judit, Tőzsér Árpád, Tristan Klingsor, Tudor Arghezi, Umberto Saba, Vachel Lindsay, Váci Mihály, Vajda János, Valerij Brjuszov, Valéry Larbaud, Vang Vej, Vas István, Vasile Alecsandri, Vasko Popa, Végh György, Victor Hugo, Vidor Miklós, Vilém Závada, Vitézslav Nezval, Vjacseszlav Ivanov, Vladimir Vidric, Vlagyimir Majakovszkij, Vörösmarty Mihály, Walt Whitman, Walter de la Mare, Walter Savage Landor, Weöres Sándor, William Blake, William Wordsworth, Wolfgang Bächler, Wystan Hugh Auden, Yvan Goll, Yves Bonnefy, Zelk Zoltán

 
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1640 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről

Termékadatok

Cím: Verses világjárás [antikvár]
Szerző: Ács Károly , Adam Mickiewicz , Adolf Meschendörfer , Adriano Spatola , Ady Endre , Afanaszij Fet , Ágh István , Alekszandr Prokofjev , Alekszandr Puskin , Alfonso Reyes , Alfred de Musset , Algernon Charles Swinburne , Alphonse de Lamartine , André Breton , André Chénier , André Frénaud , Andreas Gryphius , Andrej Voznyeszenszkij , Anna Ahmatova , Anna-Marija Raittila , Annette von Droste-Hülshoff , Antonín Sova , Antonio de Castro Alves , Antonio Machado , Apollon Majkov , Arany János , Arthur Rimbaud , Arturo Onofri , Arvo Turtiainen , Asot Grasi , Bábi Tibor , Babits Mihály , Balassi Bálint , Bányai Kornél , Bartalis János , Benjámin László , Benjamin Péret , Bertolt Brecht , Berzsenyi Dániel , Borisz Paszternak , Caius Valerius Catullus , Carl Sandburg , Charles Baudelaire , Charles Leconte de Lisle , Christian Morgenstern , Christine Busta , Christopher Middleton , Claude Roy , Conrad Ferdinand Meyer , Csanádi Imre , Csokonai Vitéz Mihály , Csoóri Sándor , Csorba Győző , Dámaso Alonso , Darázs Endre , David Diop , David Herbert Lawrence , Demény Ottó , Diego Valeri , Dino Campana , Dionisio Ridruejo , Dsida Jenő , Edgar Allan Poe , Edgar Lee Masters , Edmondo De Amicis , Edward Lear , Edwin Muir , Ehrenstein Albert , Eino Leino , Elinor Wylie , Eliszaveta Bagrjana , Émile Verhaeren , Erdélyi József , Eugen Jebeleanu , Eugenio Montale , Fayad Jamis , Fazekas László , Federico García Lorca , Fehér Ferenc , Fernando Pessoa , Fjodor Tyutcsev , Flavien Ranaivo , Fodor András , Fodor József , Francis Jammes , Frantisek Halas , Franz Werfel , Friedrich Hölderlin , Friedrich Schiller , Füst Milán , Garai Gábor , Gary Snyder , Geo Milev , Georg Heym , George Gordon Byron , Georgij Leonidze , Gérard de Nerval , Gerardo Diego , Germain Nouveau , Gertrud Kolmar , Giosué Carducci , Giuseppe Ungaretti , Gottfried Benn , Gottfried Keller , Görgey Gábor , Gregory Corso , Guido Gozzano , Guilherme de Almeida , Guillaume Apollinaire , Günter Eich , Günter Grass , Gyergyai Albert , Hajnal Anna , Hans Carossa , Hans Christian Andersen , Hans Magnus Enzensberger , Hart Crane , Heinrich Heine , Henri Michaux , Henrik Ibsen , Henry Wadsworth Longfellow , Herman Melville , Ho Si Minh , Horatius , Hriszto Szmirneszki , Illyés Gyula , Ingeborg Bachmann , Ion Pillat , Ion Vinea , Ivan Bunyin , Ivan Goran Kovacic , Ivan Radoev , Ivan Vazov , Ivo Andric , Jacopo Sannazaro , Jakov Polonszkij , Jan Zahradnícek , Jankovich Ferenc , Jánosy István , Jaroslav Seifert , Jean Cocteau , Jean-Luc Moreau , Jékely Zoltán , Jevgenyij Jevtusenko , Jevgenyij Vinokurov , Jiri Wolker , Joachim Du Bellay , Joachim Ringelnatz , Johann Wolfgang Goethe , Johannes Bobrowski , Johannes R. Becher , John Greenleaf Whittier , John Masefield , Jorge Guillén , Jorgosz Szeferisz , José Eustasio Rivera , José Hierro , José Lezama Lima , José Moreno Villa , José Santos Chocano , José-Maria de Heredia , Josef Hora , Josef Weinheber , Joseph Victor von Scheffel , Jovan Ducic , József Attila , Juan Ramón Jiménez , Juhász Ferenc , Juhász Gyula , Jules Supervielle , Julian Przybos , Juvan Sesztalov , Kalász Márton , Kálnoky László , Kányádi Sándor , Karel Toman , Karl Kraus , Karl Krolow , Kassák Lajos , Képes Géza , Keresztury Dezső , Keszthelyi Rezső , Konstantin Biebl , Konsztantinosz Kavafisz , Kosztolányi Dezső , Laco Novomesky , Lakatos István , Langston Hughes , Lászlóffy Aladár , Lator László , Lautréamont , Leopold Staff , Li Taj-Po , Lucian Blaga , Majtényi Zoltán , Mándy Stefánia , Manuel Altolaguirre , Manuel Machado , Marin Sorescu , Marina Cvetajeva , Marsall László , Matsuo Basho , Max Jacob , Meng Hao-zsan , Mezei András , Miguel Ángel Asturias , Miguel de Unamuno , Mihail Eminescu , Mihail Lermontov , Milan Rúfus , Milos Crnjanski , Miodrag Pavlovic , Miroslav Krleza , Nagy László , Nelly Sachs , Nemes Nagy Ágnes , Nicolás Guillén , Nikola Vapcarov , Nina Cassian , Nyikolaj Aszejev , Nyikolaj Zabolockij , Octavio Paz , Odüsszeasz Elitisz , Oravecz Imre , Orhan Veli , Oscar Vladislas de Lubicz-Milosz , Oscar Wilde , Oszip Mandeltam , Pablo Neruda , Parancs János , Paul Celan , Paul Claudel , Paul Éluard , Paul Verlaine , Pedro Salinas , Percy Bysshe Shelley , Petőfi Sándor , Pierre Mac Orlan , Pierre Morhange , Pilinszky János , Pjotr Vegin , Publius Ovidius Naso , Rab Zsuzsa , Radnóti Miklós , Rafael Alberti , Rainer Maria Rilke , Rákos Sándor , René Char , Reviczky Gyula , Richard Dehmel , Robert Browning , Robert Burns , Robert Creeley , Robert Goffin , Robert Lowell , Robinson Jeffers , Sacheverell Sitwell , Saint-John Perse , Saint-Pol Roux , Salvatore Quasimodo , Samuel Taylor Coleridge , Sergio Solmi , Simon István , Somlyó György , Srecko Kosovel , Stefan Zweig , Stéphane Mallarmé , Stephen Spender , Szabó Lőrinc , Szécsi Margit , Székely Magda , Szemlér Ferenc , Szép Ernő , Szergej Jeszenyin , Szu Tung-po , Tadeusz Nowak , Tadeusz Rózewicz , Takáts Gyula , Tandori Dezső , Tarasz Sevcsenko , Theodor Storm , Théophile Gautier , Thomas Stearns Eliot , Timár György , Toldalagi Pál , Tolnai Ottó , Tornai József , Tóth Árpád , Tóth Judit , Tőzsér Árpád , Tristan Klingsor , Tudor Arghezi , Umberto Saba , Vachel Lindsay , Váci Mihály , Vajda János , Valerij Brjuszov , Valéry Larbaud , Vang Vej , Vas István , Vasile Alecsandri , Vasko Popa , Végh György , Victor Hugo , Vidor Miklós , Vilém Závada , Vitézslav Nezval , Vjacseszlav Ivanov , Vladimir Vidric , Vlagyimir Majakovszkij , Vörösmarty Mihály , Walt Whitman , Walter de la Mare , Walter Savage Landor , Weöres Sándor , William Blake , William Wordsworth , Wolfgang Bächler , Wystan Hugh Auden , Yvan Goll , Yves Bonnefy Zelk Zoltán
Kiadó: Kozmosz Könyvek
Kötés: Vászon
Méret: 100 mm x 170 mm
Ács Károly művei
Adolf Meschendörfer művei
Adriano Spatola művei
A szerzőről
Ady Endre művei
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Afanaszij Fet művei
Alekszandr Prokofjev művei
Alfonso Reyes művei
Alfred de Musset művei
Algernon Charles Swinburne művei
Alphonse de Lamartine művei
André Breton művei
André Chénier művei
André Frénaud művei
Andreas Gryphius művei
Andrej Voznyeszenszkij művei
Anna Ahmatova művei
Anna-Marija Raittila művei
Annette von Droste-Hülshoff művei
Antonín Sova művei
Antonio de Castro Alves művei
Antonio Machado művei
Apollon Majkov művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Arthur Rimbaud művei
Arturo Onofri művei
Arvo Turtiainen művei
Asot Grasi művei
Bábi Tibor művei
A szerzőről
Babits Mihály művei
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Balassi Bálint művei
Bányai Kornél művei
Bartalis János művei
Benjámin László művei
Benjamin Péret művei
Berzsenyi Dániel művei
Caius Valerius Catullus művei
Carl Sandburg művei
Charles Leconte de Lisle művei
Christine Busta művei
Christopher Middleton művei
Claude Roy művei
Csanádi Imre művei
Csorba Győző művei
Dámaso Alonso művei
Darázs Endre művei
David Herbert Lawrence művei
Demény Ottó művei
Diego Valeri művei
Dino Campana művei
Dionisio Ridruejo művei
Dsida Jenő művei
A szerzőről
Edgar Allan Poe művei
Edgar Allan Poe (1809. január 19. – 1849. október 7.) amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus volt, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője. A leginkább misztikus, hátborzongató történetei révén ismert Poe az első amerikai novellisták egyike volt, emellett őt tartják a detektívregény „feltalálójának” is. Ezen kívül a korban újnak számító sci-fi területén is alkotott. Az első közismert amerikai író volt, aki pusztán az írásból akart megélni; emiatt szinte egész életében anyagi gondokkal küzdött.

Edgar Poe néven született a massachusettsi Bostonban. Szülei halála után a richmondi John és Frances Allan nevelte, bár hivatalosan sosem fogadták örökbe. A Virginiai Egyetemen töltött egy év és a katonai pályára tett kísérlet után Poe és az Allan család eltávolodott egymástól. Írói pályája szerényen kezdődött: a Tamerlane and Other Poems című kötete 1827-ben név nélkül, „egy bostoni” aláírással jelent meg.

Poe ezután a próza felé fordult. Az elkövetkező néhány évben irodalmi újságok és folyóiratok munkatársa volt, és egyéni stílusú kritikáiról vált ismertté. Munkája miatt gyakran ingázott Baltimore, Philadelphia, Pennsylvania és New York között. 1835-ben feleségül vette unokatestvérét, az akkor 13 éves Virginia Eliza Clemmet. 1845 januárjában jelent meg A holló (The Raven) című verse, ami azonnali sikert aratott. 1847-ben felesége tuberkulózisban meghalt. Poe The Penn (később The Stylus) címen saját lap indítását tervezte, de még azelőtt meghalt, hogy az első szám megjelenhetett volna. Poe 1849. október 7-én, Baltimore-ban halt meg. Halálának pontos oka még ma is ismeretlen. Többen gyanakodtak idült alkoholizmusra, agyrázkódásra, kolerára, kábítószerekre, szívrohamra, veszettségre, tuberkulózisra, de öngyilkosságra is.

Poe munkássága az egész világirodalomra hatással volt, de közvetetten olyan tudományokat is befolyásolt, mint a kozmológia és a kriptográfia. Emellett Poe és művei a kortárs irodalomban, zenében és filmekben is gyakran felbukkannak. Több házban, amelyben élt, ma múzeum található.
Edgar Lee Masters művei
Edmondo De Amicis művei
Edward Lear művei
Edwin Muir művei
Ehrenstein Albert művei
Eino Leino művei
Elinor Wylie művei
Eliszaveta Bagrjana művei
Émile Verhaeren művei
Erdélyi József művei
Eugen Jebeleanu művei
Eugenio Montale művei
Fayad Jamis művei
Fazekas László művei
Federico García Lorca művei
Fehér Ferenc művei
Fernando Pessoa művei
Fjodor Tyutcsev művei
Flavien Ranaivo művei
Fodor András művei
Fodor József művei
Frantisek Halas művei
Friedrich Hölderlin művei
Füst Milán művei
Garai Gábor művei
Gary Snyder művei
Geo Milev művei
Georg Heym művei
George Gordon Byron művei
Georgij Leonidze művei
Gerardo Diego művei
Germain Nouveau művei
Gertrud Kolmar művei
Giosué Carducci művei
Giuseppe Ungaretti művei
Gottfried Benn művei
Gregory Corso művei
Guido Gozzano művei
Guilherme de Almeida művei
Guillaume Apollinaire művei
Günter Eich művei
Günter Grass művei
Gyergyai Albert művei
Hajnal Anna művei
Hans Carossa művei
Hans Magnus Enzensberger művei
Hart Crane művei
Henri Michaux művei
Henry Wadsworth Longfellow művei
Ho Si Minh művei
Horatius művei
Hriszto Szmirneszki művei
Illyés Gyula művei
Ingeborg Bachmann művei
Ion Pillat művei
Ion Vinea művei
Ivan Bunyin művei
Ivan Goran Kovacic művei
Ivan Radoev művei
Ivan Vazov művei
Ivo Andric művei
Jacopo Sannazaro művei
Jakov Polonszkij művei
Jan Zahradnícek művei
Jankovich Ferenc művei
Jánosy István művei
Jaroslav Seifert művei
Jean Cocteau művei
Jean-Luc Moreau művei
Jékely Zoltán művei
Jevgenyij Jevtusenko művei
Jevgenyij Vinokurov művei
Jiri Wolker művei
Joachim Du Bellay művei
Joachim Ringelnatz művei
A szerzőről
Johann Wolfgang Goethe művei
A költőfejedelem 1749-ben, frankfurti polgárcsaládban született Johann Wolfgang von Goethe, a német felvilágosodás és kora romantika írófejedelme. Jelentőségét a német és a világirodalomban Voltaire-éhez lehet csak mérni. Az irodalom minden műnemében maradandót alkotott, s jelentősek tudományos munkái is. Írt értekezéseket, jelentős a levelezése is. Önéletrajza a memoárirodalom egyik legszebb emléke. Minden iránt érdeklődő, a világ minden megnyilvánulására figyelő ember volt, az ész, a szellem megszállottja, a tudás, a megismerés fanatikusa.

Politikai, diplomáciai tevékenységeit a weimari herceg titkos tanácsosaként végezte.Nagy hatást tett rá Herder, és a Sturm und Drang mozgalomban is jelentős szerepet vállalt.
Irodalmi tevékenysége Irodalmi pályáját lírai kötetekkel (Anette, 1767; Új dalok, 1769) és drámai művekkel (Prométheusz, 1772; Götz von Berlichingen, 1773) kezdte.

Életének és művészetének meghatározó élménye a szerelem, pontosabban szerelmei. Korai Goethe Goethe költészetének első darabja (Friderika-dalok, 1767–69), regényének (Werther szenvedései, 1774), versciklusának (Római elégiák, 1788–90) és kései lírájának (Marienbadi elégia, 1823) a szerelem az ihletője. Ifjúkori nagy szerelme a wetzlari intéző lánya, Lotte volt, később egy nála idősebb asszonyba, Stein bárónéba volt szerelmes. Feleségével, Christiane Vulpiussal 1788-ban ismerkedett meg, de csak gyermekük 17 éves korában, 1806-ban vette feleségül. A szerelem fontos téma élete fő művében, az 1808-ban megjelent a Faustban is.

Másik élménye, mely szintén hatott művészetére, gondolkodására, az utazás. Több országban is megfordult, legnagyobb hatást itáliai utazása, az ókori Róma emlékeinek látványa tette rá.

Nagy híve volt a francia felvilágosodásnak, az antikvitást pedig rajongásig tisztelte. Keserű kijózanodás volt számára a francia forradalom és a francia–német háborúk; bár maga is részt vett a franciák elleni valmy-i csatában, főként háborús élményeinek hatására, elfordult a politikától.

Barátsága Schillerrel 1794-ben ismerkedett meg Schillerrel, mély barátságuk emlékét Weimar főterén szoborkettősük őrzi. Közös munkájuk nyomán született meg a német klasszika (Xéniák, 1796).

Esztétikai munkáikban foglalkoztak a műfajok, műfajcsoportok kérdéseivel, a művészi formák, az ízlés és esztétikum problémáival. Programjuk kulcsszavai a nevelés és fejlődés. Nézeteik nem mindenben egyeztek, de erőteljes rousseau-ista, kantiánus hatások jellemzik munkáikat. Esztétikájuk értékrendjét az antikvitás és a klasszicizmus értékei határozzák meg.

Barátja halála (1805) megrendítette, nem sokkal később súlyosan megbetegedett, fokozatosan visszavonult a közélettől, Weimarban élt. Művészetében is irányváltás figyelhető meg, egyre inkább a filozofikus és életrajzi művek, gyűjteményes munkák jellemzik: Vonzások és választások (1809), Utazás Itáliában (1816–17), Költészet és valóság (1811–33), Nyugat-keleti Diván (összegyűjtött versek, 1819) és a Faust második része (1823–32). Életének ebben a szakaszában háza szinte zarándokhellyé vált, sokan látogatták, mégis magányossá vált, hisz szellemi társait elvesztette. 1832 márciusában halt meg.
Johannes Bobrowski művei
Johannes R. Becher művei
John Greenleaf Whittier művei
John Masefield művei
Jorge Guillén művei
Jorgosz Szeferisz művei
José Eustasio Rivera művei
José Hierro művei
José Lezama Lima művei
José Moreno Villa művei
José Santos Chocano művei
José-Maria de Heredia művei
Josef Hora művei
Josef Weinheber művei
Joseph Victor von Scheffel művei
Jovan Ducic művei
A szerzőről
József Attila művei
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)

Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Juan Ramón Jiménez művei
Juhász Ferenc művei
Juhász Gyula művei
Jules Supervielle művei
Julian Przybos művei
Juvan Sesztalov művei
Kalász Márton művei
Kálnoky László művei
A szerzőről
Kányádi Sándor művei
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Írói álneve Kónya Gábor.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.

A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Karel Toman művei
Karl Kraus művei
Karl Krolow művei
Kassák Lajos művei
Képes Géza művei
Keresztury Dezső művei
Keszthelyi Rezső művei
Konstantin Biebl művei
Konsztantinosz Kavafisz művei
A szerzőről
Kosztolányi Dezső művei
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.

Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).

Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.

1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.

1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.

1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Laco Novomesky művei
Lakatos István művei
Langston Hughes művei
Lászlóffy Aladár művei
Lautréamont művei
Leopold Staff művei
Li Taj-Po művei
Lucian Blaga művei
Majtényi Zoltán művei
Mándy Stefánia művei
Manuel Altolaguirre művei
Manuel Machado művei
Marin Sorescu művei
Marina Cvetajeva művei
Marsall László művei
Matsuo Basho művei
Max Jacob művei
Meng Hao-zsan művei
Mezei András művei
Miguel Ángel Asturias művei
Miguel de Unamuno művei
Mihail Eminescu művei
Mihail Lermontov művei
Milan Rúfus művei
Milos Crnjanski művei
Miodrag Pavlovic művei
Miroslav Krleza művei
Nelly Sachs művei
A szerzőről
Nemes Nagy Ágnes művei
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Nicolás Guillén művei
Nikola Vapcarov művei
Nina Cassian művei
Nyikolaj Aszejev művei
Nyikolaj Zabolockij művei
Octavio Paz művei
Odüsszeasz Elitisz művei
A szerzőről
Oravecz Imre művei
A Heves megyei Szajlán született 1943-ban. Jelenleg is ott él. Költő, író, műfordító. A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb megújítója.

Fontosabb díjak

Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj Távozó fa című kötetéért (2016)
Orhan Veli művei
Oscar Vladislas de Lubicz-Milosz művei
A szerzőről
Oscar Wilde művei
Oscar Wilde (eredeti nevén Fingal O'Flahertie Wills) (Dublin, 1854. október 16. – Párizs, 1900. november 30.) ír költő, író, drámaíró.

Oscar Wilde 1854. október 16-án dublini értelmiségi családban született. Édesapja, William Wilde fül-orr-gégész szakorvosként dolgozott, édesanyja pedig Speranza álnéven forradalmi hangvételű költeményeket írogatott. Így az ifjú Oscar már egészen fiatalon „megfertőződött” az irodalom szeretetével.

A gyenge fizikumú, érzékeny fiú kitűnő neveltetésben részesült. Az enniskilleni bentlakásos iskola elvégzése után a dublini Trinity College-ban irodalmat, majd klasszika filológiát hallgatott. Egy 95 fontos ösztöndíj elnyerését követően útja Oxfordba vezetett.

Az írásból élő különc, de kétségtelenül zseniális képességekkel rendelkező Oscar Wilde az 1870-es, 80-as években érte el legnagyobb sikereit. A Newdigate-díjjal kitüntetett Wilde-t a viktoriánus Anglia legprovokatívabb írójaként tartották számon.

Az időközben megnősült és gyermekeket nemzett Oscar Wilde élete az ifjú Alfred Dougles megismerését követően siklott félre. Az elismert író a családját elhanyagolva egyre több időt töltött a pályakezdő irodalmárral. Kettejük között kialakult homoszexuális kapcsolat azonban sem a feleségnek, sem pedig az ifjú apjának nem tetszett: Constance Lloyd elvált Wilde-tól, Lord Dougles, Quennsberry ura pedig fajtalankodás vádjával bíróság elé citálta. Wilde elvesztette a pert, büntetésképpen két év letöltendő fegyházra, továbbá kényszermunkára ítélték.

A börtönévek alatt komoly fülbajt szerzett Wilde 1897-ben, szabadulása után, az őt ért állandó támadások, zaklatások elől, - egy jobb élet reményében -, Párizsba menekült, ahol Sebastian Melmoth álnéven teljes szegénységben és elszigeteltségben élt.

Annak ellenére, hogy Wilde vagyontalan volt, a Hotel d' Alsace tulajdonosának jóvoltából életének utolsó hónapjait a szálloda egyik legszebb szobájában tölthette el. Az anyagi helyzetéhez képest kitűnő ellátásban részesült író azonban halálának pillanatáig nem tudott megbékélni szobájának színével. „Vagy a tapéta megy, vagy én!” - fenyegetőzött a botrányos életű zseni.

A valószínűleg agyhártya-gyulladásban, 46 éves korában (1900. november 30-án) elhunyt írót, csekély számú barátja kíséretében, Párizs legnagyobb temetőjében, a Pére Lachaise-ban helyezték végső nyugalomra.
Oszip Mandeltam művei
Pablo Neruda művei
Parancs János művei
Paul Celan művei
Paul Claudel művei
Paul Éluard művei
Paul Verlaine művei
Pedro Salinas művei
Percy Bysshe Shelley művei
A szerzőről
Petőfi Sándor művei
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Pierre Mac Orlan művei
Pierre Morhange művei
A szerzőről
Pilinszky János művei
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Pjotr Vegin művei
Publius Ovidius Naso művei
Rab Zsuzsa művei
A szerzőről
Radnóti Miklós művei
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Rafael Alberti művei
Rákos Sándor művei
René Char művei
Richard Dehmel művei
Robert Browning művei
Robert Creeley művei
Robert Goffin művei
Robert Lowell művei
Robinson Jeffers művei
Sacheverell Sitwell művei
Saint-John Perse művei
Saint-Pol Roux művei
Salvatore Quasimodo művei
Samuel Taylor Coleridge művei
Sergio Solmi művei
Somlyó György művei
Srecko Kosovel művei
Stéphane Mallarmé művei
Stephen Spender művei
Szabó Lőrinc művei
Szemlér Ferenc művei
Szép Ernő művei
Szergej Jeszenyin művei
Szu Tung-po művei
Tadeusz Nowak művei
Tadeusz Rózewicz művei
Tandori Dezső művei
Tarasz Sevcsenko művei
Thomas Stearns Eliot művei
Timár György művei
Toldalagi Pál művei
Tolnai Ottó művei
Tornai József művei
Tóth Árpád művei
Tóth Judit művei
Tristan Klingsor művei
Tudor Arghezi művei
Umberto Saba művei
Vachel Lindsay művei
Váci Mihály művei
Vajda János művei
Valerij Brjuszov művei
Valéry Larbaud művei
Vang Vej művei
Vas István művei
Vasile Alecsandri művei
Vasko Popa művei
Victor Hugo művei
Vidor Miklós művei
Vilém Závada művei
Vitézslav Nezval művei
Vjacseszlav Ivanov művei
Vladimir Vidric művei
Vlagyimir Majakovszkij művei
Walt Whitman művei
Walter de la Mare művei
Walter Savage Landor művei
Weöres Sándor művei
William Blake művei
William Wordsworth művei
Wolfgang Bächler művei
Wystan Hugh Auden művei
Yvan Goll művei
Yves Bonnefy művei
Zelk Zoltán művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet